A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-02-26 / 8. szám

„A ZENE AZ EGYETLEN VILÁGNYELV" ### Kodály Zoltán szülővárosa, Kecs­kemét tavaly is megrendezte a IV. Nemzetközi Kodály-szemináriumot. Ma már világszerte nagy elismerés és cso­dáiét övezi a magyar zenepedagógiát. Az elismerés kétségbevonhatatlanul Kodály Zoltán érdeme. Ö alapozta meg a rangos munkát, amelyet azóta is Kodály-módszerként emlegetnek. Mi a lényege? A zenei írás-olvasás elsa­játítása, a zenei analfabetizmus fel­számolása, a fogékony gyermekkorban a zene sajátos nyelvének megtanítása, hogy aztán később, felnőtt korban, ön­feledt értőjí és élvezői legyünk mind­azoknak a szépségeknek, amelyeket a zene nyújt. A zene arra hivatott, hogy az em­bert boldoggá tegye. A boldogsághoz pedig mindenkinek joga van, követ­kezésképpen a zenéhez is. De hogyan jussunk hozzá? Erre a kérdésre ad vá­laszt Kodály életműve. A legelső fórum az iskola, amely hivatott a módszer alkalmazására. A világhírű zeneszerző korán ráébredt arra, hogy az iskola kapuján át beláthatatlan messzesé­gekbe vezet a fejlődés útja. Még éle­tében, az ő kezdeményezésére jött lét­re éppen szülővárosában, Kecskemé­ten 1950 szeptemberében az első ének­zenei általános iskola, amely később példája lett az ország többi ilyen tí­pusú, ma már körülbelül 140 iskolá­jának. Nem véletlen tehát, hogy a Mester ha ló lo után Kecskemét kezde­ményezte o Kodály-szemináriumot, amely hazaiaknak és külföldieknek a továbbképzés és a megismerés lehe­tőségét nyújtja. A tavalyi IV. Nemzetközi Kodály­­szemináriumom tizennégyen vettünk részt Csehszlovákiából. A jelentkezést a CSMTKÉ vezetősége szervezte. Mi al­kottuk a VII. csoportot. Az I—VI. cso­portba tartoztok a magyarországi pe­dagógusok és két külön csoportot al­kottak a kanadai, amerikai, japán, olasz, osztrák, norvég, ausztráliai, bel­ga, svájci, spanyol és angol kollégák. A szeminárium munkáját a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet szer­vezte és irányította. Hogyan teltek napjaink a két hét alatt? Reggel közös énekléssel kezdtük a munkát. Aztán bemutató tanítást te­kintettünk meg a Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskolában. Ne lepőd­jenek meg, kérem! A vakáció kellős közepén tanítást láttunk az egyik ötö­dik osztályban. Mindennap kedvesen mosolygó gyermekek bizonyították, mit tudnak, s mit tud kihozni belőlük a jól irányított munka és a jól képzett pedagógus — Vass Irén. Tanítás után módszertan, az óra elemzése, majd szolfézsóra következett. Délután kama­razenével, karvezetéssel és kóruspró­bával folytatódott a munka. A hallga­tók egy része a női kar, nagyobb része a vegyeskor próbáin vett részt. Vacsora után előadások és hangver­­senyök hangzottak eh A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak Liszt-Bartók-Ko­­dály hangversenye, Kistétényi Melinda Bach orgonaestje, a Kodály Vonósné­gyes hangversenye, a moi magyar ze­neszerzők közül pedig Bozay Attila és Kocsór Miklós szerzői estje. A záró hangversenyen Perényi Mik­lós gordonkaművész, Szűcs Lóránt zon­goraművész és a Veszprém-városi ve­gyeskor működött közre. Az előadók között szerepeltek még: Nádasdy Kál­mán Kossuth-díjas kiváló művész, Lendvai Ernő zenetudós, dr. Kokas Kló­ra docens és Paksa Katalin népzene­­kutató. A Szegedi Szabadtéri Játékok gazdag műsorából Erkel Ferenc: Bánk bán c. operáját tekintettük meg. Mind­nyájunk' számára feledhetetlen marad az a hangverseny, amelyet a szeminá­rium hallgatói rendeztek. Minden cso­port készült valamilyen műsorral, amelyet a hangverseny napjáig titok­ban tartott. Izgalommal készült a mi csoportunk is. Mindenki a legjobbat, a legérdekesebbet akarta nyújtani, így született meg aztán Párdányi Ju­dit csoportvezető tanárunk ötlete nyo­món, Bors Éva és Andrea a lengyel kolléganő koreográfiája alapján a mi bemutatónk, amely Kodály Zoltán há­rom dalából készült. A siker nem ma­radt el. De ugyanúgy tetszett a Szé­kelyföld két szép népdala vagy Szij­­jártó Jenő: Esti hangulat Zsérén című műve a CSMTKÉ „mini" kórusának elő­adásában. Valamennyi műsorszám tet­szést aratott, de az est legmeghatóbb pillanatait a két kórus gyönyörű kö­zös éneklése jelentette. A Kodály-módszer lényege és célja az együtténeklés és együttmuzsikálás öröme. „A zene az egyetlen világ­nyelv, melyet nem kell lefordítani; itt lélek szól a lélekhez." MOLNARNE NAGY ERZSÉBET KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL A CSEMADOK levicei (lévai) já­rási bizottsága és a helyi szervezetek az 1977-es esztendőben is elsőrendű feladatuknak tekintik a világnézeti nevelést. Megismertetik a