A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-04-02 / 13. szám

gazdaságfejlesztési és szociális program fő irányvonala megszabja, Szlovákia fővárosában a további komoly felada­tok egész sora vár megoldásra. Első­sorban Bratislava ipari jellegének meg­erősítéséről, a meglévő üzemek s gyá­rak korszerűsítéséről és a gépipar szer­kezeti fölépítésének átalakításáról van itt szó. A komplex lakásépítési program keretében több mint 27 ezer lakást kell átadni a jelen tervidőszakban. Fontos feladat az új lakótelepek kereskedelmi és szolgáltatóhálózatának bővítése, a közműhálózat tökéletesítése, a belváro­si üzlethálózat további kiépítése, az egészségügy gyorsított fejlesztése és a járóbeteg-ellátás színvonalának javí­tása. Gondolom, ez a néhány mondat is megfelelőképpen érzékelteti: milyen kérdésekre összpontosítjuk figyelmün­ket; de egyben azt is, melyek azok a kérdések, amelyek — a CSKP XV. kongresszusa dokumentumaival össz­hangban — területrendezési és város­­fejlesztési törekvéseink homlokterében állnak. # A CSKP XV. kongresszusa hatá­rozatainak elemzése minden bizonnyal nemcsak a mennyiségi, de a minőségi mutatók tekintetében is kihatással van Bratislava fejlődésére. Köztudomású, hogy a hatodik ötéves terv jelszava az effektivitás és a minőség! Vajon mi­képpen tükröződik ez a fontos követel­mény a városfejlesztési teendők „hét­köznapjaiban”? — Pártunk XV. kongresszusa valóban megkülönböztetett figyelmet fordított a nemzetgazdaság — a társadalmi ter­melés hatékonyságán s az elvégzett munka jó minőségén alapuló — dina­mikus és arányos fejlődésének kérdé­seire. A hatodik ötéves tervidőszak igényes feladatai a bratislavaiaktól is újszerű hozzáállást és munkamódsze­reket követelnek. Tudatosítjuk ezért, hogy e sokrétű feladatok teljesítése az üzemek és vállalatok dolgozóinak, a Nemzeti Front szerveinek és szerveze­teinek, a nemzeti bizottságoknak, az iskolai, kulturális és tudományos intéz­mények alkalmazottainak széleskörű egyéni aktivitását és kezdeményezését feltételezi. Városunk bekapcsolódott „A magasfokú hatékonyságért és a munka jó minőségéért’' elnevezésű ver­senymozgalomba. Bratislavában már 28 vállalat, közöttük a Tesla, a Dimit­rov Vegyi Művek, a Priemstav és több más nagyüzem csatlakozott ehhez a fel­híváshoz. Értékes kötelezettségvállalá­sok teljesítésével, lelkes munkakezde­ményezéssel a bratislavaiak már a múltban is több ízben kifejezték támo­gatásukat a CSKP politikája iránt és a szocialista rendszerhez, városukhoz érzett rokonszenvüket. Szeretnénk, hogy ez a kezdeményezőkészség a hatodik ötéves tervidőszakban is egyre élén­­kebb, eredményesebb legyen, mert ez nagy mértékben hozzájárul a városfej­lesztési gondok megoldásához, Bratis­lava anyagi és szellemi értékeinek gya­rapításához. # Akarva-akaratlanul, de tulajdon­képpen már nemcsak a jelenről, hanem a jövőről is beszélünk ... Befejezésül ezért talán néhány mondatban konkré­tan is szólhatnánk Szlovákia fővárosa további fejlődésének terveiről I — A felszabadulástól eltelt 32 év alatt sokban megváltozott Bratislava arculata, ám az élet szalad tovább s ezzel arányosan növekszenek az em­berek igényei. Ahhoz, hogy kielégíthes­sük és lépést tarthassunk ezekkel a kö­vetelményekkel, fokoznunk kell a saját munkánkkal szemben támasz­tott igényeinket is. Tudjuk, Bratislavá­ban az eddig tapasztalt rohamos fej­lődés ellenére sok még a megoldásra váró probléma. További s távlati ter­veinket ezért a meglévő hiányosságok mielőbbi felszámolásának követelmé­nyéhez fűzzük, hogy az itt élő lakosság jól érezze magát és joggal lehessen büszke városára. Foto; J. Srámek s-sa?? BRATISLAVA FELSZABADULÄSÄNAK ÉVFORDULÓJA ÁPRILIS 4 Tekints Bratislava térképére: olyan, mint egy viruló fa lombkoronájáról letépett, gyönyörű hajtású falevél. Ha gondolatban elteríted a földön és fölébe helyezed az égbolt kupola-nagyítóját, akkor az óriás-levél sejtjeinek millióit, élénken nyüzsgő so­kaságot látsz — bennünket bratisla­­vaiakat s a Bratislavába látogatók tíz­ezreit ... Nem szeretnék a hamisan csengő patetizálás bűnébe esni, de ki számára ne lenne kedves a városa, ki ne szeret­né a fővárosát? Még ha a városköz­pont nyüzsgő forgalmának zaja olykor sérti is az ember fülét; még ha az új lakótelepek sorházai első pillantásra talán szürke betonsíkok rengetegének is tűnnek. De ki ne szeretné ezt a vá­rost, amikor a nagyvárosi