A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 3. szám
Dóka Margit és Dudek Ferenc MIT SZŐTT A SZŐTTES? Nemrégen a Budapest Táncegyüttes kétórás műsorát láttam a Hviezdoslav Színházban. A világot járt együttes arról győzte meg közönségét, hogy a népi tánc két óra hoszszán át is lehet szórakoztató és gyönyörködtető. Vagyis, az igazi népi és művészi soha nem válik unalmassá, ha szívvel és hozzáértéssel csinálják. Erre példa a CSEMADOK KB népművészeti csoportjának, a Szőttesnek a legújabb műsora is, amelyet nagy várakozás előzött meg. A vezetők ugyanis évek óta tiszteletre méltó szándékot követnek. Szlovákiai magyar népszokásokat gyűjtenek, dolgoznak fel, mutatnak be, keresztül-kasul bejárják Dél-Szlovákiát, hogy „tiszta forrásból” merítsenek. Ennek a tudatos, sokat ígérő elgondolásnak az emlékezetes állomásai „A tűznek nem szabad kialudni”, a „Mezőkapuban”, a „74- ben szőttük”, és a tavalyi, az 1976- ban „szőtt” „Szerelmek és nászok” című, nyolc képből álló, útkeresést is jelentő tánckompozíció, amelyet a bratislavai Redout kistermében láthatott a közönség. Milyen hatást váltott ki a szerelem témájára komponált, egész estét betöltő műsor? Milyen célt követett Quittner János művészeti vezető és koreográfus „Szerelmek és nászok” című összeállításában, és mennyit sikerült megvalósítania szándékából? Határozottan tetszett a következetessége. Ahogy egymásba fűzte a képeket. Ahogy variálta a tánc nyelvén is nagyszerűen kifejezhető örök témát, a jó és rossz emberi tulajdonságokat szembeállító jelenetek sorát. Vidámság, szomorúság, derű és tragikus hangulat nagyszerűen váltotta egymást. S az összeállítás az utolsó három képben (Kedden Medvesalján, Csütörtökön Kéménden és Szombaton Ipolyvidéken) érte el legnagyobb hatásfokát. A szellemes Katonakísérő és vérnász, a hangulatos Tavasz, a nevettetően derűs és kiemelkedően ötletes Játékos szerelem stb. után következett a megkapóan kedves medvesaljai leánykérés vagy a derűs-borús ipolyvidéki lakodalmas. Ezek a „tiszta forrásból” merített, egyszerűségre törekvő cselekményes táncok adnak igazi értelmet a Szőttes tevékenységének. Quittner koreográfiájában nem törekszik bravúros megoldásokra. Művészi törekvésére inkább a „keveset markol, sokat fog” jellemző. Nagy Képek a Szőttes legújabb műsorából Prandl Sándor (2) és Kontár Gyula (1) felvételei erénye a koncentráló képesség: ahogy jeleneteivel, képeivel kifejezi az egész kompozíciót átfogó és összetartó elgondolást. Az útkeresés és az ötletesség is szimpatikus vonása. A műsorba kitűnő érzékkel építi be Ján Buáo zenéjét és Michal Frimmel koreográfiáját. Útkeresésének célja vonzó: néptánc-színház teremtés lehetőségének a felcsillantása! A bemutatott műsor ennek a törekvésnek az első jelentős állomása. A további állomások elérése a koreográfusnak és a népművészeti csoport minden tagjának nagy erőpróbája lesz. A táncosok teljesítményét különkülön és együttvéve is csak dicsérhetjük. Persze a színpadon már csak az eredményt látni, az eredményhez vezető utat nem. De a sok fáradsággal járó próbát érezni lehet a tökéletesen vagy majdnem tökéletesen bemutatott táncokban. Azpn az estén a közönség hálás méltányolója lett a lehető legtöbbet nyújtás szándékának és sikerének, valamint annak, hogy a Szőttes különösen a népszokások bemutatásával neki szövi műsorát. A szólótáncosok — Dudek