A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-10-04 / 30. szám
A ZÖLD ARANY VAROSA SORPRÓBA ősrégi huszita város. A világ egyetlen olyan városa, amelynek főterét egy kis komlótábla díszíti. S ezen nem is csodálkozhatunk nagyon, hiszen a komlótermesztésnek itt már évezredes hagyományai vannak: Zatec az európai komló bölcsőjének számít. A Žateci Állami Gazdaság — ezt Stanislav Matuštól, a gazdaság vezetőjétől tudom — az idén háromszáz hektár terütelen termesztett komlót. Hogy elégedettek-e a terméssel? Nemigen, mert az idei nagy szárazság bizony a komlónak is ártott. Ottjártunkor még javában folyt a komlószüret, zúgtak-zakatoltak a gépek. Igen, a gépek, hiszen a Zateci Állami Gazdaságban már a komlószüretet is gépesítették. Hogy mit csináltak akkor a brigádosok? Ellenőrizték, illetve korrigálták a gépek munkáját. Bizony, a komlószüret így sokat vesztett a maga sajátos romantikájából, a munka azonban jóval könnyebb lett. Stanislav Matouš, a žateci állami gazdaság vezetője A tizenhetedik században, II. Rudolf uralkodása idején Észak-Csehország legismertebb söre a žateci volt. A városban kétfajta sört — fehéret és vöröset — főztek. Az akkori sör természetesen nem dicsekedhetett valami jó ízzel, viszont annál erősebb volt. A gyártás folyamatát, mikéntjét a sörgyár hét lakat alatt őrizte. S bizonyára azt is érdemes megemlítenünk, hogy bármiféle sörhamisításért szigorú büntetés járt. A sörgyári sört egy különleges vizsgálóbizottság ellenőrizte. Hogy hogyan történt a sörpróba? A bizottság tagjai egy speciális padra ültek, s egy teljes óráig iszogattak. Aztán egyszerre, hirtelen mindannyian fölálltak: ha a pad a nadrágjukhoz ragadt, a sör jó és erős volt. Ellenkező esetben rossznak minősítették, s készítőjét megbüntették. Manapság nincs szükség speciális sörpróbáló bizottságokra, hiszen nálunk szinte mindenki sörszakértő. Nem tudom, csak a rossznyelvek suttogják-e vagy valóban így van, de azt hallottam, hogy sörivásban világbajnokok vagyunk. NEMCSAK SOR Csoda hót, hogy a komló fogalma általában mindannyiunk képzeletében a sör fogalmával társul? Nem alaptalan ez a képzettársítás, hiszen a komlótermés több mint kilencvenöt százalékát a sörgyártásban használják fel. (Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy a komlótobozkák hártyós pikkelylevelei belső oldalukon sárga mirigyszőröket viselnek, ezekben található ZÖLD ARANY A KOMLÓ LOVAGJAI Mikor született a jó komló termesztésére irányuló igyekezet? Csakis akkor, amikor az embereknek ízleni kezdett a sör. Egy francia nemesember, bizonyos Jean Sans Pour, már több mint hatszáz évvel ezelőtt '■*- pontosan 1371-ben — megalapította az úgynevezett .Komlóérdemrendet", amelyet aztán a nemesemberek minden évben odaítéltek oz arra érdemes komlótermesztőnek. A nemesek egykori privilégiumát, a Komlóérdemrend odaítélését később — de már jóval később — a Komlótermesztók Nemzetközi Egyesülete vette ót. Az érdemrendnek három fokozata van: lovag, tiszt és parancsnok. Mintha csak katonák lennének . .. Hogy ki lehet manapság a komló lovagjává? A hazai komlótermesztók szervezete minden évben javasolhat valakit a kitüntetésre. Tehát nálunk, Csehszlovákiában is vannak .komlólovagok": tavaly például kilenc csehszlovákiai komlótermesztő munkáját jutalmazták a franciául Ordre du Houblon-nak nevezett érdemrenddel. humulus lupulus Bohemiae Annak idején — emlékszem — .verteleztünk", kint a komlótáblákon szüreteltük Csehország zöld aranyát: minden munkát kézzel kellett elvégeznünk. A nyitrai gimnazisták, az Eugen Guderna nevét viselő gimnázium tanulói, akik az idén — Kliská Margita igazgatóhelyettes vezetésével — voltak Zatecban komlószüreten, már csók egy fedett helyiségben, egy hatalmas gépsor mellett ültek. Mint Horváth Emília és Szalai Ica felvilágosítottak, két műszakban — reggel öttől délután egy óráig, illetve délután egytől este kilencig — dolgoztak. Sokan közülük csak úgy szidták a komlót, de — azt hiszem — ez már csak afféle rossz brigádosszokás. Hiszen találkoztunk itt olyan diákokkal is, akik nem első ízben jöttek a žateci komlószüretre. a sör kesernyés ízét adó lupulin.) Azt mór kevesen tudják, hogy a múlt században Csehországban a komló még a termékenység jelképe volt, ezért tobozait a násznép a menyasszony hajába szórta. De praktikusabban is felhasználták Csehország zöld aranyát: az első világháború végén, amikor nagy dohányhiány uralkodott, az osztrák dohánymonopol tizenöt tonna komlót vásárolt fel, s a dohányba keverte. S ami még fontosabb: még napjainkban is vándorolnak Žatecból a félkilós komlócsomagocskák Indiába és a trópusi országokba: mert a világ forró és nedves éghajlatú államaiban élesztő helyett használják a zöld aranyat. Hogy mi mindenre használható még a komló? Gyógyszerek, kozmetikai cikkek gyártására, speciális fürdők készítésére — és sorolhatnám tovább . . . Sok mindenre, hiszen kétszáz vegyianyagot tartalmaz. Ezzel pedig nem minden növény dicsekedhet. VARGA ERZSÉBET (Prandl Sándor felvételei)
