A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-26 / 12. szám
BH3 Következő számunk tartalmából: A TÖRTÉNELEMBEN ELŐSZÖR... KERTÉSZEK TAVASZA NEM MINDEGY, MILYEN ÁRON HOGYAN TOVÁBB ? JÉGZAJLÁS Címlapunkon Kontár Gyula, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 328-64. Grafikai szerkesztő. Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Gbchodná u. 7. Telefon: 328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlace, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levelkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. Beringer Árpád és ifjabb Miklós Géza SILIZKÖZI Délről a Duna, északkeletről a Csiliz patak határolja ezt a hat négyzetkilométernyi területet, melyen a kilenc községből hét — Csilizradvány (Cilizká Radvany), Balony (Balon), Kulcsod (Klucovce), Nyárad (Topolovce), Medve (Medved’ov), Szop (Palkovicovo) és Patas (Pastuchy) — a mai napig is fennmaradtak a Csallóköz déli részén s együtt alkotják — a Csilizközt. Patas mellett volt még két község — Zelebeg és Für — ezek még a törökdúlás idején elnéptelenedtek és teljesen kipusztultak. Bár a Csaltóköznek ez a része hajdan mocsaras, lápos és ingoványos volt, vagyis nehezen megközelíthető, mégsem kerülték el a történelem viharai. A Duna partján fekvő Medve község lakóit például török janicsárok kaszabolták le s tették a falut a földdel egyenlővé. Bosszúból, mivel a medveiek nem voltak hajlandók egy portyázó török csapatot átszállítani a Dunán. Patason, a Tormásalja dűlőben a francia katonai tömegsírok meg a napóleoni hadjáratok emlékét őrzik. A Faiskola dűlőben a tömegsírokban pedig azok az osztrák katonák nyugszanak, akik a szabadságharc idején elmerészkedtek a csilizközi ingoványokig. A többi községnek is megvan a maga történelmi emléke, nevezetessége. Nyárodon temették el a szabadságharc híres huszártisztjét, Színi Sebő Alajos honvédalezredest. Róla mintázta meg Jókai Mór egyik regényhősét, Baradlay Richárd alakját... Szop aranyászairól és halászairól volt híres . . . Kulcsod nyakas kálvinistái évszázadokon át dacoltak különböző apátságok uraival, hogy megőrizzék nemesi kiváltságaikat és vallásszabadságukat.. . Balonyt bírói tették híressé és a Csilizköz központjává a múltban ... Radványnak meg forradalmi és munkás mozgalmi múltja biztosított rangot. Ugyanis 1921-ben a Csilizköznek ebben a községében alakult meg a CSKPelső pártszervezete, ami meghatározója lett a hét község sorsa további alakulásának ... A felszabadulást követő forradalmi évek nehezek voltak. Telve küzdelmekkel, gondokkal, de lelkesedéssel is. Biztató fejlődési folyamat indult el a hajdani lápok, mocsarak és ingoványok vidékén. Ólyan sokat ígérő világ távlatai kezdtek kibontakozni, amilyenről a Csilizköz régi sárszagú emberei álmodni sem mertek. Aztán jött 1965 nyara, a nagy dunai árvíz: a megáradt folyó Csicsó és Kulcsod között átszakította a gátat, s tengerré változtatta a szép fejlődésnek induló tájat. Házak, egész házsorok omlottak össze, mintha csak a régi öregek intelmei igazolódtak volna be: „Csak dombra szabad építeni a Csilizközben ..Elnéptelenedtek a rombadőlt falvak, mert a lakosságot elköltöztették. Szomorúsággal, fájdalommal és rettenettel a szívükben hagyták el az emberek a tegnap még meleg otthonokat, de nem reményvesztetten. Mert olyan az ember természete, hogy örökké reménykedik, sohasem adja fel. S nem hiába reménykedtek: a társadalom összefogásával és segítségével újra talpraállt s virágzik a Csallóköznek ez a csücske, a Csilizköz. Az egyesített szövetkezet termelési eredményei nemcsak járási, hanem országos viszonylatban is figyelemre méltók. Az elsők között tartják számon az 5400 hektáros gazdaságot. Akaratlanul is ide kívánko’"' - - 1911-ből származó feljegyzés. Győr megye akkori főispánja ittjártakor kijelentette: „A Csilizköz a Csallóköznek csak mostohagyereke". A Csilizközben uralkodó mostoha viszonyokat hitelesen dokumentálja egy 1936-ban megjelent újságcikk, amelyben ez olvasható: ,,A csilizközi községek gazdáinak egy- és kétfogatos szekerei, amelyek közmunkára lettek kirendelve, a balonyi vendéglőtől majdnem a radványi faluvégig érő kocsisort alkottak" ... A szóban forgó távolság alig egy kilométernyi. Most, negyven év múltán pedig a következőket jegyez-2
