A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)

1976-07-05 / 20. szám

NAP, FÉNY, VIDÁMSÁG Makszim Gorkij 1926-ban egy Jal­ta környéki (massandrai) borkombi­nát emlékkönyvébe a következő so­rokat jegyezte be: „A borban van a legtöbb Nap, áldottak, akik belé­­helyezték mindennapi munkájukkal." A szép gondolat nem is annyira a bort, hanem inkább az ember mun­káját dicséri. A Köbölkúti (Gbelce) Efsz tavaly igen gazdag szőlőterméssel dicse­kedhetett. 152 hektárról 185 vagon szőlőt szüreteltek le, amelynek az értéke 13 millió koronát tesz ki. Persze, a munka dandárjában igye­kezniük kellett, mert az eső ugyan­csak szorongatta a szőlőmunkásokat, emlékezik vissza Misko József, a szö­vetkezet elnöke. A községben már hagyománnyá vált, hogy a termést nem hagyják kárba veszni. A szölőmunkások se­gítségére siettek a kertészeti csoport tagjai, a község nyugdíjasai és a pedagógusok irányításával a tanuló ifjúság is részt vett a szüreti mun­kákban. A szállítással már nem volt különösebb gond, mert Köbölkúton korszerű borkombinát működik. Az idei feladatokra terelem a szót, és megtudom, hogy azok még igé­nyesebb helytállást követelnek. A szö­vetkezet tagjai a CSKP XV. kongresz­­szusa tiszteletére kötelezettséget vál­laltak, amelynek értelmében 2 millió 150 ezer korona értékben többet termelnek az előírtnál. Ennek az ér­téknek több mint a felét a szőlészet­ben állítják elő. Hat hektáron augusztusban érő korai csemege­­szőlőt is termelnek, amely nagyon keresett a lakosság körében. A szüret gyors lebonyolítása vala-. hogy háttérbe szorítja már a tőkék közötti hagyományos nótázást. Az igazi szüreti mulatsák a községben történő színes felvonulással kezdő­dik. Szüret után és az idei új borral való önfeledt koccintásoknál derül majd ki, hogy mennyi Nap, fény, vidámság és nóta került a boros­­hordókba. Gábris József töztek ide, a kulturális otthonba. Átköl­tözés után rögtön bővült a könyvállomá­nyuk. Jelenleg 20 177 kötet áll az olva­sók rendelkezésére. Az állandó olvasók száma szintén ugrásszerűen növekedett. Jelenleg 700 regisztrált könyvkölcsönző­jük van. Az új otthon vonzza a embereket. Szép, tágas helyiségek és olvasóterem várja őket. Főként az iskolások körében fejtenek ki aktív propagációs munkát. Az 5—9. osztályosokat exkurzióra hívták meg a könyvtárba, ahol végigjárták ve­lük a részlegeket, figyelmükbe ajánlot­ták a jó könyveket stb. Több író-olvasó találkozót is rendeztek. Gyakoriak a könyvkiállitások. A járási kórház SZISZ - fiataljainak felkérésére szintén rendez­tek könyvkiállítást. Az érdeklődés óriási volt. Közben megismerkedtem Kelemen Zsuzsa könyvtárossal. Tőle azt kérde­zem, miért olyan kevés a magyar könyv a könyvtárban? Elmondja, hogy csupán 1247 magyar könyvük van. Ennek az az oka, hogy a járási székhelyen túl­nyomórészt szlovákok laknak. A magyar könyvrészleget jobbára csak az idő: emberek látogatják, ezeknek a száma pedig elenyészően kevés. Búcsúzóul még arra voltam kíváncsi, hogy a könyv­tárosok elégedettek-e az eddig elért eredményeikkel? Kérdésemre Steváková Gizella válaszolt. — Azt nem merném állítani, hogy teljesen elégedettek vagyunk. Szeret-A városi népkönyvtár új helye A KÖNYV MINDENKIÉ Nemrégen a Veľký Krtíš-i (nagykürtö­si) Városi Népkönyvtárban jártam, amelyben többnyire iskolás korú fiatalok válogattak az ifjúsági irodalom kötetei­ből. Feltűnt, hogy a könyvtárosnő készsé­gesen igazítja útba a kis emberpalántá­kat. Látta, hogy idegen vagyok, így hál tőlem is megkérdezte, milyen könyvet keresek. Megismerkedtem Steváková Gizellával, a szépirodalmi részleg veze­tőjével. Megtudtam aztán, hogy tavaly novemberben egy pincehelyiségből köl­nénk, ha a jövőben tovább bővülne állandó olvasóink száma, s ha a fiatalok, mellett az idősebbek közül is egyre többen kölcsönöznének könyveket. A vá­ros rangjához méltó épületbe költöz­tünk, és a könyv mindenkié. Bodzsár Gyula Melyiket válasszam? FÜRGE UJJAK DICSÉRETE A Nőszövetség tardoskeddi (Tvrdošovce) szervezete érdekes kiállítást rendezett a hnb termében. A „Fürge ujjak" kézimunka-kiállításon szebbnél szebb munkák­ban gyönyörködhettek az érdeklődők. A dicséret Dózsánét, Csomónét, Borbélynét és Bogyónét, a ren­dezőket illeti. Annak ellenére, hogy nemcsak nép­­művészeti szempontból értékes tárgyakat láttunk, a kiállítási anyag megtekintése élményt jelentett. A kézimunkák gazdag választékából arra következ­tethetünk, hogy Tardoskedden sok az ügyes kezű asszony. Mindenképpen hasznos lenne, ha hétvége­ken más-más falvakban is kiállítanák a kézimunkázó nők szemnek tetsző alkotásait. Száraz Pál Bogdány Géza felvételei 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom