A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-04 / 22. szám

MIELŐTT HOZZÁFOGNÁNK

tudnunk kell, milyen célra készítjük a térítőt. E szerint választjuk ki a színt, az anyagot és a minta nagyságát. Az étkezéshez használt abroszt kevésbé díszítjük, mint az angolterítéket. Az ebédlőasztal abroszán a mintát úgy helyezzük el, hogy használatkor ne -takarja edény, tányér stb. Tehát:

— a közepén, négyszög vagy téglalap alakban. Teljesen vagy rámaszerűen kivarrva kb. 25 centiméterre az asztal végétől

— a szélén, amely lelóg az asztalról.

Térítőnk színe a szoba egyéb berendezési tárgyainak színétől függ. Ügyeljünk az összhangra. Nem lehet konkrét tanácsot adni. Általánosságban jegyezzük meg, hogy:

— nyaralóba, gyermekszobába, konyhába, kerti asztalokra durvább anyagot választunk, tarka mintával

— lakószobába, ebédlőbe, dolgozószobába finomabb kelmét, jól átgondolt színösszetételt

A színek kiválasztása mellett sok függ még a munka kivitelezésétől is. Esztétikai hatás eléréséhez szükséges, hogy:

— a fonal teljesen takarja az anyagot. Nem szép, ha a piros vagy fekete hímzőfonal alól kikukucskál a fehér alapanyag.

— csak rövid fonalat fűzzünk egyszerre a tűbe, nehogy összecsomósodjon, mert könnyen öszszerántja a mintát.

— a munkakezdéskor és végzéskor nem kötünk csomót, hanem elvarrjuk a szálvégeket.

— fister — (Kontár Gy. felvétele)

MÁLYVARÓZSA

Régi parasztkerti virág. Méteresnél magasabb bokrain az egyszerű vagy telt, sima vagy rojtos szirmú virágok a nyári kert legszebb díszei. Színben is bőséges a választékunk: a sötétbordó, a vérpiros, a hófehér, a halványsárga, a fénylő rózsaszín fajtái közül válogathatunk.

Magját március 10-e körül vessük állandó helyére. 30 cm távolságra 2—3 szem magot tegyünk egy-egy fészekbe. Kelés után a legerősebbet hagyjuk meg, a többit távolítsuk el. Ha korábbi virágzást szeretnénk s van helyünk (pl. üveges verandánk az előnevelésre), 6 cm-es cserépbe tegyünk 2 szem magot március közepén. Az így felnevelt palántákat április végén ültethetjük el kertünkben. Előzőleg szoktassuk a kis növényeket szabad levegőhöz, azaz eddzük őket.

A mályvarózsák nagy előnye szépségükön kívül, hogy szélsőséges, forró nyarainkat jól tűrik. Nem sínylődnek akkor sem, ha nem tudjuk rendszeresen öntözni töveiket.

Töveik néha áttelelnek, és ilyenkor már nyár elején virágoznak.

(Kontár Gy. felvétele)

44® rwtm*

MŰANYAGBÓL

1. A műanyag tejföl ős poharak alját szúrjuk ki forró tűvel, fessük be az egészet, és ültessünk bele kis kaktuszokat.

2. Maradék tapétával vonjuk be a műanyag palackot, a tapéta felső szélét vágjuk le cik-cak ollóval, és kész a váza apró virágoknak.

3. Műanyag palackot vágjunk ketté, a felső részéből ügyes tölcsért kapunk.

4. Az alsó részét pedig kibéleljük tarka papírral, csinos szalvétatartónk lesz,

ANYANYELV

Van valami nagyon közösen emberi, nagyon egybeforrasztó abban, hogy olyannyira különböző nyelvek, más-más földben, sajátos hagyományokban gyökerező népi kultúrák ezt a fogalmat oly csodálatos egyöntetűséggel, ugyanazzal a gyöngéd nyelvi képpel fejezik ki.

