A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-02-06 / 37. szám
CSEMADCK életéből - Kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításoJ Adóm Lajos Aleva Gyula kezdő drámaíró (Tóth Ernő) „Törlesztés“ című drámáját tanultuk be. Mindkét darabot több alkalommal mutattuk be városunkban, járásunk megfelelő művelődési otthonnal rendelkező nagyobb községeiben, a szomszédos losonci járásban és a Jókai-napokon. A színjátszó csoport a jövőben is úgy végzi majd munkáját, hogy a bemutatott darabokkal hozzájáruljon a magyar dolgozók neveléséhez. Az 1975— 76-os esztendőben ismét hazai magyar szerző darabját tanultuk be. Siposs Jenő: Papa kedvence című vigjátékát tűztük műsorunkra. Sajnos, objektív nehézségek hátráltatták és még ma is hátráltatják a vígjáték folyamatos előadását. A bemutatók erkölcsi és anyagi sikere arra késztet bennünket, hogy újra felújítsuk a darabot. Tervünkben NALNAK NYARAT kot, egy operettet és két drámát tanultunk be. Kettő kivételével valamenynyit én rendeztem. Mindig szem előtt tartjuk a hazai szlovák és magyar szerzők műveinek bemutatását. Azonkívül a „kasszadarabokat“ is műsorunkra tűztük. Az erkölcsi sikeren túl -bevételre is szükségünk van. Egy-egy szórakoztató, de nevelő hatású darabbal, főleg vígjátékkal tíz-tizenötször is felléptünk. így biztosítottuk kosztümökre és díszletekre az anyagiakat. Vagyis a bevételből fedeztük minden kiadásunkat. Itt említeném meg, hogy a „Valahol délen" című nagyoperettben hatvan szereplőt foglalkoztattunk, beleértve népművészeti együttesünk tagjait is, s a szükséges előkészületek 15 ezer koronába kerültek. A tekintélyes összeg persze megtérült, hiszen a nagyoperettet hét alkalommal mutattuk be városunkban, és telt ház előtt adtuk elő Losoncon, Léván és Zselizen. Sajnos, megfelelő énekesek és zenészek hiányában jelenleg operett vagy zenés vígjáték előadásáról szó sem lehet, csupán prózai darabok betanulására és bemutatására vagyunk képesek. Hosszú hallgatás után 1973- ban tűztük műsorunkra Siposs Jenő „Tülekedők" című vígjátékát, a következő évben pedig egy rimaszombati szerepel továbbá egy komolyabb színdara betanulása is. Hátráltatja munkánkat a megfelelő helyiség hiánya. A városi művelődési otthon színházterme annyira foglalt, hogy a próbákat a helybeli konzervgyár üzemi klubjában vagyunk kénytelenek megtartani. Minden nehézség ellenére lelkesen végezzük munkánkat, és meggyőződésünk, hogy a színjátszó csoport tagjai a jövőben is szép és eredményes munkát fejtenek ki. Szerkesztőség: A járási népművelési szakbizottság togsógának zömét a városi szervezet adja. Milyen munkaterv szerint dolgozik a szakbizottság, és a honismereti albizottság munkájának milyen a hatása a szervezet tagjaira, a város kulturális életére? Válasz (Aleva Gyula pedagógus, a Gortvakisfaludi Általános Iskola igazgatója, a néprajzi albizottság vezetője): Programunk egy-egy esztendőre szól. A feladatokat a CSEMADOK KB munka-terve szerint és a helyi lehetőségeket figyelembe véve határozzuk meg. Gondolunk itt politikai és kulturális eseményekre, évfordulókra stb. Végleges munkatervünket a járási bizottság elnöksége hagyja jóvá. Négy csoportban folyik a munka. A csoport tagjai egy-egy rendezvény lebonyolítását vállaják, a többiek pedig segítik őket. Évente rendezünk járási kulturális napokat, amelyeken politikai és tudományos ismeretterjesztő előadások hangzanak el, de szervezünk irodalmi műsorokat és néprajzi kiállításokat is. Az őszi és a téli hónapokban kéthetenként, havonta kerül sor egy-egy eseményre. Műsorunkat néhány vidéki körzeti központban is bemutatjuk. Munkánkat a jnb művelődésügyi osztályával, a Szocialista Akadémiával, a CSSZBSZ Járási Bizottságával és a Gömöri Múzeummal közösen végezzük. A néprajzi csoport munkája is érdekes és sokrétű. Főleg tárgyi dolgok gyűjtésével foglalkozunk. Jó volna, ha figyelmünk más fontos területre is kiterjedne. A közönség eddig főként kiállításokon tekinthette meg az összegyűjtött néprajzi anyagot. Az utóbbi évek sikeres gyűjtőmunkájának eredményét három kiállításon mutattuk be. A Gortva völgye néhány községében gyűjtött Emil Boleslav Lukáč és dr. Csanda Sándor a Tompa Mihály Irodalmi Klub vendégei anyagot „Szőttesek, Varrottasok" címmel mutattuk be. A kiállítás szervezésében nagy segítségemre volt Tóth Árpád kollégám és dr. Danis Tamás, a népművelési szakbizottság elnöke. Második kiállításunk anyagának a „Pásztorélet“ címet adtuk. „Guszona és környékének néprajza" című harmadik kiállításunk szintén elérte a célját. A gyűjtés során felmérést is készítettünk. Kár, hogy a községben a tervbe vett néprajzi szoba még nem készül el. A jövőben zenéhez értő személyeket is be kell vonnunk a munkába. Hozzá kell látnunk a népi dallamok gyűjtéséhez. Rigmusok, népdalok, gyermekdalog gyűjtésével az utóbbi időben kevesen foglalkoztak járásunkban. Van még gyűjtenivaló bőven. Sikeres rendezvényeink közé tartoznak még az író-olvasó találkozók, az ismeretterjesztő előadások stb. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy a jövőben is hasznos munkát végezzünk. Szerkesztőség: Új helyre költözött a helyi szervezet. Ez a körülmény kedvezően hat-e a még sokrétűbb kulturális tevékenységre? És milyen a kapcsolatuk a városi párt- és állami szervekkel ? Válasz (Kónya Ferenc pedagógus, a hélyi szervezet titkára): A helyi szervezet munkája sokrétű. Itt szeretném megemlíteni, hogy a jól működő „Gömör" népi együttes énekkarán, tánccsoportján és zenekarán kívül eredményes munkát végez a Tompa Mihály Irodalmi Klub is. A klubban előadásokat, vitaesteket, író-olvasó találkozókat stb tartunk. Jól dolgozik a lelkes, fiatalokból álló színjátszó csoport is. Persze, a még jobb munkához nagyon elkelne a megfelelőbb klubhelyiség. Énekkarunk és tánccsoportunk az általános iskolában tartja próbáit, a színjátszó csoportnak viszont nincs hol próbálnia. A Tompa Mihály Klubnak sincs otthona. Mindig másutt tarja összejöveteleit. Ez a körülmény nem járul hozzá a rendszeres klubélet kialakulásához. Új helyre költöztünk, igaz, de ez sem oldja meg az említett problémákat. Új helyiségünk is csupán egy 5X5 m-es irodából és egy 5X4 m-es raktárból áll. Annyival megfelelőbb az új otthonunk, hogy a helyiségek az emeleten vannak. A művelődési otthon felépülése megoldhatja gondjainkat. Nem titok, hogy a Városi Művelődési Otthon épületében szeretnénk berendezkedni. Tudomásunk szerint a Járási Népművelési Központ és a Városi Művelődési Otthon az új kultúrházba költöznek: mi maradhatnánk a régiben. Sokat javult kapcsolatunk az illetékes párt- és állami szervekkel. A fontos összejövetelekre meghívót kapunk. Ezeken az összejöveteleken beszámolunk az elvégzett munkáról, és ismertetjük további terveinket. Az utóbbi időben kielégítő anyagi támogatásban is részesülünk. Munkánkat pozitívan értékelik. Ezt bizonyítja az is, hogy nemcsak városunkban, hanem szinte az egész járásban igénylik népművészeti csoportjaink fellépését. Szorgalmas munkával érdemeltük ki az elismerést, s továbbra is arra törekszünk, hogy kielégítsük a lakosság kulturális igényeit. i CSEMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo n