zajtól távol­eső Hegyipark erdőiben a harkály ko­­pácsolását hallgatja vagy séta közben a ligeti parkok árnyas fáinak simoga­­tását érzi, amikor a várkertben bo­lyongva régmúlt századok emléke után kutat; amikor az elesett szovjet kato­nák emlékművéről: a Slavínról lepillant­va szinte a tenyerén látja az egész vá­rost. Igen, a Slavín .. . Közel hétezer szov­jet katona alusszd itt örök álmát, akik a felszabadítási harcokban váltak bra­­tislavaiakká, amikor a lapát kihűlt hom­lokukra hintette a befogadó jelet. Április 4-én lesz kereken harminckét esztendeje, hogy a Vörös Hadsereg bá­tor katonái kiűzték Bratislavából a fa­siszta betolakodókat. A mai iskolások­nak, de még a harmincévesek nemze­dékének is természetesnek tűnnek a város megszokott falai s eszünkbe sem jutnak a háború alatt megrongálódott vagy romba dőlt házak. Mert ma már romlatlan emléknek tűnik minden meg­szokott udvar, s azt is természetesnek tartjuk, hogy új házakba, új iskolákba, frissen sarjadó fövennyel díszített par­kok közé költözünk. Szüléink azonbdn élénken emlékeznek még arra, hogy a város felszabadulása előtt néhány nap­pal a fasiszták Bratislavát hadtápterü­letté nyilvánították, hogy légiriadók esetén ezrek és ezrek kerestek biztos­— A DUNA MINDKÉT OLDALÁN... nak tűnő menedéket a várhegy alatti alagútban, hogy megszűnt a vasúti for­galom, hogy a fasiszták először kiürí­teni, majd a földdel akarták egyenlővé tenni a várost. Ma már történelmi em­lék, hogy április másodikán a Sumi­­lov tábornok vezette gárdahadsereg keleti irányból megkezdte a város fel­szabadításának nehez hadműveletét. A gyalogságot a Holosztyjakov ellenten­gernagy vezette Dunai Flottila hajói is támogatták. A németek még ugyanaz­nap fölrobantották a Duna-hidat, de aztán gyors meghátrálásra kényszerül­tek és negyedikére virradólag Bratisla­va fölszabadult. Harminckét esztendő telt el azóta, s az elmúlt három évtized alatt jelentő­sen megváltozott a város arculata. És a fejlődés gyors üteme megkívánja, hogy a jövőben tovább terebélyesed­jen, tovább korszerűsödjön Bratislava. Vajon mit tudunk hát Szlovákia fővá­rosának jelenéről és jövőjéről? Választ a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottsá­gon, pontosabban József Hausk­­recht mérnöknek, a vnb területren­dezési és műépítészeti osztálya vezető­jének dolgozószobájában kerestünk. A falakon hatalmas térképek, az íróasztalán több sorban tornyosuló irat­­kötegek és két vaskos okirat: Bratis­lava 1966-ban jóváhagyott „régi” illet­ve tavaly készült új területrendezési s városfejlesztési terve. Két rendkívül fon­tos, tulajdonképpen a tegnapot, a mát és a holnapot magábafoglaló doku­mentum ez. Nem véletlen, hogy az osztályvezető tekintete is megpihen rajtuk egy pillanatra. — Tavaly júniusban született meg Bratislava új területrendezési és város­fejlesztési terve, így ennek értékelése egyelőre még korai lenne, hiszen csak az utóbbi hónapokban kezdtünk hozzá a gyakorlati megvalósításához. Annál bátrabban beszélhetünk azonban a tíz évvel korábban, az 1966-ban hatályba lépett területrendezési tervről, hiszen megvalósításának feltételei a szövetsé­gi államforma életbe lépte óta sokkal kedvezőbbé váltak — mondja Jozef Hauskrecht mérnök, aki nemcsak a vnb osztályvezetője, de egyben Bratis­lava fő műépítésze is. Vajon mit tartalmazott hát ez a terv — az elért eredmények tükrében? Elsősorban a lakásépítés és az ipar korszerűsödésének gyors ütemét irá­nyozta elő. Keleti irányban két új la­kótelep felépítésével Podunajské Bisku­­picéig (Pozsonypüspökig), északkeleten Rácáig (Récséig), nyugati irányban pe­dig négy új lakótelep felépítésével La­­macsig határozta meg a város terebé­­lyesedését. Ma már a családok tízezrei laknak Kútikyn, Záluhyn, Podrovnicén, Dőlné Honyn (ez utóbbit a Püspökin élő magyar ajkú lakosság találóan már el is keresztelte Alsóvadászinak) vagy a többi vadonatúj lakótelepen. És ez még csak része a „régi” városfejlesz­tési tervbe foglalt lakásépítési prog­ramnak! A Duna jobb partján: Liget­falun ugyanis tavaly megkezdődött már egy teljesen új városrész építése, de er­ről hadd szóljunk majd később. Az ipari létesítmények tekintetében k is Szlovákia fővárosa minden eddigi- A nél gyorsabb ütemben fejlődött. Az ipar fejlesztésének előterébe a Slovnaft és a Dimitrov vegyi üzemek és a Matador JF 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom