A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-10-04 / 30. szám

Áramszünet Vihar közeledett. Már megszokhattam volna, hogy ilyenkor kikapcsolják a villanyomat, hivatalosab­ban: beszüntetik az áramszolgáltatást, de most megfeledkeztem róla. Éppen befűztem a papírt az írógépbe, amikor kialudt a villany. Olyan sötét lett, amilyennek a halált képzeltem hajdan. Mintha fekete szurokba mártottak volna. Néhány másodpercre azt is elfelejtettem, mit akartam az imént és hogy hol vagyok. Amikor feleszméltem, azon kezdtem tör­ni a fejem, hol találhatnék valamilyen világítóeszközt. Egy gyertya van valahol, jutott eszembe. Ám, hogy megtaláljam, ahhoz egy égő gyertyára lett volna szüksé­gem. Nevetséges helyzet, az ember azt sem tudja, kit szidjon ilyenkor: a villany tele­pet, ahol kikapcsolták az áramot, Edison Alva Tamást, aki feltalálta a villanyégőt, vagy egyszerűen saját rendetlenségét, hogy még egy nyomorult gyertyát sem talál meg a lakásában?... Hanyatt feküdtem a heverőn. Nagyokat lélegeztem, mint a jógázók vagy mint a bokszolók két menet között. Aztán lehunytam a szemem, hiszen úgy­sem láttam semmit. Pontosabban valami éppen ekkor kezdett derengeni: egy apró, rézellenzős petróleum­­lámpa kezdett pislákolni bennem. És láttam ayám szép, fiatal arcát, ahogy a fényesre tisztított lámpaüveget az égő kanóc fölé helyezi, a lángot kicsire, pislo­­góra állítja, mert „spórolni kell a lámpa­olajjal!“ Nekünk mindig hármas petróleum-lám­pánk volt. Huh, de irigyeltem a módosabb gyere­keket, ha másért nem, hát mert nekik olyan lámpájuk volt otthon, hogy attól meg kellett bolondulni. Fehér, kék, rózsaszín porcelán lámpaernyők. S azok a lámpák rézláncon lógtak le a gerendáról s majd­nem úgy világítottak, mint a villany. De azért mi a kis hármas lámpa mellett is jól láttuk egymást. Lám, ott ül anyám az asztal végén, a cif­ra szárú guzsalyon, s a finom szálú kender­­kóc hatalmas árnyat vet a félszobára, ujjai közt alig látszik a pergő orsó. Én az asztal másik végén olvasom a Láthatatlan embert. Hangosan. És elég lassan is, hiszen még csak másodikos vagyok ... Közöttünk pislog a kicsi, hármas számú petróleum-lámpa. Amelyből később, • minden spórolás elle­nére, kifogyott a petróleum. Elkövetkezett a gyertyák és mécsesek ideje. Az elsötétítések kora. S végül a teljes sötétség. De kint, a karikási égboltot megvilágí­tották a sztálingyertyák s délről a légvé­delmi fényszórók. Ezután jött a több napos téli vihar: ágyuk, bombák, katyusák irgalmatlan dör­gése, torkolattüzek pokoli villogása. Most is tisztán hallom azt a fülsiketítő, istentelen dörejt, ebben az imént megérke­zett vihar is a segítségemre van. Villámlik és menydörög és be kellene csukni az abla­kot, ki kellene húzni a televízió antennáját, mert belénk csap a mennykő, de képtelen vagyok megmozdulni: menekülő német katonákat látok, egy Tigris Peszerényből lövi a karikási cselédházakat, még szeren­cse, hogy elég rosszul céloznak, csak apám kovácsműhelyét találják telibe, de ott most nincs senki, asszonyok és gyerekek sírnak szinte rikácsolva, egy puskagolyó berepül az ablakon, bele a szekrényünkbe, keresz­tülfúrta az ablakra tett vánkost, a szoba megtelik finom pihével. Egy bekötözött fejű orosz katona vizet kér. És kint már égnek az uradalmi kazlak, hat óriási kazal lobog az éjszakában, olyan világos