A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-04 / 22. szám

ü SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN • • • A napilapok rövidhírei és pontos statisztikai adatok tanúsítják, hogy nemzetgazdaságunknak évről évre komoly károkat okoznak a kü­lönböző tűzesetek és súlyos kimene­telű üzemi balesetek. Kisebb és nagyobb ipari vállala­tokban, mezőgazdasági üzemekben vagy földművesszövetkezetek termő­­területein egyaránt fölüti fejét a „vörös kakas“ és olykor több száz­ezer koronás értékek válnak percek alatt a lángok martalékává! Egy-egy tűzeset keletkezésének okát nyomoz­va a tűzoltalmi és rendőrségi szak­értők — általában — a tűzvédelmi előírások durva megsértésére, nyílt láng tiltott használatára vagy külön­böző gépi berendezések javítatlanul hagyott műszaki hibáinak „bosszú­jára“ bukkannak... És itt, ilyen esetben már a törvénynek is közbe kell „szólnia“, azaz a vizsgálat be­fejeztével — indokolt esetben — az ügyészségek bírósági eljárást indíta­nak a könnyelműségből, nemtörő­dömségből keletkezett tűzvészért felelős személyek ellen. Nyilvánvaló hát, hogy a tűzolta­­lom nemcsak társadalmi és anyagi következményeiben, hanem jogi vo­natkozásaiban is közérdekű problé­ma, ezért joggal szólunk róla a szo­cialista törvényesség következetes védelmét célzó sorozatunkban is. §§§ A Legfelsőbb Bíróság tárgyaló­­termei tulajdonképpen semmiben sem különböznek a járási vagy ke­rületi bíróságok hasonló helyiségei­től. Legföljebb csak komolyságukban másak valamivel, mert az itt születő döntések és ítéletek már végérvé­nyesek, nem lehet ellenük már újabb fellebbezést benyújtani... ... A vádlottak padján egy har­mincöt év körüli férfi ül. Felelőtlen­ségével egy komoly következmény­kárral járó tűzesetet okozott s leg­felsőbb szinten most ítélkezik vét­kességének mértéke fölött a bíróság. Néhány sorral hátrább a hozzátarto­zói: felesége és szülei ülnek. Felesé­gének tekintetén látszik, szeretné, ha mindez soha meg nem történt való­ság vagy csupán rossz álom lenne ... Férje azonban beismeri bűnösségét és a beismerő vallomás minden egyes mondata után csak fokozódik az aggódó feleség fájdalma. Aztán a tanúk: a vádlott munkatársai, majd az ügyész és az ügyvéd kapnak szót. Az ügyész a tűzvész okozta magas következménykárra hívja föl a tanács figyelmét és arra is rámu­tat, hogy a tűz kiütésének egyetlen oka a vádlott könnyelműsége és a tűzoltalmi előírások megkerülése volt. Az ügyész a kerületi bíróságon született döntés megerősítését kéri és indoklásában védencének büntet­len előéletére, rendezett családi kö­rülményeire és eddig végzett mun­kájának jó eredményeire utal. Az utolsó szó jogán a vádlott szól­hat: — Beismerem könnyelműségemet... a tűz elsősorban az én hibámból üt­hetett ki... — Szavaiban az őszinte sajnálat is ott érződik, de kimondani már nem tudja, mert felindultságá­­ban torkára fagy a szó ... A tanács ítélethozatalra vonul vissza. Röviddel később feloldódik a feszült várakozás: a büntetőtanács elnöke ítéletet hirdet. Megszigorítja a kerületi bíróság döntését és a vád­lottat komoly pénzbírsággal s 18 hó­napi feltételes szabadságvesztéssel sújtja. §§§ A nap utolsó tárgyalása volt ez, úgyhogy a terem és a folyosó is pil­lanatok alatt kiürül. Jó alkalom ez arra, hogy a riporter rövid beszél­getésre kérje JUDr. Miloslav Jak­­ä í k elvtársat, az SZSZK Legfelsőbb Ügyészségének tűzesetekkel és sú­lyos üzemi balesetekkel foglalkozó dolgozóját. — Köztudomású, hogy a tűzkárok jelentős tehertételt jelentenek a nemzetgazdaság számára. Elöljáró­ban ezért a tavaly keletkezett tűz­vészek számáról és a lángok marta­lékává lett anyagi értékek magassá­gáról kérnénk tájékoztatást. — Szlovákiában 1976-ban összesen 1736 alkalommal ütött ki tűz, me­lyek során 58 ember vesztette életét és 182 személy szenvedett súlyosabb sérüléseket. A közvetlen anyagi kár 133 millió korona, a következmény­károk pedig meghaladják a száz­millió koronát! Sajnos, naponta átla­— Aggasztó jelenség, hogy a tűz­károk kétharmada társadalmi tulaj­dont érint. Egyben azonban válasz is a feltett kérdésre. A tűzoltalmi szak­emberek és az ügyészségek közös tapasztalata ugyanis, hogy a tűzká­rok túlnyomó többségét az emberek könnyelműsége, nemtörődömsége okozta. Sajnos, különösen éppen ott gyakoriak a szabálysértések, ahol épp fordítva: a legnagyobb óvatos­ságra és a tűzoltalmi előírások leg­szigorúbb betartására lenne szükség. Tapasztalataink szerint gyakorta a vezető beosztású dolgozók sem szen­telnek kellő figyelmet a tűzvédelem kérdéseinek, pedig