A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-07-19 / 22. szám

# Nyaranta miről beszélünk a legtöbbet?

Többnyire az időjárásról ... Az esztendő többi hónapjától eltérően júliusban és augusztusban valahogy sokkal gyakrabban kémleljük az eget, gyakrabban hallgatjuk a rádió vagy a tévé idöjárásjelentéseit s az újságokban is meg-megáll tekintetünk a várható időjárásról szóló sorokon. Ezért bizonyosan kevesen sejtik, hogy a meteorológiai előrejelző szolgálat jelentéseinek fő „fogyasztói” mégsem a családok. A szolgálat által kiadott tájékoztatások nem csak azért látnak napvilágot, hogy dönteni tudjunk a reggeli öltözködés kérdésében, abban, hogy ernyővel vagy anélkül induljunk-e munkába? ... E „mindennapi meteorológián" kívül ugyanis számos olyan tevékenység van,, ahol igencsak szükségeltetnek a meteorológusoktól kapott információk. Gondoljunk csak a mezőgazdaságra, a halászatra, a félszáz méter vagy annál is magasabb darukat használó építő iparra, a légi és tengeri közlekedésre, a vízgazdálkodásra ... és még hoszszan folytathatnánk ezt a felsorolást.

Vajon miképpen készül hát a mindennapi életben oly elkerülhetetlenül

fontos idöjárásjelentés? Erre kerestünk választ a bratislavai Meteorológiai Intézetben. És bevezetőben mi egyebet kérdezhetnénk dr. Ferdinand Š o m a j docenstől, az intézet igazgatójától, mint hogy milyen idő várható?

A docens megmosolyogja a feltehetően már milliószor hallott kérdést, aztán az előrejelző osztályra utal, ahol részletesebb és pontosabb tájékoztatást kaphatunk.

Itt éppen munkaértekezlet folyik, a szolgálatos meteorológus röviden öszszegezi a beérkezett jelentések tartalmát és javaslatot tesz a délben (VI. 21-én) kiadásra kerülő időjárásjelentés szövegére: — Jelenleg kedvezően alakul az időjárás Az Atlanti-óceán déli része felől egy anticiklon vonul át Spanyolországon, a Balkán-félsziget és a Földközi-tenger nyugati részén keresztül Dél-Ukrajna fölé. Ez az anticiklon hazánk területe fölé is eljut, aminek következtében szép és meleg idő várható. A ciklon később dél és délkelet felé fordul, ugyanakkor az Atlantióceán felöl nedvesebb, hűvösebb tengeri levegő áramlik be a szárazföldre és a Kárpátok térségét is érinti. Az éjszakai hőmérséklet 15 fok körül, a legmagasabb nappali hőmérséklet 28 30

fok lesz. A hegyekben is napos, meleg időre számíthatunk.

A javaslathoz többen hozzászólnak, körülbelül tíz percig tart a szakmai vita, majd végleges formát nyer a jelentés szövege, amit a déli hírekben már ismertet is a rádió; a laikusban pedig felsejlik a kérdés: talán a meteorológus határozza el, milyen meleg lesz, fog-e fújni a szél, lesznek-e zivatarok, viharok?

Pillanatok alatt kiderül azonban, hogy nem jósok, szélfakaszták, esőcsinálók „csinálják” az időjárást. Ellenkezőleg: a meteorológia a lehető legtárgyilagosabb tudomány. A meteorológusok sokkol inkább matematikusok, fizikusok vagy éppenséggel statisztikusok, mint látnokok . . .

Az időjárás hordozói a ciklonok, illetve az anticiklonok — magyarázza az imént még prognózist készitö meteorológus. — Az európai kontinensen, sőt az egész északi féltekén majdnem mindig nyugatról keletre áramlanak a ciklonok. Keletkezésükben a Nap sugárzása, a Föld forgása és egyéb kozmikus tényezők s a kontinens nagy hegységei játszanak szerepet. Szüntelen áramlásuk során hol szelidebb hullámvonalakban követik egymást, hol valóságos örvényekké alakulnak. Van belső mozgásuk is: sebességük, erejük, hőmérsékletük és páratartalmuk állandóan változik.

Talán most mar érthető, hogy a sokféle kölcsönhatás miatt bizony bonyolult dolog előre megmondani: melyik ciklon mikor ér hozzánk s valójában mit is hoz? ... A meteorologusok ezért matematikai, statisztikai módszerekkel, továbbá analógiával és o többi idójárásmegf igy elő-állomás jelentéseinek figyelembe vételével dolgoznak.

Samaj docens egy úgynevezett facsimile (ejtsd: fakszimile!) térképet mutat, melyen leolvashatók az északi félteke összes meteorológiai állomásainak összesített jelentései. A facsimile térképeket a két nagy világközpont: Moszkva és a nyugat-németországi Offenbach közvetíti hozzánk, és rövid megfigyelés után a kevésbé gyakorlott szemnek is kirajzolódnak rajta a ciklonok és anticiklonok egymást követő, egymással megütköző hullámai és örvényei.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Meteorológiai Intézetben dolgozókig