Ez a szó oly érzékletesen képszerű, hogy eredetét az is azonnal felfedheti, aki sohasem hallott szófejtésről, etimológiáról. Szemünk előtt szinte a kép: az édesanya beszélni tanítja gyermekét. Az első ügyetlenke szájformálásoktól türelmes szeretettel vezeti be a lassan szavakba öltöző világ ismeretébe, fáradhatatlanul javítgatva a botladozó nyelvecskét, a nehezen kerekülő mondatokat, mindaddig, míg okos és szép beszéddé formálódik gyermekében a gondolat, egyedül is szárnyra bocsáthatja már.

De nemcsak értelmünkhöz szól, lelkűnkig is hatol e nyelvi kép varázsa. Az otthon melegét, biztonságérzetét is árasztja s azt a ragaszkodást, amely a hozzánk legközelebb állókkal összefűz. S a szép szó keltette varázs egyúttal mélyen igaz is: anyanyelvűnk, minden nép anyanyelve méltó a legnagyobb megbecsülésre, az épsége, szépsége iránti féltő gondra. Hisz az ember minden szellemi kincsének alapföltétele a nyelv: ő dajkálja fel a gondolatot, ő mondja ki ezerféle érzésünket. Ezért mindenkinek köze van hozzá, mindenki felelős érte. De talán leginkább azok, akikre bízatott továbbadása, átörökítése, akik az egyetemes emberi nyelv közös szava: az anyanyelv szó értelmében mindig és mindenütt szelíd őrei és kemény megtartói voltak az ember e nélkülözhetetlen, köznapi kincsének.

FOGYÓKÚRA - kenyér-evéssel

A karcsúság nemcsak divatos, egészséges is. Ha a kövér emberek egészségesek akarnak maradni, igyekeznek lefogyni. Ilyenkor többnyire a legkülönbözőbb diétákat alkalmazzák — változó sikerrel. A fogyás szempontjából legjobb (de nem a legegészségesebb!) a radikális diéta, vagyis az, hogy a fogyni vágyó minimálisan keveset eszik. Ezt a fajta fogyókúrát azonban csak orvosi felügyelet mellett szabad megpróbálni.

Vannak aztán más receptek is. A legújabb fogyási ötlet: együnk kenyeret! E. Menden professzor, a giesseni egyetem élelmezéstudományi intézetének munkatársa a közelmúltban számolt be Hamburgban egy tanácskozáson a kenyérfogyókúráról.

Húsz, túlsúllyal rendelkező nő és férfi önként vállalt egy négyhetes fogyókúrát, holott kezdetben nagyon bizalmatlanul fogadták az ötletet, hogy kenyérdiéta segítségével fogyjanak le. A kenyérkúra keretében a diétázók számára naponta 1200—1500 kalóriát engedélyeztek, vagyis energiaszükségletüknek csak 60 százalékát biztosították, a többit a zsírpárnák leépítéséből fedezték.

Ojdonság a diétában, hogy a kalóriák 46 százalékát (napi 250 gramm) tette ki rozsbúzakenyér, a többi élelmiszert pedig úgy állították össze, hogy a fogyókúrázók hozzájussanak a szükséges fehérjemennyiségekhez, vitaminokhoz stb. A kísérlet valamennyi résztvevője átlagosan 6 kilót fogyott négy hét alatt. S ami még fontosabb: a diétázók végig jóllakottnak érezték magukat, nem szenvedtek a fogyókúrázóknál szokásos éhségérzettől és az azzal járó idegességtől.

Szakemberek véleménye szerint a kenyérdiéta egyik legfőbb előnye, hogy dolgozó emberek is könnyen tarthatnak ilyen kúrát, mert nem nagyon különbözik a normális étkezési szokásoktól. Ezenkívül a kenyérben sok minden van, amit a szervezet az egészséges anyagcseréhez igényel.

21