A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-04 / 14. szám
Szerkesztőségünk levéllel fordult a járási nemzeti bizottságok művelődésügyi osztályaihoz, és a legilletékesebbektől kérdezte meg: hogyan gondoskodnak járásuk magyar lakossága kulturális életének sokoldalú fejlődéséről. Ezúttal a Košice (Kassa)vidéki inb művelődésügyi osztályának válaszát közöljük. nemzetiségi kulturális szervezetek további fejlődésének koncepciója). A kormány irányelvéből kiindulva a jnb tanácsa megállapította, hogy a járás magyar nemzetiségű dolgozói a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság szellemében ápolják, fejlesztik tartalmában szocialista, formájában nemzeti kultúrájukat, amely része a járás és egész szocialista társadalmunk kultúrájának. Az utóbbi öt esztendő észrevehető változást hozott a káderpolitikában. Ennek az eredménye az is, hogy 1973 őszétől magyar nemzetiségű művelődési felügyelője is van a járási nemzeti bizottság kulturális osztályának. A Járási Népművelési Központban viszont ezt a problémát még nem oldottuk meg. kenységet. A jnb és a helyi nemzeti bizottságok által jóváhagyott tervek megvalósítása kötelező a szervezetek számára, ezek képezik helyi és járási méretben a kulturális munka kiinduló pontját. Az állampolgári nevelés és a felnőttoktatás a magyar nemzetiségű lakosság körében anyanyelven történik. A Szocialista Akadémia járási bizottsága, amely 1972-ben alakult, jelenleg több mint 70 magyar előadót foglalkoztat s tovább szélesíti a szakemberek hálózatát. Az egyes tanfolyamok előodóit a járási művelődési házak biztosítják. Az ötödik ötéves tervben az előadók a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafisóg szellemében magyarázták a CSKP politikáját, a gazdasági és járásunkat a Szepsi-csoport képviselte. Olyan értékes előadások is elhangzottak, mint A szocialista világrendszer jelenlegi helyzete és fejlődése, Az antikommunizmus megnyilvánulásai, a Varsói Szerződés és a KGST szerepe a szocialista társadalom fejlődésében stb. A tudományos és világnézeti neveléssel kapcsolatos előadássorozatokat Buzitán, Nagyidán, Komarócon, Szepsiben, Somodiban és Tornán tartották meg. A felnőtt-oktatásban rendszeresek az egészségüggyel, a pedagógiával, a mezőgazdasággal, a jogi és más aktuális kérdésekkel foglalkozó előadások, beszélgetések. A tanfolyamok szintén közkedvelt formája a népnevelési munkának. A helyi művelődési házak, a CSEMADOK, a Nő-A bodotlói helyi népkönyvtái CSKP XIV. és XV. kongresszusa között eltelt időszakban jelentős, pozitív változások történtek járásunk kulturális életében. Tökéletesítettük a szervező és irányitó munkát, s erősítettük munkánk szocialista tartalmát. A mennyiségi és minőségi eredmény járásunk szlovák és magyar lakosságának az érdeme. Mielőtt a járás magyar kulturális életével foglalkoznék, mindjárt elöljáróban szükséges megjegyeznem, hogy mind a szlovák, mind a magyar kulturális élet esetében egyformák a mércék. A nemzetiségek békés egymás mellett élésének lenini elvéből indulunk ki s ezzel megteremtjük a legszükségesebb feltételeket ahhoz, hogy ki-ki a saját anyanyelvén művelődjön, szórakozzon, vegyen részt nemzetiségi kultúrája ápolásában, fejlesztésében. Hogy ez menynyire így van, azt az is bizonyítja, hogy 133 községből 33-bon magyar kulturális élet zajlik. A jnb tanácsa 1974. december 6-i ülésén