A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-09-27 / 29. szám
góssol szereti. Megbocsátja „csínytevéseit", elfelejti pusztításait. A partján szerzett gyermekkori emlékek, az ifjúkor romantikája, az ott eltöltött munkás hétköznapok nagy felejtetők. Meg a parti homokban hancúrozó gyermekcsapat és a figyelő szemmel zsákmányt leső halász nem is gondol arra, milyen kegyetlen is tud lenni a folyó. Úgy szereti az ember az Ipolyt, mint szülő a gyermekét. Ezért szentel olyan nagy figyelmet neki, ezért igyekszik jó útra terelni, leszoktatni rossz szokásairól. Természetesen nem meggyőző szóval, jó tanáccsal, de okos tervek alapján, alkotó munkával. Az emberi kéznek engedelmeskedő hatalmas gépek nyomón megváltozik az évszázadok hosszú sora alatt kialakult arculata. Új mederbe terelve, gátak közé szorítva vándorol a Szlovók-érchegység forrásNem könnyű az építők munkája vidékétől a méltóságteljesen hömpölygő Dunáig. De már jóval rövidebb utat kell megtennie, hiszen a szabályozás a merész kanyarokat, a játékos kitérőket mind eltüntette. MEGSZELÍDÜL A GARÁZDALKODÔ FOLYÓ Tíz éve, hogy Káplár József, a Doprastav építésvezetője megkezdte a szabályozási munkálatokat a Veľký Krtíš-i (nagykürtösi) járás területén levő szakaszon. A folyó talán majd veszít „romantikájából", de a földalap ésszerű kihasználása, valamint az itt élő emberek biztonsága megköveteli a gyakran garázdálkodó folyó megfékezését. Munkájuk nyomán több ezer hektár eddig hasznavehetetlen rét és legelő válik termőfölddé. —Mit végeztek el eddig? — kérdezem az építésvezetőt. — 1966 óta, amikor a szabályozási munkákat megkezdtük, közel 40 kilométer hosszúságban szabályoztuk a folyó medrét. Az évi négy kilométeres átlag jelentős teljesítmény, különösen, ha figyelembe vesszük az elvégzett munka és a szakasz nehézségi fokát. Az egymást követő sok-sok kanyart megszüntettük, szinte mindenütt új ágyat készítettünk a folyónak. Ha néhol meg is maradt a régi meder, ki kellett szélesíteni. Természetesen az egész szakaszon védőgótat építünk, átlag 40 méter széles árterületet hagyva a folyónak. A gát magassága három, alapja 20, felső pereme három és fél méter széles. Ezek az adatok sejtetik, mennyi földet kellett megmozgatni az eddig elvégzett negyven kilométeres szakaszon. — Bizonyára igénybe vesznek gépeket is? — A talajmozgotást három nagy teljesítményű kotróval és négy földgyalúval végzi Kován János, Pavlovics József, Zátik Imre, Bogdányi Rudolf, Prokos Miklós, Petényi Zoltán és Ohajdo József. Munkájuk elismerést érdemel, hiszen a nehéz körülmények között is jó eredményeket értek el. Különösen az esős idők nehezítik a munkát, amikor a fellazult talajban szinte elmerülnek a nehéz gépek. De a tél is próbára teszi az embert, gépet egyaránt. Sok esetben robbantani kellett a csonttá fagyott talajt. A DUNA VIZÉVEL ÖNTÖZNEK MAJD Larzénfal között kotrógép küszködik, hogy a több mint hétméteres mélységből kiemelje a földet. Odább kisebb csoport szorgoskodik egy épület körül. Sikong a körfűrész, koppon a szekerce. — Jelenleg mi a fő feladat? — kérdezem, amint közeledünk az épület felé. — A folyómeder alakítása mellett a duzzasztó építése. Ez már a második a szabályozott szakaszon. Az első Ipolykeszi határában, ez predig itt, Ipolynagyfalu alatt készült. Az Ipoly teljes szakaszán kilenc ilyen duzzasztó épül, ezekkel lehet majd biztosítani a folyó egyenletes vízállását a Duna vizének az idevezetésével. Az érdekes az lesz, hogy az Ipolyból a Duna vízével öntöznek majd. A duzzasztóval együtt átemelő állomás is épül. Ezek a gátak mögötti területről emelik át a vizet a folyóba. A két létesítmény 15 millió koronába kerül. A munka tervszerűen folyik, és ez főleg az Ohajda Pál vezette szocialista brigádnak köszönhető. A brigád tagjai: Tóth János, Kassai Péter, Szrancsik János, Majer Vince és Kopanica Pavel. Nagy szakértelemmel végzik munkájukat. Az Ipoly szabályozó só nők megkezdése óta itt dolgoznak. A létesítménynek jövő év végére kell elkészülnie. Ez jó szervezést, odaadó munkát igényel. Az Ipoly mentén élő emberek örömmel vették tudomásul o szabályozási munkákat. Megszűnik az árvízveszély, újabb termőtalajjal gazdagodnak a mezőgazdasági üzemek és ez mindannyiunk boldogulását szolgálja. Szöveg és kép: BOJTOS JANOS