A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-05-04 / 14. szám
j szesztaiak 1974-ben bekerültek a Tavaszi szél vizet áraszt. . . országos népdalverseny döntőjébe és elnyerték a bratislavai Népművelési Intézet díját. Az említett népdalverseny országos döntőjében 1972-ben a zsarnói Dobos Pál képviselte járásunkat. A „Dargói Rózsa" elnevezésű járási versenynek magyai : győztesei is voltak. 1975-ben az alsólánci, 1976-ban a szesztai asszonyok bizonyultak a legjobbaknak. Tánccsoportjaink sem tétlenkedtek. A szinai Rozmaring eredményesen szerepelt Zselízen, Gombaszögön, Levočán és másutt. Sajnálatos, hogy tavaly a tónccsoport már nem működött. Az idén újra rendezik soraikat, s minden remény megvan arra, hogy a nagyidai llosvay tónccsoport mellett ők is az élvonalba DÓK Szepsi-i helyi szervezetének színjátszó csoportja, amely szerepelt már a Jókai-napokon és a surónyi országos fesztiválon. Mindenképpen dicséret illeti igyekezetükért a buzitaiakat, somodiakat, csécsieket, péderieket, hímieket, kenyheeieket, nagyjdoiakat, ájiakot és szódelőieket. Az iskolások közül a tornaiak és a buzitoiak kapcsolódnak bele ebbe a munkába. Az elmúlt 5 évben Szepsiben két, Alsóláncon és Nagyidán egy-egy irodalmi színpad tevékenykedett, amelyek közül a szepsi Mezőgazdasági Technikum „Csillag" csoportja 1975-ben részt vett a Jókai-napokon. A szavalok és prózamondók járási versenyére minden évben sor kerül. Hagyományos már a szovjet-orosz szerző műveit magyarul előadók számára A csécsi a járás legkorszerűbb művelődési háza Járásunkban a majdnem 280 ezer kötet könyv közül 38 000 a magyar nyelvű s az évente könyvvásárlására fordított összeg 17%-át magyar könyvek beszerzésére fordítják. Népkönyvtárainkban 10 helyen van magyar nemzetiségű alkalmazott. A szepsi, a jánoki, a makronci, a tornai és a jószói könyvtárak már megkapták a „Példás könyvtár" cimet, a bodollóiak és a horvátiak pedig az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumától kaptak elismerő oklevelet. Állandóan javul a polgári ügyeket intéző testületek munkája. Ezen a téren Szepsiben, Somodiban, Jánokon, Tornán, Nagyidán és Komarócon fejtenek ki figyelemre méltó munkát. A polgári ügyeket intéző testületek 1975. évi versenyében a komoróciak az előkelő hara Fábry-napokat, a Tavaszi szél vizet áraszt. . . országos népdalverseny járási döntőjét, a tónccsoportok és énekkarok összpontosítását, az anyagi felszerelés biztosítását stb. Hogy egészen konkrétak legyünk: a közelmúltban fedeztük a jánoki, makranci, komaróci, buzitai, szepsii, jászói művelődési házak javítását, festését, az alsólánci szabadtéri színpad felépítését, a szepsii énekkar évente megrendezendő összpontosításainak költségeit (60 ezer koronáért új ruhákat vásárolt az énekkar tagjainak), s 50 ezer koronát fordítottunk a szinai és nagyidai tánccsoportok, az alsólánci és szesztai éneklő csoportok és több tízezret a magyar tánczenekarok felszerelésére, ifjúsági klubok, . kultúrházak, könyvtárak, agitációs központok, llosvay Táncegyülles — Nagyida kerüljenek. A nagyidaiak szintén eredményesen szerepeltek a nevezetesebb szlovákiai folklór fesztiválokon, s legutóbb az SZLKP kerületi konferencián léptek fel kulturális műsorban nemzetiségi kultúránk színeit képviselve. Az említett tánccsoportokon kívül még a migléciekkel, somodiakkal, jánokiakkal és szepsiekkel is megismerkedhetett a járás lakossága. Jelenleg újabb tónccsoportok alakulnak Alsóláncon, Szesztán, Tornaújfaluban, Buzitán és Komárócon. Nagyidán, Szinán, Buzitán, Tornán, Szepsiben és Zsarnón iskolásokból álló '.