tagsággal a CSKP XV. kongresszusának hatá­rozatait, a legfontosabb kulturális teendőket. A tavaly októberben el­fogadott új választási programot szintén népszerűsítik a tagság köré­ben. Különböző témájú előadásokat is belefoglaltak 1977. évi munkater­vükbe. Szó lesz majd kulturális fej­lődésünkről, a szocialista hazafiság­­ról és a proletár nemzetköziségről, a szovjetunió nemzeteinek és nemze­tiségeinek testvéri együttéléséről, a polgári ügyeket intéző testületek munkájáról, a szemléltető agitáció és a propagandamunka fontosságá­ról stb. Ezenkívül a helyi szerveze­tek tagsági gyűlésen emlékeznek meg a fontos társadalmi és politikai ese­ményekről. Az iskolán kívüli nevelés terén fokozott gondot fordítanak az anya­nyelvi oktatásra, a szlovák nyelv el­sajátítására, s felhívják a figyelmet a szülői hivatástudat, az ésszerű táp­lálkozás, a helyes életmód és a kör­nyezetvédelem stb. fontosságára. A honismereti körök munkájának to­vábbi javítására törekednek. Négy helyi szervezet honismereti kirándu­lást szervez, öt helyi szervezetben helytörténeti előadást tartanak és beszélgetéseket rendeznek a mun­kásmozgalom olyan kiemelkedő egyéniségeiről, mint Steiner Gábor, Nagy Gyula és Major István. Azt is szorgalmazzák, hogy minél több he­lyi szervezetben alakuljon honisme­reti klub. Az irodalomnépszerűsítő és a könyvvel való munka szintén je­lentős helyet foglal el munkatervük­ben. Előadásokkal, irodalmi és szer­zői esteken népszerűsítik a haladó magyar, szlovák, cseh irodalmi al­kotásokat, orosz és szovjet szerzők műveit. A helyi, körzeti és járási népkönyvtárral közösen könyvkiállí­tásokat, könyvismertetéseket és író­olvasó találkozókat tartanak. Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából centenáriumi ünnepség keretében emlékeznek meg a költő életéről és költészetéről. Mindent megtesznek a CSEMADOK KB által meghirdetett. Ady-vetélkedő sikeres lefolyásáért. Ezenkívül előadásokat tartanak Wolker, Jilemnicky, Král, Puskin, Csokonai, Madách, Móricz életéről és irodalmi munkásságáról, valamint a mai magyar, szlovák és szovjet irodalomról. Aktivizálják a járási népművelési szakbizottság néprajzi albizottságá­nak tagjait. Az elmúlt év tapaszta­latai és eredményei alapján folytat­ják a néprajzi kutatást azokon a he­lyeken, ahol erre megvannak a fel­tételek. További néprajzi szobák megnyitására törekednek, és megfe­lelő tanácsokkal látják el a meglevő folklórcsoportokat. A Járási Népmű­velési Központtal közösen tovább­képzésben részesítik a tánccsoportok vezetőit. Tizenöt helyi szervezetnek van tánccsoportja. Műsoraikat úgy állítják össze, hogy azok tükrözzék az egyes tájegységek hagyományait. Az idén a tánccsoportok előrelátha­tólag 40 alkalommal lépnek fel helyi rend ezvényeken. A CSEMADOK XII. országos köz­gyűlése tiszteletére a helyi szerveze­tek június 1-ig rendezik a tagsági illetményeket. Fontos feladatuknak tekintik a ííét és az Űj Szó terjesz­tését. 150 új Hét-előfizetőt szerez­nek. Járási méretekben négyszázzal bővítik a CSEMADOK-tagok létszá­mát. Eredményesen akarják teljesí­teni mindazt, amit munkatervükbe foglaltak. Az idén is a közös össze­fogásban látják a siker forrását. Abel gAbor RÖVIDEN • A CSEMADOK nagykéri (Mila­­novce) helyi szervezete jól sikerült farsangi bált rendezett. Szabó Dé­nes. Maly Erzsébet és Gubó György nyitották meg a bált, amely már hagyományos találkozója a CSE­­MADOK-tagoknak. Ilyenkor rende­zik tagsági díjukat s cserélik ki vé­leményüket a kulturális munkáról. Két zenekar szórakoztatta a vendé­geket: Nunka Lajos népi zenekara és a tűzoltók fúvószenekara. Gróf György kellemes hangjával kitűnő hangulatcsinálónak bizonyult. Fel­lépett a tanáccsoport is, de a tán­cosok most nem népi zenére, ha­nem örökzöld dallamokra táncol­tak. A jó hangulatú farsangi bál reggel ért véget. GYURCSEK ILONA • A CSEMADOK dolinkai (inámi) helyi szervezetének munkájára éve­kig a pangás volt jellemző. A het­venes évek elején azonban megvál­tozott minden. Megváltozott a veze­tőség összetétele. Az idősebbek he­lyét fiatalok foglalták el. A népraj­zi gyűjtőmunkában figyelemre mél­tó eredményeket értek el. Tavaly a zselizi Országos Népművészeti Fesz­tiválon keresztelői szokásokat és a Száraz Erzsébet és Száraz István, a tánccsoport tagjai. mezőgazdaságban használatos munkaszerszámokat mutattak be. 12 tagú menyecskekórusuk a járási népdalversenyeken ért el sikereket. A hnb részéről minden segítséget megkapnak. Az elnök. Molnár Sán­dor, egyik legaktívabb tagja szerve­zetüknek. BODZSAR GYULA Az inámi menyecskekórus 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom