A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-08-02 / 23. szám
HUSZONÖT ÉVES A CSEHSZLOVÁK HONVÉDELMI SZÖVETSÉG Az idén ősszel ünnepli fennállásának negyedszázados jubileumát a Zvázarm, a Csehszlovák Honvédelmi Szövetség. A fiatalok ezrei látogatják rendszeresen ennek az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő szervezetnek klubjait és szakköreit, hogy a modellezéstől az autóversenyzésig, a célbalövéstől vagy az ejtőernyőssportól az amatőr rádiózásig kedvteléseiknek éljenek; hogy vetélkedjenek egymással és szórakozva tanuljanak. A Csehszlovák Honvédelmi Szövetség közelgő évfordulója kapcsán beszélgettünk Michal Pápay elvtárssal, a Csehszlovák Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának alelnökével. — Alelnök elvtárs, szeretném, ha pár szóban összefoglalná a szövetség huszonöt éves tevékenységét. —őszintén szólva, jó érzés a negyedszázados jubileum kapcsán megvonni eddigi munkánk mérlegét. Visszapillantva eddig végzett tevékenységünkre, szinte mindenütt jó munkáról, becsületes helytállásról s szép eredményekről beszélhetünk. Az elmúlt két és fél évtized alatt a Csehszlovák Honvédelmi Szövetség jelentős politikai nevelési célkitűzéseket valósított meg, jó hazafiakat nevelt, kiváló sportolók sikerekben gazdag pályafutását indította el s támogatta. A szövetségnek — mely főként a fiatalok körében népszerű — Szlovákiában jelenleg 3465 alapszervezete és klubja van; a taglétszám több mint 230 ezer. Jó munkánk elismerése képjen a szövetséget hét évvel ezelőtt Munka Érdemrenddel tüntették ki. Baráti alapon szorosan együttműködünk a szocialista országok testvérszervezeteivel, különösen a Szovjet Honvédelmi Szövetséggel, az immár ötven esztendős hagyományokkal rendelkező DOSZAF-fal. — Milyen a szövetségnek a délszlovákiai járásokban végzett munkája? — Valóban csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok a szövetségnek a déli járásokban végzett tevékenységéről. A galántai, a nyitrai és a lévai járásban igen élénk a szervezeti élet, a rozsnyói járásban eredményes politikai nevelőmunkát végeznek szervezeteink, a rimaszombati járásban különösen az ifjúság körében folyik jó munka, az érsekújvári járás pedig kiváló sportolókkal büszkélkedhet. . . — A Honvédelmi Szövetség fontos küldetése a sorköteles fiatalok felkészítése bevonulásuk előtt. Különböző szakköri munka keretében afféle játékos kedvcsinálás ez a kaszárnyákban töltendő évekhez ... — E feladat ellátására valóban komoly figyelmet fordítunk s ennek megfelelően szinte évről évre emelkedik ez irányú munkánk mércéje is. Talán éppen ezen a munkaterületen mérhető le a legtárgyilagosabban szervezetünk huszonöt esztendős fejlődése. Valamikor bizony csak elavult, kiselejtezett fegyverekkel folytak a minden fiút érdeklő honvédelmi versenyek. Ma már szakosított katonai előképzés folyik szervezeteinkben. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nálunk tanultakat mind a magánéletben, mind a tényleges katonai szolgálat során nagyon jól tudják hasznosítani a sorköteles fiatalok. A szakköri foglalkozások keretében szerzett ismereteik birtokában hamarabb megbarátkoznak a katonaélettel és szolgálati beosztásuk szakmai követelményeit is könnyen elsajátítják. — A szervezet fennállásának huszonöt éves jubileuma nemcsak visszapillantásra, mérlegelésre nyújt alkalmat, hanem a jövő elképzeléseinek vázolására is. — Szeretnénk, hogy munkánk a jövőben is sok támogatóra, lelkes érdeklődőre találjon. Az elmúlt negyedszázad alatt végzett munkánk eredményei, a honvédelmi sportok rajongóinak szép sikerei és a sorköteles fiatalok elképzelésében elért kiváló eredmények biztató távlatokat nyitnak további munkánkhoz. Feszes „vigyózz“-ban állnak a nyolcadik és kilencedik osztályos fiúk. A szemük se rebben, egy szót sem hallani, csak a tisztást övező fák koronájában rejtőző madarak csiripelése töri meg a csendet. Kezdődik a „katonásdi", azöz a Honvédelmi Szövetség védnöksége alatt működő honvédelmi szakkör mai foglalkozása. Vezényszavak pattognak: — Balra át! Oszolj! A fiúk szétszélednek, négyen-öten pedig a foglalkozásvezető tartalékos alezredessel (aki erre az alkalomra természetesen egyenruhát öltött) a „szertárba": a nem messze várakozó, zöld katonai terepjáróhoz mennek, ahonnan két kisöbű puskát, stopperórát, mérőszalagot és egy ruháskosárnyi gyakorló kézigránátot hoznak. — Vigyázz! Irány a terepjáró, oszlopban sorakozó! — csattan fel az alezredes határozott hangja. — A versenyszámok sorrendje: gránátdobás, célbalövés és tájékozódási versennyel egybekötött másfélkilométeres terepfutás. Ketten a dobóvonalhoz! — És máris kezdődik a verseny. Óriási fekete pontokként szállnak a levegőben a gránátok, és alig telik bele tizenöt perc, máris kihirdetik az első részeredményt. A „sasszemű" versenyzők száma: a célbalövés következik. A céltáblán: fehér lapon számozott körök, középütt fekete ponttal. Ha jó a szemed, jól látod körülötte a fehér köröket; ha jók az idegeid s nyugodt a kezed — tízes kört lőhetsz. így nagyon egyszerű, de az a fekete kör igen-igen nehezen áll meg a puskád csöve előtt! Inog-mozog, majd elhomályosodik, lecsúszik vagy felemelkedik — aztán egy csattanás és kíváncsian várod a jelzést, vajon hányas kört sikerült lőnöd ... És aztán már csak a terepfutás van hátra. Egymás után indulnak a fiúk, és a tekintélyes iramból arra lehet következtetni, hogy minden „apait és anyait" beleadnak ebbe a számba, hiszen most dől el a végleges helyezés sorsa . .. Izzadton, fáradtan érnek a célba, de arra még van erejük, hogy türelmetlenül körülvegyék a fatönkből rögtönzött asztalkát, ahol az eredmények összesítése folyik. A versenyt irányító alezredes elégedett lehet a fiúkkal, mert az eredményhirdetés után még hosszasan elbeszélget velük, majd azt is megengedi, hogy alaposabban szemügyre vegyék a tisztás szélén várakozó terepjárót. A búcsúzásnál a fiúk kíváncsian kérdezik: vajon lesz-e két hét múlva is foglalkozás. „Parancsnokuk" igenlőleg bólint, aztán mosolyogva hozzáteszi még, hogy egy hidászalakulatot fognak meglátogatni ... xxx Abratislavai Malomvölgyben, szemben a város fölött magasodó tévétoronnyal, a lankás domboldalak egyikén minden vasárnap délelőtt hangos kutyaugatás veri fel a csöndet. — Kliff! Fogd meg! — hallatszik a határozott vezényszó, s a tisztáson egy farkaskutya — hivatalosan német juhászkutya — marja villogó szemekkel a gyakorlatra kiszemelt „csibész" vattaruháját. Aztán újabb vezényszó harson, erre elereszti áldozatát és engedelmesen lábhoz ül. Ö már bemutatta gyakorlatát, pontosabban az úgynevezett csibészfogást, és most kíváncsian várja, hogyan csinálják majd ugyanezt a társai. A Honvédelmi Szövetség kinológiai szakkörének vezetője a tisztás széléről figyeli Kliff és négylábú társainak kiképzését, aztán a gyakorlat befejeztével megszabja a további munkát. Az alapkiképzés néhány ismétlő gyakorlata következik: a póráz nélküli kúszás és akadályugrás; s amíg egy-egy gyakorlat közben pihennek a kutyák, addig a gazdáik -kapnak elméleti útmutatást a kutyaidomításhoz, hiszen hozzáértés nélkül itt sincs eredmény .. . Egymást követik a szakkifejezések: szimatfogás, nyomkeresés, csibészelés és hasonlók. A szakkör alkalmi látogatójának pedig percek alatt rá kell jönnie, hogy a CSHSZ-nek ebben a szakkörében az ember és a kutya őszinte barátságát, ősi egymásrautaltságát bizonyító érdekes munka folyik. xxx Fúrógép zümmögése, dörzspapír sercegése, tompa kalapácsütések zaja fogad, amikor a pionírszervezet és a Honvédelmi Szövetség városi bizottságának közös védnöksége alatt működő modellező szakkör műhelyébe lépek. A kerekarcú, szőke Tibor egy tengerjáró hajó hű másának tör-12
