A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 1. szám
öbb más latin-amerikai | | várossal együtt az elsők között alapították meg a konkisztádorok Santiago de Cubát. Ez az esemény Diego de Velazquez nevéhez fűződik: 1514-ben ő rakta le a város alapjait s egy évvel később Havannáét. Nem világváros, mint Havanna, mégis nagyváros: 225 000 lakosa van. Noha a 260 ezer lakosú Camagüey és a 306 ezres Holguin népesebb nála, Santiago de Cubáról mégis többet hallott a világ, mint a két másik kubai nagyvárosról. Az első függetlenségi harc gerillacsapatait 1868-ban e városban toborozta Carlos Manuel Céspedes ügyvéd, a híres kubai szabadságharcos. Emberei tíz esztendeig állták a spanyol. mányban évi 200 ezer tonna vasércet, 14 ezer tonna réz- 146 ezer tonna mangán-, 113 ezer tonna króm-, 21 660 tonna nikkelércet stb. termelnek. A bányavidékeknek meg az ércfeldolgozásnak és szállításnak Santiago a központja s nagy forgalmú kikötőjével és vasúti pályaudvarával kereskedelmi és ipari központként Kubának szinte második fővárosa. Sőt, a santiagóiak olykor némi fitymálással beszélnek a fővárosiakról, mert amazok — úgymond — nem járták végig a forradalom magasiskoláját, mint ők. Forradalmi múltján kívül a város méltán büszke a havannainál régibb egyetemére, patinásabb művelődéstörténeti emlékeire, sok neves tudósára, írójára és művészére, a városban és környékén született s nehadsereg büntető expedíciójának ostromát. A környező Oriente tartományból indult ki az az újabb forradalmi hullám is, amely 1898-ban győzedelmeskedett. És 1953. július 26-án ugyancsak ebben a városban dördültek el először azoknak a fiataloknak a fegyverei, akik később — 1959. január 1-én — diadalra vitték a népi forradalom ügyét. A kubaiak Santiago de Cubát egyszerűen csak Santiagónak nevezik. Oriente a szigetország egyik leggazdagabb és legnépesebb tartománya. A hétmilliós népességű Kuba teljes lakosságának megközelítően egynegyede — 1,7 millió — tömörül ebben a tartományban. Az egész szigeten Oriente folyói a legnagyobb vízbőségűek, ott meredeznek Kuba legmagasabb hegyei, ott nyílnak az ország legszélesebb öblei, ott a legszebbek a földszorosok, és különféle ércekben ott a leggazdagabb a föld mélye. Az amerikai monopolisták szerencsére csupán a cukornád-ültetvényekre és a cukoriparra terjesztették ki érdeklődésüket. Mire figyelmüket Oriente vas- és egyéb fémérclelőhelyeire fordíthatták volna, a győztes forradalom a kubai nép birtokába juttatta a földjét s kincseit. Oriente tartovelkedett kiváló hazafiakra, például Fidel Castróra, aki Oriente tartományban a székhelyhez közel, 1926-ban született, Santiagóban diákoskodott, és ifjú fővel ott járta ki a forradalom előiskoláját is. Szent igaz: Havanna a santiagóiak magabiztos, finom ízlésével és vendégszeretetével csakugyan nem versenyezhet, de talán leányainak és asszonyainak szépségével sem. Santiagót múltja és régi nevezetes épületei Kuba legtörténelmibb levegőjű városává avatják. Azt mondhatnák: ez a legkubaibb kubai város. Városképe sem olyan tarka, Felvételek: A. KRÁLOVIC (4) és K. ZVAROVA (2) Havanna látképe mint a fővárosé. Santiagóban nyomuk sincs a hivalkodó felhőkarcolóknak. A városközpontban a házak zöme egy- és kétemeletes, a peremvárosokban jobbára kertes, földszintes. Jellegzetes spanyol gyarmati stílusban épült, vastag falú házak ezek, csaknem valamennyi vakító fehérre van meszelve, piros vagy sárga cseréptetővel. A földrengések miatt ugyanis nem óhajtanak magasabb házakat építeni. A város központjában, a dombokon le- és felfutó utcákon járvakelve csodálkozunk, mennyire pezsgő és példásan rendezett a forgalom. A szűk és kanyargós utcákon akadálytalanul szállítják az utasokat a 10—12 személyes lengyel mikrobuszok, amelyeket „polaquitának" (lengyelecskének) neveznek. Ilyen kis utcákon és egy ilyen miniatűr autóbuszon értünk az óváros főterére, ahol az 1522-ben emelt székesegyház áll, előterében a pompázatos, gondosan ápolt Céspedes parkkal. Az óvárosban szinte valamennyi utca a főtérbe torkollik. A székesegyházzal szemközt áll a városháza, amely egykor a spanyol gyarmati közigazgatás központja volt. A mór díszítőelemekkel ékesített palota homlokzati része árkádos. Udvarán sokan megcsodál-8