A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-12-27 / 39. szám
életformában, szokásokban is. Az első háborúvesztés, az első idegen megszállás Japán kétezer éves történelmében szinte gátszakadásnak tekinthető: az amerikai megszállók által diktált új alkomány szervezetileg, a tömegek döbbeneté lélektanilag szélesre tárta az addig csak szűk résre nyitott kaput ezek előtt a változások előtt is. Hogy valójában mennyire változott meg a japán élet vagy éppen a japán ember? Erről külön tanulmányt lehetne írni. Egyesek szerint Japán amerikanizálódik. Külsőségekben tényleg vannak ennek jelei. Utcakép, reklámok, az üzleti élet bizonyos vonatkozása: Lockheed cég és társai Japánban is megtalálták a maguk partnereit. Mégis a japánok élettfelfogása, magatartása, gondolkodásmódja — csekély kivételtől eltekintve — nem amerikanizálódott, nem „westernizálódott". Változnak a válaszaik különböző kérdésekre, mert megváltoztak a körülmények, mert változik a világ náluk is. De az új válaszokat is a maguk jellégzetesen japán módján adják meg. {Csak közbevetve: egy harmincéves japán fiatalember, kitűnően kereső színész, még a ta-L ír .V- --.': ' ' . Én a felkelő napot imádom..." Japán — mondhatni hivatalosan is — a Felkelő Nap Oszága. Zászlaja jól ismert: fe’iér mezőben a nap -vörös korongja. Saját nyelvükön az ország neve Nippon, ebben az.első szótag a napot jelenti. A második jelentése: eredet, a kettő együtt származásuk ősi mondájára utal. Annyi bizonyos: a Csendes-óceán végtelenjéből, a végtelen semmiből tűzvörösen felbukkanó égitest a ma embere számára is megkapó látvány. S szinte vele is elhiteti: csak azért jelenik meg minden hajnalon, hogy életet hozzon Japánnak, A nap persze felkél rólunk is és mindenütt szerte a világon. Éltető erejéré azonban kevés helyen van olyan nagy szükség, mint itt. Japán területének ui. csak kis hányada művelhető. A többi: hegyvicék. Japán tehát a hegyek országa is. Eezek a hegyek azonban mások, mint a miéink. Még az alacsonyabbak is rendkívül meredekek, szelíd lejtőket szinte sehol sem találtam. S rétek, szabad területek a hegyek aljában sincsenek: vagy olyan szűkek a völgyek, hogy a rohanó folyók kitöltik őket, alig hagyva helyet útnak-vasútr.ak s egy-egy sziklát a horgászoknak, vagy ha lenne szabad térség, ezt elfoglalja a mezőgazdaság. A japán paraszt minden lehetőséget megragadott akárcsak tenyérnyi vizszintes parcellák létesítésére, melyeken megáll a víz: táplálja a rizst s nem viszi el a soványka termőtalajt. A hegyek meredekjéig kapaszkodó teraszos rizsföldecskék, a patakok vizét rájuk vezető csatornák áz emberi szorgalom szimbólumai. Minthogy a japán szigeteket vulkáni tevékenység hozta létre, hegyeik különleges formáikkal érdekes, szép látványt nyújtanak. De csak távolról, ha erdők nem borítják őket. Nagyon sok a 2000 méternél magasabb hegy; jó néhány csúcs — főleg a ,,Japán Alpokban" — meghaladja a 3000 métert. Valamennyi, közül magasan kiemelkedik a Fudzsi a maga 3776 méterével. Megmászni a legendás hegyet, a szent hegyet, legalább egyszer — ez minden japán hazáfias-vallásos kötelessége. Vagy legalábbis volt. Találkoztam középkorúakkal, akik már lemondtak erről a túráról, s fiatalokkal, akik autóbusszal mentek fel az ötödik „állomásig": fele út, fele fáradság. Ebben és sok minden másban is megváltozott hát Japán, és változik ma is. Mintegy száz éve kezdtek hozzá Meidzsí császár kezdeményezésére az európai-amerikai műszaki civilizáció átvételéhez: s kezdték behozni több évszázados lemaradásukat. Tervüket, tudjuk, teljesítették, valójában túlteljesítették. S ez folyamatosan változásokat érlelt a társadalmi szerkezetben, j'. ’r’ : V; -H \ : •„ ŕ ľ-’ ” v ;. ■ -• • ,..V . •-•••••ľ' " w» *»'- ~ u 1 „.v s \ '' ’ ‘ľ- m*.