ánccsoportok működtek, amelyek közül a buzitaiak és a tornaiak 1972-ben eljutottak a Zselízi Országos Népművészeti Fesztiválra, a szepsiek pedig az 1974-es kerületi versenyre. Nagy nehézséget okoz és problematikussá teszi a munkát a szakember hiány. Pedig a CSEMADOK járási bizottsága és a Járási Népművelési Központ évente rendez többnapos iskolázást a tánckör vezetők részére. A színjátszás a hagyományokhoz híven fejlődött tovább. Évente 8—12 csoport mutat be darabot. Igen eredményes tevékenységet fejt ki a CSEMA-rendezett verseny o CSSZBSZ hónapjában. 1971-től minden tavasszal a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok jelentik járásunkban a legnagyobb kulturális eseményt. Tavaly bábjátszással foglalkozó csoport alakult a Turňa nad Bodvou-i (tornai) Általános Iskolában. Az amatőr táncdalénekesek közül a felsőlánci Szitás Bertalan, a jánoki Mohnyónszky Vilmos és az alsólánci Gazsi Sándor voltak a legjobbak. Eredményesen szerepeltek a „Lánci lánc" versenyen, valamint a Jánokon és Komarócon rendezett fesztiválokon. Körülbelül 20 magyar tánczenekor közül a tornai, alsólánci, buzitai, nagyidai, szepsi, tornaújfalusi, somodi és komaróci, a népi zenekarok közül pedig a szepsi, tornai, péderi együttesek szerepeltek a legsikeresebben. A lakosság politikai és erkölcsi neveléséből, egységének megszilárdításából jelentősen kiveszik részüket mindazok a csoportok, amelyek kulturális és népművelési tevékenységet folytatnak. Nem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy műsoruk jellege egyértelműen szocialista. Kulturális életünk fejlődésében nagy feladat hárul a népkönyvtárakra. módik helyen végeztek az anyakönyvvezetői hivatallal nem rendelkező községek csoportjában. Az elmúlt öt év alatt új épületbe költözött a nagyidai könyvtár. Perényben, Hímben, Csécsben és Bodollón új művelődési ház épült. 1976-ban Debrődön és Tornán avattak új kultúrhózat, s Buzitán is megkezdték a művelődési ház építését. Itt jegyezzük még meg, hogy a közeljövőben új otthont kap a szepsi könyvtár. Kellő gondot fordítunk az emlékművek építésére, javítására és a műemlékvédelemre. 1972-ben Buzitán átadtuk a Hősök emlékművet, s 1975-ben megnyitottuk a nyilvánosságnak Fábry Zoltán stószi házát. Ami a járási nemzeti bizottság művelődésügyi osztályát illeti, a nemzetiségi kultúrák támogatásában nem tesz kivételt. Anyagilag fedezi a magyar nyelvű felnőtt oktatást, a műkedvelő alkotótevékenységet, az előadók honoráriumát, a somodi és nagyidai dal- é", táncünnepélyeket, a színjátszó- és tánccsoportok vezetőinek többnapos iskolázását, a színjátszó csoportokat, a szavalókat, a prózamondókat, a népdal- és táncdalénekesek járási versenyeit, mozi helyiségek berendezésére, hangosbemondók javítására stb. Járásunk magyar kulturális életének elemzéséből lehetetlen kihagynunk a CSEMADOK-ot, amelynek 32 helyi szervezete van. Tagjai szervezetten, a követelményeknek megfelelően végzik kulturális és népnevelési munkájukat. Kulcsfontosságú szerepet töltenek be járásunk kulturális életünk irányításában. A CSEMADOK járási bizottsága, a Járási Népművelési Központ és a jnb művelődésügyi osztálya között kialakult igazán jó kapcsolat példája lehet minden községnek. Járásunk kultúrális életében nincs olyan rendezvény, amelyből a CSEMADOK vagy az állami szervek kimaradnának. A jó és eredményes munka érdekében tovább fejlesztjük az együttműködést. Arra törekszünk, hogy az eddigi tapasztalatokból okulva leküzdjük a felmerülő nehézségeket s újabb értékekkel gazdagítsuk járásunk magyar dolgozóinak kulturális tevékenységét. GAZDAG JÓZSEF, a jnb művelődéri felügyelője Kontár Gyula (I) és a szerző (2) felvételei 13
