A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-02-06 / 37. szám
3 CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés — népművészet - levelek — tudósítást A CSEMADOK RIMASZOMBATI (RIMAVSKÁ SOBOTA) HELYI SZERVEZETÉNEK TAGJAI SOKRÉTŰ KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGET FEJTENEK KI. MIND A NÉPMŰVELÉSI, MIND A NÉPMŰVÉSZETI MUNKÁBAN FIGYELEMRE MÉLTÓ EREDMÉNYEKET ÉRNEK EL. KERÉKASZTALBESZÉLGETÉSÜNKBEN MOST RIMASZOMBATI KULTÚRMUNKASOK SZÁMOLNAK BE TAPASZTALATAIKRÓL. Lévay Tibor Válasz (Lévay Tibor, az V. általános iskola pedagógusa, az énekkar karnagya): Rimaszombatban már a két háború között is jelentős énekkari te• vékenység folyt. Sajnos, az erről szóló dokumentumok elvesztek. Tudomásunk szerint nemzetközi szemlén is részt vett akkor az énekkar, s Fiúméból aranyplakettel tért haza. Gömör nevű énekarunk 1963-tól tevékenykedik. A taglétszám 50. Harminckét nő és tizennyolc férfi. Tevékenységünk 13 éve alatt az énekkar tagjainak nagyobb része kicserélődött, de az alapító tagok közül még most is sokan lelkes tagjai a kórusnak. 1963-tól 20-szor lépett fel az énekkar. Jelesebb hazai fellépéseink között tartjuk számon az emlékesteken, a taggyűléseken, a csehszlovák-szovjet barátság hónapja ünnepségein, a Lenin-esteken, valamint Drobka Géza A FECSKÉK KÖZÖSEN CS Szerkesztőség: A Gömör népi együttes nemcsak helyben, a környéken, de országos rendezvényeken is szerepel. Milyen a tagok fegyelme, készsége, milyenek a további elképzelések az együttes munkájáról? Válasz (Ádám Lajos, a népi együttes vezetője és koreográfusa, a Járási Népművelési Központ táncszakelőadója): A népi együttes vezetését 1966-ban bízták rám. A kezdeti nehézségek leküzdése után 1970-ben már ismét a csehszlovákiai magyar táncmozgalom élvonalába kerültünk. Nem akarok dicsekedni, de 1970 óta együttesünk a Zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon állandóan a négy legjobb helyezett között van. Két és fél órás műsorunkban a stilizált táncokon kívül népszokásokat is bemutatunk. Legjelentősebb alkotásunknak tartjuk a Medvesaljai táncok című kompozíciónkat, amellyel 1975-ben elnyertük a Zselízi Országos Népművészeti Fesztivál nagydíját. Repertoárunkban fő helyet foglalnak el a gömöri népszokások és táncok: a Gömöri esték, a Medvesaljaí táncok és a Gömöri fonóház. Továbbra is célunk a jellegzetes gömöri népi hagyományok feldolgozása, persze más tájegységeket sem hagyunk figyelmen kívül. Repertoárunkat négy tánckompozícióval bővítjük a közeljövőben. E- zek részben vendégkoreográfusok alkotásai, részben saját feldolgozások. Szeretnénk biztosan továbbhaladni a megkezdett úton, szeretnénk magasabb szintre emelni a népi táncot, egyszóval arra törekedünk, hogy a már-már kihalófélben levő népi hagyományokat megőrizzük. Nagy gond a táncosok utánpótlásának biztosítása. Sajnos, oktatási rendszerünk még nem szentel kellő figyelmet az általános iskolai zene- és tánctanításának, fgy az együttesünkbe jelentkező fiatalokat nekünk kell bevezetni a népzene és a népi tánc rejtelmeibe s ez nagy és nehéz feladatot ró mind az idősebb táncosokra, mind a csoport vezetőjére. Időről-időre félbe kell szakítani egy-egy új tánc betanulását, foglalkoznunk kell a kezdőkkel. Az együttes 2—3 évenként bővül új tagokkal. A táncosok többsége ugyanis diák. Ez azt is jelenti, hogy mire a táncosok elérnek egy bizonyos szintet, meg kell válniuk a csoporttól, s nekünk újra élőről kell