A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-18 / 24. szám

A Madách Kiadó gondozásában nemrég jelent meg Petrőci Bálint: Kommunisták című gyűjteményének első kötete. „Igaz történeteket írok élő és idő­közben elhunyt elvtársakról. A mo­­zaikszerűen az élet regényébe olvadó eseményekben, életsorsokban a szlo­vákiai kommunista mozgalom fres­kóját igyekszem megrajzolni. A két kötetre tervezett, a mába nyúló tör­ténetek láncolata hat évtizedet ölel fel. Bárhol és bármikor játszódnak is, hősünk mindenütt ugyanaz ma­rad, akit a nép egyszerűen kommu­nistának nevez“ — írja a szerző a Kommunisták első részéhez írott vallomásában a kötetről. Szénássy Zoltán Klapka György című könyve az 1848—49-es szabad­ságharc legendás hírű tábornokáról szól. Az 1848-as szabadságharc vezér­­egyéniségeiről számos tanulmány, monográfia, elemzés jelent már meg. Korszakoktól és kutatói egyéniségek­től függően különbözőképpen értel­mezték és értékelték a szabadság­­harc vezéreinek szerepét a harcok idején az emigrációban, majd a ki­egyezés után. Az eddig kialakult véleményekhez nyújt tovább adalékot Szénássy Zol­tán munkája. A szerző gazdag forrás­anyag alapján értékeli Klapka György tevékenységét, pályáját. Vé­gigkíséri a legendás hírű katona élet­útját, elemzi tevékenységét. Vitázik eddig elfogadott nézetekkel, értel­mez és értékel. A mindig érdekes téma és a szerző szenvedélyes hozzáállása sajátos hangvételű könyvet eredményezett, melyet az író dédnagyapja emléké­nek ajánlott, aki Klapka György ka­tonája volt. Az egyre közkedveltebb Magyar Remekírók sorozat legújabb kiadvá­nyai: Petőfi Sándor összes versei es prózai művei (két kötet); a XIX. szá­zad magyar elbeszélőinek műveiből készült szintén egy válogatás két kö­tetben Kármán József halhatatlan kisregényétől, a Fanni hagyományai­tól Tömörkény István novelláiig; a Magyar népballadák című kötetet Ortutay Gyula szerkesztette és látta el bevezetővel, míg a válogatás és a jegyzetek Kriza Ildikó munkáját dicsérik. A jegyzetekkel, szójegyzékkel, utó­szóval, forrásjegyzékkel, betűrendes mutatóval gazdagon ellátott antoló­gia méltó keretben juttatja el a leg­szélesebb olvasóközönség kezébe is a magyar népballadák kimeríthetet­len kincseit. A Századok — Emberek sorozat legújabb kiadványa Gladys Schmitt Rembrandt című kétkötetes monog­ráfiája. Az amerikai írónő tizenhét eszten­dős korától fogva kísér végig ben­nünket a művész életén, olyan köz­vetlenül, hogy valósággal vele együtt éljük át küzdelmeit, szerelmeit, sike­reit, kudarcait. s A regény felülmúlhatatlan érdeme, hogy érzékeltetni tudja a művészi alkotás folyamatát, Rembrandt világ­szerte ismert képei létrejöttének esz­mei és érzelmi indítékait. Gladys Schmitt 1909-ben született, 'főbb évtized óta szerkesztője egy művészeti folyóiratnak és tanára egy képzőművészeti főiskolának. Hét re­génye közül a Rembrandt a legsike­resebb. — esi — GÁL SÁNDOR TÖRÖK ELEMÉR höldözön este van höldözön nyárfás éjszaka vízlábú nádi rengeteg hallgatni merült belé a táj bévülről érzem hogy remeg vonítás száll lappintya-jaj lidérc lobog a láp fölött milyen idő fuldokol itt s benne hány torok hörög Törüld le homlokodról a gondot este van lerázom a hajadra hullt csillagokat s leülök szerelmed narancs-melegébe VÁMOS GABOR felvétele az alámerült századok szememből bugyognak elő szó-csontvázak lökődnek ki holt-fehér ez a temető áttetsző mint a rémület a káka és a sás szava mi vitt el s mi hozott ide otthonról hogy érhettem haza ledőlt tegnap a csordáét a gátat széttúrta az ég a tó előtt kiszúrtam szemem de itt a vakság sem elég látom így is a pusztulást a lápvidék böfögve nyel szó ének meséim hetven ága hívó hangomra nem felel menekülnek halottaim egyengetik a temetőt sorba állítnak sírkövet fejfát indulás örök menetelők vizek s tüzek árja után utolért ím a höldözön nincs-jövőt szór az éjszaka halál nő körém és közöny vizlábú nádi rengeteg a csordaút beléomolt árad a hold ömlik alá nincsre a nincs voltra a volt GYURCSÖ ISTVÁN csoda Ahogy kibújt a tojásból megállt a szemétdombon és körülnézett. Kezdetben nem tudta eldönteni, kakas legyen vagy tyúk. Ha kotkodácsolni tanult kukorékolni szeretett volna, és fordítva. Végül úgy határozott, hogy kritikus lesz. De mire kinőtt a taréja s megírta volna első művét, kinevezték a próféták főtitkárának, és megdicsőült. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom