A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-07-19 / 22. szám
FOTO: KONTÁR GYULA 1. A csapadékmérő mindig pontos adatokat jelez 2. Naponta többször ellenőrzik a szélmérő működését 3. Egyre népszerűbbé válik a radarmeteorológia 4. A Bratislava melletti Maly Javornik-i megfigyelöállomás 5. Korszerű gépek jegyzik a világ különböző pontjairól jelzett idő járásviszo nyokat nak tulajdonképpen az egész világról áttekintésük van. A hírközpontban éjjel-nappal kattognak a géptávírók, dolgoznak a számitágépek; jegyzik és továbbítják a világ minden részéről érkező meteorológiai hireket. A jelentések a számkódok nyelvén fogalmazódnak meg. Ha a géptáviró lekopogja például ezt: 11814, akkor minden meteorológiai hírközpontban tudják, hogy Bratislava jelentkezett. A város „neve” alatt aztán újabb ötjegyű számcsoportok jelentik, hogy milyen a szél iránya, sebessége, milyen a látástávolság, a légnyomás, a hőmérséklet; milyen az idő az adás pillanatában és miiyen volt az azt megelőző hat órában. Külön adatok jegyzik a felhőzet sűrűségét különböző magasságokban. Ezeknek az adatoknak összevetéséből és elemzéséből készül aztán az időjárás-előrejelzés. Ennyi adat birtokában vajon tévedhet-e a meteorológus? Šamaj docens elmosolyodik a kérdésen. — Természetesen, de nem azért, mert ö is ember és tévedni emberi dolog; hanem azért, mert hazánkban az időjárást a ciklonok örvénylésén kívül az Alpok és a Kárpátok koszorúja is váratlanul befolyásolhatja. Nincs olyan rutinos meteorológus, aki teljes biztonsággal „megérezné", hogy az Atlanti-óceán felöl érkező anticiklont a két hegyvonulat gerincei mennyire fékezik le. A meteorológusok munkája költséges szolgálat. A kutatás és a távközlés legmodernebb eszközei, rádiószondák, radarok, elektronikus számitógépek, képtávírók, telexek szükségesek a szüntelenül készülő előrejelzésekhez. Joggal merül fel a kérdés: vajon megéri-e? Intézetünk évente mintegy kétszázezer prognózist, fagyriasztást, vízállásjelentést, viharjelzést és egyéb információt nyújt — válaszol az igazgató. — Évente körülbelül nyolcezer esetben adunk szakvéleményt különböző vízügyi és légköri kérdésekben. A légi közlekedés a meteorológusok munkája nélkül megvalósíthatatlan lenne. Állandó kapcsolatban állunk a központi útügyelet dolgozóival is, az energetikusokkal, □ mezőgazdasági munkálatokat irányitó központi intézményekkel. Az aratás üteme és sikere sok esetben a mi előrejelzéseink pontosságán is múlik. Az időjáráskutatás tudománya ma már a mindennapi élet legkülönbözőbb szakaszain is érvényesül, s így többszörösen megtérülnek a meteorológusok eredményes munkájához szükséges jelentős anyagi tételek. A tudomány fejlődése az időjárás előrejelzését is forradalmasítja. Ma már mübolygók és radarok állnak a prognózisokat készítő szakemberek rendelkezésére. A mübolygók például az atmoszférikus frontok helyzetéről adnak pontos képet, de meghatározzák a légáramlások irányát, várható sebességét is, hiszen mintegy kilencmillió négyzetkilométernyi földterület esik a „látószögük” alá. A léggömbökön magasba engedett rádiószondák s főképpen a radarok a zivatarok előrejelzésében nyújtanak nagy segítséget. Mindez pedig már szorosan összefügg az időjáráskutatás jövőjével is, melynek egyik fő célja — a hagyományos prognóziskészítésen túlmenően az időjárás befolyásolása. Mert rakétákkal, ágyúlövésekkel, repülőgépekkel az ember ma már erre is képes! Gondoljuk csak el, mekkora haszon származik abból, ha a meteorológusok segítségével a mérhetetlen károkat okozó jégesőt csendes esővé tudjuk majd szelídíteni!... A kételkedők címére hadd fűzzem gyorsan hozzá: mindez nem vágyálom már, hiszen a Szovjetunióban például ötmillió hektárnyi területet tartanak a meteorológusok „felügyelete” alatt. Az időjárás befolyásolása hasonlóképpen népszerű az USÁ-ban, de alkalmazzák ezt a módszert Lengyelországban, Bulgáriában, Jugoszláviában és Magyarországon is. A jövő terveiből térjünk azonban vissza a jelenbe, hiszen bizonyosan sokan vannak, akik elégedetlenek az idei esztendő hűvösebbnek tűnő, változékony időjárásával . .. Nos, nincs ebben rendkívüli, a mi időjárásunkra éppen a változékonyság a legjellemzőbb. Kevesen tudják, hogy az évi középhömérséklet hazánkban, több mint 100 éves mérések alapján, valamivel 10 Celzius fok alatt van. Ezért hát kár sóvárogva gondolni a régi, forró nyarak emlékére . . . Inkább bízni kell — a sokévi átlagban és a szerencsében, hogy a szüntelenül áramló ciklonok és anticiklonok „kegyesek" lesznek hozzánk, s akkor hozzák hátukon a szép időt, amikor majd mi megyünk szabadságra! . . .