foglalkozott azokkal a feladatokkal, amelyeket az SZSZK kormánya 1974. január 9-én hagyott jóvá (A Szlovákiában élő nemzetiségek, valamint A járási népkönyvtár alkalmazottai között vannak olyanok, akik beszélik és tökéletesen értik a magyar nyelvet. A magyar kulturális élet képviselői tagjai a különböző járási tanácsadó testületeknek. Kielégítő a helyzet a községekben is. A járás 24 művelődési házában magyar nemzetiségű alkalmazottak vannak Buzitán. Nagyidán, Szinán, Szepsiben, Tornán, Jászán és Somodiban. De a perényi művelődési ház vezetője is beszéli a magyar nyelvet. További tíz községben mind a két nyelvet beszélő, állandó munkaviszonyban levő könyvtárosok dolgoznak. Az önkéntes, illetve nem teljes munkaviszonyban levő művelődési házak vezetői o járás déli községeiben szintén a magyar dolgozók soraiból kerülnek ki. A magyar kultúra ápolásával és fejlesztésével foglalkozik a CSEMADOK járási bizottságának két fizetett alkalmazottja, valamint a 33 helyi szervezet vezetősége. Ide kell még sorolnunk o tömegszervezeteket is, amelyet közül a SZISZ és a Nőszövetség szervezetei o legaktívabbak. Egységes terv határozzo meg a különböző jellegű és nyelvű kulturális tevétársadalmi sikereket, a nemzetek és nemzetiségek közös munkájának jelentőségét. A járás területén lebonyolított különféle rendezvények kb. egyhormado ciklusos és egyrészes előadás magyarnyelvű, s ezeken közel 18 000 lakos vesz részt. Az elmúlt időszakban a Szovjetunió megalakulásának 50., az NOSZF 55., az SZNF 30. és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója képezte a politikai nevelés témakörét. Az említett eseményekre az egyes csoportok előadással, beszélgetéssel, vitaesttel, vetélkedővel és a népművelési munka más formáival készültek. Ezek a rendezvények Buzitán, Nagyidán, Szinán, Somodiban, Szepsiben, Jászán, Tornán, Tornaújfaluban, Jánokon és Szesztán voltak a legsikeresebbek. Az 1974-ben lebonyolított „30 győzelmes év" című járási versenyben a tornaiak, a szepsiek, a csécsiek, a makronciak, a pányiak és perényiek kapcsolódtak be. A CSEMADOK KB által meghirdetett vetélkedő (Ki tud többet a SZNF-ről, 30 év szabad hazában) ugyancsak a legértékesebb kulturális rendezvényeink közé tartozik. A 30 év szabad hazában országos döntőjében szövetség és más tömegszervezetek rendezésében gyakoriak a főző-, sütő-, varró-, gépirási- és társastánc tanfolyamok. E hasznos kezdeményezésben a szepsiek, buzitaiak, udvarnokiak, debrődiek, jászóiak, jónokiak, somodiak és színaiak bizonyultak a legjobbaknak. Kár, hogy o műszaki irányzatú tanfolyamok még mindig nem eléggé népszerűek. A CSEMADOK helyi szervezetei az 1975/76-os iskolai évben már nagyobb gondot fordítanak a műszaki problémákra, de a helyzet még mindig nem kielégítő. A legjobb és legfigyelemreméltóbb eredmények a műkedvelő alkotó tevékenységben mutatkoznak. Az énakkarok legutóbbi járási versenyén három énekkar versenyzett a felnőttek csoportjában. A szepsi, a buzitai és tornaújfalusi. Ezeken kívül a tornai női énekkar, valamint a még kezdőnek számító jánoki kórus képviseli a magyar énekkultúrát. A szepsiek 1972-ben, a galántai Kodálynapokon az elismerő bronzkoszorút érdemelték ki. Kár, hogy a gyermekkórusra csupán Szepsiben fordítanak figyelmet. A szesztai, bodollói és alsólánci éneklő csoportok a két pártkongresszus között eltelt időszakban alakultak. A