Ferenc—Dókus Margit, Kovács Tibor— Horváth Judit, Spalek Ferenc—Fekete Olga, illetve Lukács Olga — szinte kivétel nélkül a maximumot nyújtották, és a többi szereplő is tehetségesen táncolt. Ág Tibor zenéje végig a koreográfus szándékához igazodott, ügyesen árnyalta és erősítette a kompozíció mondanivalóját. Papp Sándor zenekara hatásosan és határozottan adott lendületet a táncoknak. S mindaz, amit láttunk, még csak előzetes volt... Az igazi nagy bemutatóra ezután kerül sor. — mj — ÉVZÁRÓKRÓL RÖVIDEN ■ A CSEMADOK Nővé Zámky-i (érsekújvári) helyi szervezete megtartotta évzáró taggyűlését, amelyen megjelent Varga Béla, a CSEMADOK KB főtitkára is. A városi nemzeti bizottság oktatásügyi és kulturális osztályát Vajzer András, a CSEMADOK járási bizottságát Őszi Irma titkár képviselte. Major Ferenc, a helyi szervezet titkára beszámolójában foglalkozott az amatőr csoportok munkájával. Értékelte tevékenységüket, a város és a környék kulturális életében betöltött szerepűket. A vitában számos felszólalás hangzott el. Vajzer András, a vnb kulturális osztályának vezetője pozitívan értékelte a helyi szervezet munkáját.. Varga Béla, a CSEMADOK KB főtitkára a szövetség előtt álló feladatokról beszélt. Felhívta a figyelmet a hetvenezres taglétszám elérésének és további Hét-előfizetők szerzésének a szükségességére. Samu Sándor 16 új CSEMADOK-tag belépési nyilatkozatát átadta a vezetőségnek. Az évzáró kulturális műsorral ért véget. HOFER LAJOS ■ A CSEMADOK szinai helyi szervezetének évzáró taggyűlésén körülbelül nyolcvanan voltak jelen. Mura Ferenc beszámolójában örömmel nyugtázta, hogy majdnem kétéves hallgatás után újra munkához látott a Rozmaring népművészeti csoport. A színjátszók sem tétlenkedtek. Dávid Teréz: Bölcs Johanna c. színművét tanulták be, de műsorukon szerepelt J. Stodola: A számadó felesége című színdarabja is, amelyet a népművelési otthonnal közösen adtak elő. Az irodalmi kör tagjai szintén többször szerveztek műsoros estet. A vitában sajnos kevesen szólaltak fel. Nagy Gábor hnb-elnök köszönetét mondott a helyi szervezet tagjainak a község kulturális életében kifejtett tevékenységért és sok sikert kívánt az 1977. évi kulturális feladatok teljesítéséhez, amelyeknek egyik lényeges pontja további CSEMADOK-tagok és Hét-előfizetők szerzése. GAZDAG JÓZSEF ■ A CSEMADOK ipolyhídvégi (Ip. Predmostie) helyi szervezete december közepén tartotta meg évzáró taggyűlését. Trevalecz László beszámolójában foglalkozott az irodalmi színpad és a citerazenekar munkájával. Annak ellenére, hogy a Madách Imre Irodalmi Színpad csak 1975-ben alakult, már kétszer vett részt a Jókai-napokon. A citerazenekar ugyancsak szép eredményekkel dicsekedhet. Fellépett a zselizi és a gombaszögi országos rendezvényen, bemutatta tudását a Csehszlovák Televízióban. 1976-ban a Csehszlovák Rádió is készített felvételeket repertoárjából. Eredményeseknek mondhatók a vetélkedők is. Az író-olvasó találkozók szintén közkedveltek. A CSEMADOK-nak jó a kapcsolata a többi társadalmi szervezettel. Megfelelő támogatást kap a helyi pártszervezettől, a hnb-tól és az általános iskolától. 1977. évi munkatervében számos politikai, tudományos és irodalmi előadás is szerepel. Volkovics István irányításával összegyűjtik a községben fellelhető régi használati tárgyakat és állandó jellegű néprajzi kiállítást rendeznek. CSAKY KAROLY 7