kezdeni mindent. Az együttes vezetőjétől sok időt vesz el a tagokról való gondoskodás, a terem, a zenekar, az új népviselet biztosítása, s nem utolsó sorban az anyagi támogatás megszerzése. E tekintetben sokat javult a helyzet, felettes szerveink kellően értékelik tevékenységünket Tudják, hogy ránk mindig számíthatnak, s nem okozzunk csalódást. A szervezési munkában többet segíthetnének a városi szervezet tagjai, tehermentesíthetnék az együttes vezetőjét. Folyamatos működésünk fontos része a zenei kíséret, amelynek a biztosítása egyre nagyobb anyagi gond. Ez egyébként országos méretben is jellemző néptáncmozgalmunkra. Együttesünkben a közösségi szellem nagyon jó. Kedvezően hat munkánkra a gyakori, évenkénti húszhuszonötszöri fellépés. Fontos továbbá a vezető egyénisége, emberi magatartása, viszonya az együtteshez és munkájához. Szerkesztőség: Az énekkar sem tartozik a fiatal együttesek közé. Kik alkotják a kórust? A régi tagokhoz csatlakoznak-e újak, fiatalok? Milyen az énekkar szerepe a város és a környék életében, valamint a szlovákiai magyar kórusmozgalomban? a NOSZF emlékestjein való szereplést. De felléptünk fesztiválokon, alkotóversenyeken, országos dal- és táncünnepélyen, koszorúzáson, emléktábla-leleplezésen, író-olvasó találkozón és kulturházavatáson. Nevelő jellegű hangversenyeket adtunk a tanulóifjúságnak. Tevékenységünk része továbbá az esküvőkön, a temetéseken, valamint az ezüst- és airanylakodatmakon való szereplés. Nevezetesebb külföldi fellépésekről is számot adhatunk. Részt vettünk a Vándor Sándor Énekkari Szemlén, hangversenyt adtunk Kodály Zoltán és Győry Dezső sírjánál, önállóan hangversenyeztünk a Múzeum-kertben, stb. Énekkarunk szerepelt a tisoveci, Hnúšfa-Likier-i, jesenskéi és Veľký Blh-i járási rendezvényeken is. Szép sikernek könyveljük el gombaszögi, füleki, rozsnyói és galántai szereplésünket. Vegyeskarunk az utóbbi 3 év alatt 52 álkalomal lépett fel. Körülbelül 40 ezer ember hallgatta meg műsorunkat. A múlt év legjelentősebb eseménye, hogy énekarunk a III. Kodály-napokon megtartotta az 1972-ben szerzett aranykoszorút. Az év másik jelentős eseménye volt az énekkar közös szereplése városunkban és Hidegkúton a budapesti művelődési otthon kórusával. Jelentős esemény volt továbbá szereplésünk a választási gyűléseken. Énekkarunk történetét a krónika lapjai őrzik. A kórus tagjai büszkék az elismerő véleményekre, nyilatkozatokra. Peter Colotka elvtárs elismerő szavait is olvashatjuk a krónikában. Eddig ötvenegy kórusművet tanultunk be és adtunk elő. Énekkarunk a jövőben is a szocialista kultúra, a haladás és a béke érdekében fejt ki tevékenységet. Szerkesztőség: A színjátszó csoport tagjai most új dorobot tanulnak be. Milyen szempontok szerint választanak darabot, tekintetbe veszik-e a közönség ízlését? Mi tartja össze a színjátszókat, mi ösztönzi őket további célok elérésére? Válasz (Drobka Géza, a színjátszó csoport vezetője): A helyi szervezet színjátszó csoportja 1949-ben alakult. Ezt megelőzően azonban a Nőszövetséggel közösen szlovák-magyar műsorosestet rendeztünk. Műsorunkat háromszor mutattuk be a városban. Ez volt az első olyan előadás a felszabadulás után, amikor magyar szó hangzott el a színpadon. Egész estét betöltő előadást 1950 áprilisában tartottunk. Azóta rendszerint dolgozunk, s nyolc színdarabot, hét vígjátékot, két zenésvígjáté-A vegyeskor 3 CSEMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás 10
