A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-08-02 / 23. szám
HÁLÁL - HARMINC PERCEN BELÜL Az egyik Münster-Nord-i bunker, ahonnan a harcigázt ismeretlen tettesek ellopták (jobbra). A gáz hatása a Bundeswehr egyik katonájának kezén, aki kapcsolatba került a mérgező anyaggal A Bundeswehr egyik katonai kiképző táborából tavasszal igen veszélyes harci gázt raboltak el ismeretlen tettesek. A parlament honvédelmi bizottságának tagjai nemrég olyan adatok birtokába jutottak, hogy amikor ezek nyilvánosságra kerültek, az egész lakosságon az elszörnyedés és rettegés lett úrrá: A Münster-Nord-i kiképzőtábor épületeiben tartályokban tárolják a „sárga keresztes" és más harci gázokat, amelyek megbénítják az idegrendszert. A raktárakban még 6000 olyan gázbomba van,- amelyek a második világháború befejezése óta várnak megsemmisítésre. A veszélyes raktárak őrzését polgári őrök végzik. Valamikor, a második világháború után, a Münster- Nordban gyártott és elraktározott harcigázokat az angol katonaságnak kellett volna megsemmisítenie, de — egy a titkos jelentés tanúsága szerint — ezt nagyon felületesen hajtották végre. A gázzal töltött tartályokat és a gázbombákat úgy „semmisítették meg", hogy egy részüket felrobbantották, a többit pedig ismeretlen helyeken elásták, a kiképzötábor környékén. A Bundeswehr 1956-ban vette át ezt a területet. Mivel azonban a 319 hektót erdő átkutatása és megtisztítása, ahol az angolok a veszélyes anyagokat elásták, mintegy százmillió márkába került volna, ezt a területet e térképeken egyszerűen vörös folttal jelölték, ami életveszélyt jelent. Ennek ellenére a kiképzőtábor területén és környékén még mindig ott vannak a mérgező gázzal töltött tartályok és bombák. Mintegy 15 ezer van belőlük. A cseppfolyósított gáz súlyos égési sebeket okoz a bőrön és legtöbbször halálos kimenetelű májbetegséget idéz elő. A mérgezés Egy életveszélyes gázt tartalmazó tartály és palack egyedüli hatásos ellenszere a nátriumthioszulfát, de csak akkor, ha a mérgezést szenvedett személy harminc percen belül megkapja belőle a szükséges adagot. A rablása után ezzel a vegyszerrel azonnal ellátták a tűzoltókat, a kórházakat és a Bundeswehr készültségi alakulatait, hogy elsősegélyt nyújthassanak azoknak, akik esetleg kapcsolatba kerülnek az ellopott gázzal. Mint ahogy a véderőminisztérium szóvivője bejelentette, a laikus különleges kiképzés és megfelelő védőöltözék nélkül úgysem tudna segítséget nyújtani. Mi történik azonban, ha a tettesek forgalomba hozzák a halálos fertőzést okozó gázt? Márpedig nem kétséges, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban elég érdeklődő volna mérgező gáz iránt. STERN Jean Gabint, miután befejezte Rámában a L’année Sainte (Szentév) cim film forgatását, megrohanták az újságírók abban a reményben, hogy a francia filmgyártás „nagy öregje" ezúttal sem tesz lakatot a szájára. Nem is csalódtak. De közben az újságírók is megkapták a magukét: Gabin kijelentette, hogy a kérdéseik nemcsak tapintatlanok, hanem banálisak is. Képünkön a film három főszereplője: Jean Gabin, * Jean- Claude Brialy és Danielle Darrieux. Tomszkot ma úgy ismerik, mint a hatalmas nyugatszibériai kőolajvidék „fővárosát". A város régi negyedének csodálatos faházai azonban napjainkban is figyelmet keltenek. Cement a röntgen alatt — ez bizony eléggé szokatlanul hangzik, de így van. Hazánk egyik legkorszerűbb cementgyárában, a tornaiban a cementmintákat rendszeresen röntgensugarakkal vizsgálják. Több mint kétezer kaktuszt termeszt üvegházában a bakui Albert Zulfucsarov. A kezében lévő pinzetta szerint arra következtethetünk, hogy tüskéiket néha kitépkedi. Szovjet kutatók eljárást dolgoztak ki, amellyel fehérje állítható elő gyapot-olajpogácsából (préselt gyapotmag, miután az olajat kisajtolták belőle). Egy tonna olajpogácsából körülbelül 200 kg fehérjét, 40 kg fitint, raffinózt és egyéb anyagokat lehet nyerni. A kísérleti gép már több ezer kilogrammnyi fehérjét állított elő. Az ecuadori Chimborazót egészen 1818-ig a világ legmagasabb hegycsúcsának tartották. Elsőségét a nyolcezer méteres himalájai csúcsok felfedezésekor veszítette el. De ha nem a tenger szintjétől, hanem a föld középpontjától számítjuk a magasságot, ismét csak az egyenlítő közelében emelkedő Chimborazo a legmagasabb. A washingtoni Smithsonian Institut ismert geofizikusa, dr. Gaposchkin kiszámította, hogy a Chimborazo csúcsa 2150 méterrel távolabb van a föld középpontjától, mint a Mount Everesté.
