A Hét 1977/2 (22. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-17 / 37. szám
1958-ban fejeződött be. Akkor majdnem négyezer volt a termelőszövetkezetek száma. Hatvannyolc gépállomás működött az országban és négyezer traktorral rendelkezett. A megművelt terület jelentős részén öntözéses gazdálkodás folyik. Az észak-koreai szövetkezei dolgozók rizst, kukoricát, búzát, zabot, burgonyát és ipari növényeket termesztenek. A gyümölcs-, gyapot-, dohány-, és kendertermelés is figyelem, re méltó. Termesztenek szójababot és zöldségféléket is. Az állattenyésztés nem játszik különösebb szerepet. Koreai különlegesség a kis termetű, de nagy munkabíró ló és szarvasmarha. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa Pjöng-jang. Fontos vasúti csompópont, központja a tógabb környék ásványkincsein alapuló vas- és alcéliparnak. Vegyi- és élelmiszeripara is jelentős. A koreai háború idején az amerikai bombázók csaknem teljesen megsemmisítették. A fegyverszüneti egyezmény megkötése után a lakosság tevékeny közreműködésével kezdődött el a főváros újjáépítése. Számos lakóház, iskola, kórház, óvoda, bölcsőde épült. Tervszerűen! korszerűen fejlesztették Pjöng-jangot, amely az országnak nemcsak közigazgatási, de kulturális és kereskedelmi központja is. Sok szép park díszíti a fővárost. Ezek közül az ifjúsági park a legnagyobb, amelyben népünnepélyeket, nagygyűléseket, szabadtéri hangversenyeket rendeznek. A csinos, gondozott parkok a főváros lakóinak kedvenc pihenőhelyei. A modern tereken és a parkokban is szobrokat helyeztek el. Legnevezetesebb az a szobor, amely a naponta 1000 mérföldet megtevő mondabeli szárnyas csodaparipát, a Csolimát ábrázolja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására kirobbant népi felkelésektől a korszerű, szocialista társadalmat építő jelenig hosszú az út. A felszabadult Észak-Koreában a nép valósággal csodákat művel. A mondabeli szárnyas csodaparipa, a Csolima példáját szem előtt tartva — újabb nagy ugrásokra készül. se a koreai háború előtti 1949. évinek. A békés építőmunka évei következtek, s a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói figyelemre méltó eredményeket értek el a szocializmus építésében. Kim Ir Szén vezetésével a Koreai Munkapárt és a kormány befejezte az ország villamosítását, a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Gyors ütemben fejlődött a nehézipar, a villamos, energia-termelés, a bányászat stb. Az ipari fejlődés alapjai — a vízierő és a nyersanyagok — megvannak az országban. Á gazdag széntelepeken kívül jelentékeny vasérc-, wolfram- és grafittelepek várnak kiaknázásra. Éppen ezért a népi kormány korszerű nagy ipartelepeket létesített. A vízienergia kihasználására számos erőmű épült. Földünk egyik legnagyobb vízerőműve található Jalu mellett. A jalui erőmű nem csupán az ország ipartelepeit látja el, Mandzsúriának is áramot szolgáltat. Feldolgozó iparában a vas és az acél gyártása a legfejlettebb. Színesfémkohászata és gépgyártása is fejlett. Traktort, tehergépkocsit, exkavátort, motort 1959-től gyártanak az országban. Az üzemek készítenek mezőgazdasági és szerszámgépeket, hajómotorokat, mérlegeket, varrógépeket és hídalkatrészeket. A tengeri közlekedés is jelentős, így fontos termelési ág a hajóépítés. A népélelmezésben fontos szerepe van a halászatnak. Az építőanyagipar és a cementgyártás is gyorsan fejlődött. Vegyipara a legfejlettebb iparágak egyike. Nagyobb üzemei gyógyszert, műbenzint, műtrágyát, karbidot, bakelitet állítanak elő. Új üveg- és papírgyárat is üzembe helyeztek. A könnyűiparban a textilgyártásé a vezető szerep. A hús- és halfeldolgozó ipar a fegyverszüneti egyezmény megkötése után indult fejlődésnek. A mezőgazdaság kollektivizálása A KNDK-ban kötelező az iskolába járás. A tanulók oktatása, könyvekkel, tan szerekkel való ellátása ingyenes. A képen az egyik fővárosi iskola szavaláköre Koreai Népi Demokrat i kus Köztársaság KÉRDÉSEK: 1. Melyik esztendőben szakadt két részre Korea? 2. A mezőgazdaság kollektivizálása befejezésének éve. 3. Hány ezer lakóház semmisült meg a koreai háborúban?
