A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-11-08 / 34. szám
T. ulajdonképpen úgy kezdődött egesz, mint egy olcsó kalandfilmben. Az ezerkilencszázas évek elején Gbely község határában (melyet akkoriban még Egbell néven jelezett a térkép) egy sajátkezüleg épített, köralakú viskóban élt egy Medien János nevű földműves. Fura különc volt ez a saját világába zárkózó, remeteként élő Medien. Igaz, szinte minden falunak van egy különce, de őt valóban joggal tartották amolyan világra szóló kisokosnak. Ez a zömök, tanulékony férfi remekül ismerte a természetet, de a megfigyeléseit megtartotta önmagának. így hát azt sem tudta senki, hogy a viskóját vajon miért épp egy, a falutól távol eső helyre építette? Sokan éppen ebben látták a különcködés egyik főbenjáró bizonyítékát egészen addig a pillanatig, amíg egy szép napon hangos durranással „valami" föl nem robbant a viskóban. A falu népe kíváncsian összesereglett, és megoldódott a titok. Medien ugyanis — a természetben tett megfigyelései alapján szándékosan olyan helyre építette házikóját, ahol földgáz tört elő a mélyből. Szén vagy tűzifa helyett hosszú ideig ezzel fütött . . . Azon a bizonyos napon azonban, nem tudni mi okból, de a gáz fölrobbant s a „durranást" egészen a megyei és a központi bányahivatalokban is meghallották. Ritka rugalmassággal munkához láttak s egy évvel később már folytak is a kísérleti fúrások a helyszínen; 1914-ben pedig hivatalosan is napvilágot látott az első gbelyi olaj és földgáz. Nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte is megjegyezték ezt a dátumot, mert Gbely lett Közép-Európa első kőolajlelőhelye! Sokan túlzottan vérmes reményeket fűztek Medien János felfedezéséhez, a következő évek azonban bebizonyították, hogy szó sem lehet valamiféle szlovákiai Pensylvániáról vagy Bakuról; a kőolajfejtés nem hozott évi 120 — 150 ezer tonnányi termelést. . . Napjainkban Gbely határában 450 millió köbméter földgázt és ötvenezer tonna kőolajat termelünk évente, ami csupán szerény hányada annak az óriási gáz- és olajmennyiségnek, mely a Barátság-kőolajvezetéken és a nemzetközi gázvezetéken áramlik hozzánk a Szovjetunióból. E két adat alapján joggal mondhatná bárki, hogy tulajdonképpen érdemes-e egyáltalában nálunk gázt vagy kőolajat jöveszteni?! Nos . . . nos egyrészt a gbelyi olaj ritka jó minőségű (parafintól és kéntől mentes), ezért kiváló nyersanyagként szolgál a legigényesebb olajtermékek előállításához; másrészt pedig a mai napig sem tudjuk még pontosan, hogy Gbely környékén tulajdonképpen mit is rejt magában a föld gyomra. Több biztató jel utal arra, hogy a mélyebb rétegekben ... de vegyük sorjában a dolgokat, s egyelőre elég, ha csupán annyit állapítunk meg, hogy ezzel el is értünk a mélybe nyúló „tűszúrások" kérdéséhez . . . Képet nyerni a föld mélyének összetételéről, ez nehéz és költséges vállalkozást jelent. Egy-egy földtani furat előkészitése kéthárom szakember három-négy esztendei munkáját jelenti. A műszakikivitelezési terv elkészitése is eltart úgy két esztendeig, majd az anyagbeszerzés és az 50 — 60 méteres fúrótornyok felállítása is eltart egy ideig . . . Egy-egy ilyen fúrótornyokkal teli tájkép tulajdonképpen valamiféle hatalmas gyártelepre hasonlít, hiszen a dübörgő gépházakat műhelyek, raktárak, laboratóriumok, alkalmi irodahelyiségek veszik körül. S_amil<or már minden készen áll, a főfúrómester utasítására megindul a körvéső, hogy akár öt-hat ezer méter mélyre is belefúrjon a földbe — mint egy karika sajtba vagy dugóba. — A kutatófúrás nagy segítség a geológusnak — tájékoztat J. Okénka professzor, a Gbelyi Nafta vállalat geológusa. — Mintát vesz a földből, a magot. Ezen jól láthatók a különböző rétegek, a kőzetek sorrendje, sőt, magukat a kőzeteket i meg tudjuk határozni. így pontos képet kapunk egy-egy terület földtani szerkezetéről, tulajdonságairól. Akárcsak minden egyéb térkép, a földtani is elsősorban tájékozódni segít. Egy példa; a 6405 méter mély Lakšárska Nová Ves-i földtani furat egy sor meglepetéssel szolgált. Kétezernégyszáz méter mélyen — mintegy másfél méternyi vastag rétegben ■*- koromfekete anyagra bukkantak, ami nem volt más, mint feketeszén, ötezerhétszáz méteren pedig kiváló minőségű dolomitot találtak, — hogy csupán két földtani szenzációt említsek a Lakšárska Nová Ves-i furat eredményei közül. Természetesen, a „sovány" rétegre és a nagy mélységre való tekintettel nem fogjuk kibányászni ezeket a nyersanyagokat, de a szakember számára fontos adatot jelentenek a vidék földtani térképén. Olajmezöt keresni, kőolajat jöveszteni — mindez derekas férfimunkát igényel. A körvésöre illesztett gyémánt fúrófej egy pillanatra sem állhat meg, mert akkor beékelődik — szaknyelven besül — a többezer méteres furatban és csak IM