van, mintha Karikásba be­vezették volna a villanyt. A vihar elvonult, a kigyulladó csillár fénye szinte keresztül döf. Vége az áramszünetnek. ZS. NAGY LAJOS Szerkesztőségünk levéllel fordult a járási nemzeti bizottságok művelődésügyi osztályaihoz, és a legilletékesebbektől kérdezte meg: hogyan gondoskodnak járásuk magyar lakossága kulturális életének sokoldalú fejlődéséről. Ezúttal a Trebišovi (tőketerebesi) Jnb művelődésügyi osztályának válaszát közöljük. N apjainkban egész pártunk és társadalmunk a CSKP XV. kongresszusának a határoza­tait valósítja meg. A kongresszus utáni idő­szakban az ország népének és a tőke­terebesi (Trebišov) járás minden dolgozójá­nak a fokozottabb munkaaktivitása abban nyilvánul meg, hogy újabb és újabb szocialista kötelezettségvállalásokat tesznek. A CSKP XV. kongresszusa után a kulturális osztály és minden kulturális intézmény munkája a párt veze­tő szerepének elmélyítésére, a dolgozók és az ifjúság fokozottabb, következetes internacionalista nevelésére irányul. Az SZLKP tőketerebesi járási bizottsága veze­tésével ez a munka sikeresen folyik. A tőketerebesi járás összlakosságának több mint negyven százaléka magyar nemzetiségű. A magyar nemzetiségű lakosság nemzetiségi kultúrájának a fej­lesztésére a művelődésügyi osztály távlati tervet dol­gozott ki, amelyet a helyi feltételeknek megfelelően a nemzeti bizottságok kulturális és népművelési intéz­ményei, valamint a CSEMADOK járási bizottsága valósít meg. Az állampolgári nevelés céljait és megvalósítását illetően a figyelem a szlovák és a magyar nemzeti­ségű polgárok további közeledésére irányul. Együtt élnek, együtt dolgoznak. Ez a törekvés főként a Szlo­vák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadulásának A kistárkónyi vegyes éneklő csoport a 30. évfordulóján fejeződött ki figyelemre méltóan, amikor a nemzeti bizottságok népművelési intézmé­nyeiben és a CSEMADOK helyi szervezeteiben az állampolgári nevelés minőségileg magasabb fokot ért el és hatásosabbá vált. A nemzeti felszabadító harc történetének a megismerése termékenyen hatott a vegyes lakosságú községek és munkahelyek polgá­rainak a gondolkozására. A járás legfontosabb üze­meiben, az ágcsernyői átrakodóóllomáson, a vajáni hőerőműben és a SLOVNAFT-ban az állampolgári nevelés irányelveinek a megvalósítása során egyéb formákon kívül egyszeri előadásokat és előadás­­sorozatokat tartanak a dolgozóknak az egyes év­fordulókkal kapcsolatban. Az elmúlt esztendőben és az 1976-os év első felében járásunk területén 385 egyszeri előadást és 385 vitamegbeszélést tartottak. Ezek a rendezvények minden egyes esetben a párt vezető szerepének az elmélyítésére, a kongresszus utáni aktivitás fokozására és a hatodik ötéves terv első éve feladatainak a teljesítésére irányultak. Ezek a rendezvények, illetve az előadói propaganda az eszmei nevelés más-más területeit is érintette. Nap­jainkban nagy figyelmet fordítunk a választási pro­pagandára: gyűléseket, szemináriumokat rendezünk, amelyeken megfelelően előkészítjük az agitációs köz­pontok és az agitációs kollektívák vezetőit arra, hogy helyesen értelmezzék és magyarázzák pártunk politi­káját a járásunk területén élő valamennyi dolgozó körében. A csehszlovák államiság tudatának formálása a tevékenység többi formájára is hatással van. Ezek­nek a tartalma az