ez a szocialista társadalmi tulajdon kárára elköve­tett törvénysértésnek; a szocialista törvényesség s a gazdasági fegyelem ellen elkövetett vétségnek számít! Az alkalmi ellenőrzések során és a bírósági tárgyalótermekben végződő esetek alapján gyakran tapasztaljuk, hogy a vezető dolgozók nem szentel­nek kellő figyelmet a tűzvédelem kérdéseinek és az ezzel kapcsolatos iskolázások vagy a tűzoltalmi szabá­gosan öt alkalommal ütött ki tűz valahol, ami tulajdonképpen azt je­lenti, hogy minden ötödik órában riadóztatni kellett a tűzoltóságot. Az előfordult tűzvészek hetven százalé­ka állami és szövetkezeti vagyont, harminc százaléka pedig személyi vagyont sújtott. Gondolom, valóban figyelmeztető számok, elgondolkozta­tó adatok ezek ... — A fentiek alapján merül fel a kérdés: mi okozza a tűzeseteknek ilyen gyakori előfordulását? lyok ellenőrzése számos üzemben formális kötelességteljesítéssé lapo­sodik. Sajnos, jelentős ipari vállala­tokban s mezőgazdasági üzemekben is előfordul, hogy a tűzoltalmi biztos munkakörét olyan személyekre bíz­zák, akiknek nincs kellő gyakorlatuk és felkészültségük ehhez a feladat­hoz. Gondolom, hogy az elmondottak alapján már mindenki előtt nyilván­való: ügyészségeink az utóbbi idő­ben miért szigorították meg olyan jelentősen az előfordult tűzesetekkel kapcsolatos bírósági eljárásokat és a megelőző jellegű tűzoltalmi ellen­őrzéseket. — Miben határozhatná meg konk­réten az ügyészségek feladatát a tűz­károk és a súlyos üzemi balesetek elleni harcban? — Utaltam már arra, hogy elsőd­leges szándékunk a megelőzés. Ennek érdekében kerületi és járási ügyész­ségeink dolgozói, az SZSZK Legfel­sőbb Ügyészségének irányításával, nagyon széleskörű propagandatevé­kenységet fejt ki. Törekvéseink első eredményének tekintjük, hogy tavaly 14 millió koronával kevesebb anyagi kár keletkezett az előfordult tűzese­tek során. Persze, ha már megtörtént a baj, akkor a tűzoltalmi szakembe­rek, a nyomozószervek és az ügyész­ségek közös feladata megállapítani: miként történhetett és névlegesen ki felelős azért, hogy százezres vagy milliós értékek hamvadtak el a lán­gokban. Ugyancsak az ügyészség jog­körébe tartozik a bűnvádi eljárás megindítása, melynek során a felelős személy szigorú megbüntetését szor­galmazzuk. Ezeken a bírósági tár­gyalásokon derül fény arra, hogy a tűzvészek és a súlyos üzemi balese­tek döntő többségének oka figyel­metlenség, könnyelműség és a szo­cialista törvényesség erre vonatkozó szabályainak sorozatos megsértése. — Beszélgetésünk illusztrálása­képpen említhetne néhány példát is? — Természetesen. Tavaly január­ban tűz ütött ki a farkasdi efsz me­zőgazdasági gépjárműveket karban­tartó épületében. A másfél millió korona kárt jelentő tűzvészt egy meghibásodott s pusztán nemtörő­dömségből javítatlanul hagyott hő­vezető agregát okozta. Egy hónap­pal később tűz ütött ki például a bratislavai Pravda Nyomdaipari Vál­lalatban. A hatszázezer korona kárt okozó tűzvészt egy félredobott, füs­tölgő cigarettavég okozta. A könnyel­műség iskolapéldája történt 1975 októberében a Záhorská Ves-i föld­művesszövetkezetben. Az efsz segéd­üzemének asztalosműhelyében át­építési munkálatok folytak s többek között egy új kéményt is építettek. A kőművesek egyike, pusztán fele­lőtlenségből, a kémény falába a tető­gerenda egy részét is befalazta! Né­hány nappal később, a fűtés meg­kezdése után, a kéménybe ágyazott fagerenda tüzet fogott és az egész asztalosműhely a lángok martaléká­vá vált. És folytathatom a sort: tavaly októberben egy felügyelet nélkül hagyott villanyfőző lángba borította a Jednota Fogyasztási Szö­vetkezet krupinai vendéglátóipari egységét, a közvetlen kár több mint félmillió koronára rúgott... s még tucatjával sorolhatnám tovább az esetek felsorolását. — Beszélgetésünk befejezésekép­pen mire intené, figyelmeztetné olva­sóinkat? — Óvatosságra! És arra, hogy nemcsak a tudatos, szándékosan cse­lekvő gyújtogató kerül bíróságra, ha­nem mindenki, aki könnyelműsége révén tűzvészt okozott. Bíróságaink pedig a szocialista törvényesség meg­szilárdítása érdekében egyre na­gyobb szigorral járnak el a tűzoltal­mi szabályok megsértőivel szemben. §§§ Lehetséges, hogy valaki a fenti nyilatkozatot sem tartja többre érde­mesnek egy kézlegyintésnél... Hadd figyelmeztessek azonban arra, hogy nemcsak a nyílt láng használata, a tilos helyen való dohányzás vagy a tűzoltalmi szabályok fitymáló le­kicsinylése, de az ilyen kézlegyintés is játék a tűzzel... 17 Foto: Kontár Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom