A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-02-06 / 37. szám

CSEMADCK életéből - Kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításoJ Adóm Lajos Aleva Gyula kezdő drámaíró (Tóth Ernő) „Törlesz­tés“ című drámáját tanultuk be. Mind­két darabot több alkalommal mutat­tuk be városunkban, járásunk megfele­lő művelődési otthonnal rendelkező na­gyobb községeiben, a szomszédos lo­sonci járásban és a Jókai-napokon. A színjátszó csoport a jövőben is úgy végzi majd munkáját, hogy a bemu­tatott darabokkal hozzájáruljon a ma­gyar dolgozók neveléséhez. Az 1975— 76-os esztendőben ismét hazai magyar szerző darabját tanultuk be. Siposs Je­nő: Papa kedvence című vigjátékát tűztük műsorunkra. Sajnos, objektív ne­hézségek hátráltatták és még ma is hátráltatják a vígjáték folyamatos elő­adását. A bemutatók erkölcsi és anya­gi sikere arra késztet bennünket, hogy újra felújítsuk a darabot. Tervünkben NALNAK NYARAT kot, egy operettet és két drámát ta­nultunk be. Kettő kivételével valameny­­nyit én rendeztem. Mindig szem előtt tartjuk a hazai szlovák és magyar szer­zők műveinek bemutatását. Azonkívül a „kasszadarabokat“ is műsorunkra tűztük. Az erkölcsi sikeren túl -bevé­telre is szükségünk van. Egy-egy szó­rakoztató, de nevelő hatású darabbal, főleg vígjátékkal tíz-tizenötször is fel­léptünk. így biztosítottuk kosztümökre és díszletekre az anyagiakat. Vagyis a bevételből fedeztük minden kiadá­sunkat. Itt említeném meg, hogy a „Valahol délen" című nagyoperettben hatvan szereplőt foglalkoztattunk, be­leértve népművészeti együttesünk tag­jait is, s a szükséges előkészületek 15 ezer koronába kerültek. A tekin­télyes összeg persze megtérült, hiszen a nagyoperettet hét alkalommal mu­tattuk be városunkban, és telt ház előtt adtuk elő Losoncon, Léván és Zselizen. Sajnos, megfelelő énekesek és zenészek hiányában jelenleg operett vagy zenés vígjáték előadásáról szó sem lehet, csupán prózai darabok be­tanulására és bemutatására vagyunk képesek. Hosszú hallgatás után 1973- ban tűztük műsorunkra Siposs Jenő „Tülekedők" című vígjátékát, a követ­kező évben pedig egy rimaszombati szerepel továbbá egy komolyabb szín­dara betanulása is. Hátráltatja mun­kánkat a megfelelő helyiség hiánya. A városi művelődési otthon színházterme annyira foglalt, hogy a próbákat a helybeli konzervgyár üzemi klubjában vagyunk kénytelenek megtartani. Min­den nehézség ellenére lelkesen végez­zük munkánkat, és meggyőződésünk, hogy a színjátszó csoport tagjai a jö­vőben is szép és eredményes munkát fejtenek ki. Szerkesztőség: A járási népművelési szakbizottság togsógának zömét a vá­rosi szervezet adja. Milyen munkaterv szerint dolgozik a szakbizottság, és a honismereti albizottság munkájának milyen a hatása a szervezet tagjaira, a város kulturális életére? Válasz (Aleva Gyula pedagógus, a Gortvakisfaludi Általános Iskola igaz­gatója, a néprajzi albizottság vezető­je): Programunk egy-egy esztendőre szól. A feladatokat a CSEMADOK KB munka-terve szerint és a helyi lehetősé­geket figyelembe véve határozzuk meg. Gondolunk itt politikai és kulturális eseményekre, évfordulókra stb. Végle­ges munkatervünket a járási bizottság elnöksége hagyja jóvá. Négy csoport­ban folyik a munka. A csoport tagjai egy-egy rendezvény lebonyolítását vál­­laják, a többiek pedig segítik őket. Évente rendezünk járási kulturális na­pokat, amelyeken politikai és tudomá­nyos ismeretterjesztő előadások hang­zanak el, de szervezünk irodalmi mű­sorokat és néprajzi kiállításokat is. Az őszi és a téli hónapokban kétheten­ként, havonta kerül sor egy-egy ese­ményre. Műsorunkat néhány vidéki kör­zeti központban is bemutatjuk. Mun­kánkat a jnb művelődésügyi osztályá­val, a Szocialista Akadémiával, a CSSZBSZ Járási Bizottságával és a Gö­­möri Múzeummal közösen végezzük. A néprajzi csoport munkája is érdekes és sokrétű. Főleg tárgyi dolgok gyűjtésé­vel foglalkozunk. Jó volna, ha figyel­münk más fontos területre is kiterjed­ne. A közönség eddig főként kiállítá­sokon tekinthette meg az összegyűjtött néprajzi anyagot. Az utóbbi évek si­keres gyűjtőmunkájának eredményét három kiállításon mutattuk be. A Gort­­va völgye néhány községében gyűjtött Emil Boleslav Lukáč és dr. Csanda Sándor a Tompa Mihály Irodalmi Klub vendégei anyagot „Szőttesek, Varrottasok" cím­mel mutattuk be. A kiállítás szervezé­sében nagy segítségemre volt Tóth Ár­pád kollégám és dr. Danis Tamás, a népművelési szakbizottság elnöke. Má­sodik kiállításunk anyagának a „Pász­torélet“ címet adtuk. „Guszona és kör­nyékének néprajza" című harmadik ki­állításunk szintén elérte a célját. A gyűjtés során felmérést is készítettünk. Kár, hogy a községben a tervbe vett néprajzi szoba még nem készül el. A jövőben zenéhez értő személyeket is be kell vonnunk a munkába. Hozzá kell látnunk a népi dallamok gyűjtésé­hez. Rigmusok, népdalok, gyermekda­­log gyűjtésével az utóbbi időben keve­sen foglalkoztak járásunkban. Van még gyűjtenivaló bőven. Sikeres rendezvé­nyeink közé tartoznak még az író-ol­vasó találkozók, az ismeretterjesztő elő­adások stb. Minden lehetőségünk meg­van arra, hogy a jövőben is hasznos munkát végezzünk. Szerkesztőség: Új helyre költözött a helyi szervezet. Ez a körülmény kedve­zően hat-e a még sokrétűbb kulturá­lis tevékenységre? És milyen a kap­csolatuk a városi párt- és állami szer­vekkel ? Válasz (Kónya Ferenc pedagógus, a hélyi szervezet titkára): A helyi szer­vezet munkája sokrétű. Itt szeretném megemlíteni, hogy a jól működő „Gö­­mör" népi együttes énekkarán, tánc­csoportján és zenekarán kívül eredmé­nyes munkát végez a Tompa Mihály Irodalmi Klub is. A klubban előadáso­kat, vitaesteket, író-olvasó találkozó­kat stb tartunk. Jól dolgozik a lelkes, fiatalokból álló színjátszó csoport is. Persze, a még jobb munkához nagyon elkelne a megfelelőbb klubhelyiség. Énekkarunk és tánccsoportunk az álta­lános iskolában tartja próbáit, a szín­játszó csoportnak viszont nincs hol próbálnia. A Tompa Mihály Klubnak sincs otthona. Mindig másutt tarja összejöveteleit. Ez a körülmény nem já­rul hozzá a rendszeres klubélet kiala­kulásához. Új helyre költöztünk, igaz, de ez sem oldja meg az említett problémákat. Új helyiségünk is csu­pán egy 5X5 m-es irodából és egy 5X4 m-es raktárból áll. Annyival meg­felelőbb az új otthonunk, hogy a he­lyiségek az emeleten vannak. A mű­velődési otthon felépülése megoldhat­ja gondjainkat. Nem titok, hogy a Vá­rosi Művelődési Otthon épületében szeretnénk berendezkedni. Tudomásunk szerint a Járási Népművelési Központ és a Városi Művelődési Otthon az új kultúrházba költöznek: mi maradhat­nánk a régiben. Sokat javult kapcso­latunk az illetékes párt- és állami szervekkel. A fontos összejövetelekre meghívót kapunk. Ezeken az összejö­veteleken beszámolunk az elvégzett munkáról, és ismertetjük további ter­veinket. Az utóbbi időben kielégítő a­­nyagi támogatásban is részesülünk. Munkánkat pozitívan értékelik. Ezt bi­zonyítja az is, hogy nemcsak városunk­ban, hanem szinte az egész járásban igénylik népművészeti csoportjaink fel­lépését. Szorgalmas munkával érde­meltük ki az elismerést, s továbbra is arra törekszünk, hogy kielégítsük a la­kosság kulturális igényeit. i CSEMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo n

Next

/
Oldalképek
Tartalom