egyes országos politikai esemé­nyekhez kapcsolódik, mint például a csehszlovák dolgozók februári győzelme, a CSKP megalakulásá­nak évről évre következő évfordulója stb. Ezek a törekvések kifejeződnek a CSEMADOK, a SZISZ, a CSSZBSZ és a többi társadalmi szervezet és önálló népművelési intézmény rendezvényeiben is. A cseh­szlovák államiság tudatának az elmélyítéséhez aktí­van hozzájárulnak még a honismereti kirándulások, amelyek során az antifasiszta harc emlékezetes he­lyeit keresték fel: Duklát, Svidníket, Banská Bystricát stb. A magyar nyelvű előadói propagandában főként a pedagógusok, de a műszaki értelmiség soraiból is 176 lektor vesz részt. Ezenkívül a CSEMADOK járási bizottságának még a saját lektori testületé is be­kapcsolódik ebbe a munkába. A szocialista hazafiságra és a proletár nemzet­köziségre való nevelés a kulturális és nevelési mun­kában már szinte hagyományosan kifejeződik, mert szerves része az iskolán kívüli nevelés politikai mun­kájában az érdekköri és művészeti tevékenységnek, valamint a honismereti körök tevékenységének. Ezen a területen jelentős eseménynek számított a CSEMA­DOK helyi szervezeteinek „30 év szabad hazában“ című vetélkedője, amelybe 31 közösség kapcsolódott be. De további jelentős eseménynek számított még „A Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság testvéri együttműködésének a jelentősége'" című előadás, amelyet 51-szer rendeztek meg, vagy „A Szovjetunió békepolitikája" című előadás tizenöt­­szőri megtartása, vagy .A szocialista hazaüság és a proletár internacionalizmus“ című előadás stb. A szocialista hazafiság és a proletár internacionaliz­mus tudatának az elmélyítéséhez még a helyi jellegű ünnepségek is hozzájárulnak. Az olyanok, amelyet évente Borsiban rendeznek meg. Ezen az ünnepségen nemzetiségre való tekintet nélkül számos együttes mutatkozik be. Meg kell mondani, hogy ezen a terü­leten a munka jól halad, és jó eredményeket érünk el. sének részét képezi az a törekvés is, amely művelt­ségi szintjének az emelésére irányul. Az utóbbi taní­tási évben az iskolán kívüli nevelés keretében 62 kü­lönféle tanfolyamot szerveztek. Ezek a rendezvények a nemzeti bizottságok nép­művelési intézményeivel való szoros együttműködés­ben valósultak meg. Az előkészítés és a megvalósítás egyformán részét képezte a CSEMADOK és a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja többi társa­dalmi szervezete munkájának. A kulturális és nép­­művészeti tevékenységhez szükséges magyar nyelvű lektorokat a Szlovák Szocialista Köztársaság Szocia­lista Akadémiájának a járási bizottsága és a Járási Népművelési Központ biztosítja. Az érdekköri-művészeti tevékenység területén együttesek és érdekkörök egyesítik a magyar nemze­tiségű polgárokat. Ezek közül a különféle együttesek közül 1976. július 1-től 75-öt tartunk nyilván. A mű­kedvelő együttesek és érdekkörök hálózata bővül, s lehetővé teszi a különféle érdeklődésű polgároknak a kulturális élet lehetőségét Legjobb eredményeket a széppróza és a költészet művészi tolmácsolásában érik el. A magyar nemzetiségű versenyzők a körzeti és járási fordulókban körülbelül százan vesznek részt. A művészi színvonal kielégítő, s erről győz meg ben­nünket az is, hogy járásunkból a szavalok és próza-A magyar lakosság nemzetiségi kultúrája fejlődé A

Next

/
Oldalképek
Tartalom