A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-02-03 / 4. szám

„Minden egyes munkahelyen, minden munkakollektivában növekszik azoknak az embereknek a száma, ' akik munkájukkal A CSKP és életmódjukkal példát KONGRESSZUSA mutatnak. Igyekeznek többet adni a társadalomnak, mint amennyit az tőlük követel."-------------------------—■■ A CSKP KB leveléből HALLATNAK MAGUKRÓL A világ végén van-e Bússá (Bu­­šince)? Nem volt ott talán soha. Régóta vezet a községen keresztül országút, a felszabadulás után pe­dig egyre sűrűbben fordulnak meg benne autóbuszok. Persze, a falu nem csupán úgy hallat magáról, hogy hozzák-viszik róla a híreket a látogatók és az átutazók. Olykor-olykor az egész országban is olvashatják a falu nevét. Nem a (különlegessége miatt. Nem is a történelem kis vagy nagy eseményé­hez kapcsolódó nevezetessége miatt. Ilyesmiről szó sincs. Még a lexikon is csupán lélekszámáról és postahi­vataláról beszél. A termelésben elért jó eredmé­nyek irányítják a községre a figyel­met. A bussai Velký Krtiš-i, nagy­kürtösi járás — szövetkezeti tagok helytállása és akarása. Évről évre arra törekednek, hogy valami jóval, a saját kis közösségük és egész tár­sadalmunk hasznát szolgáló termV lési eredménnyel mondjanak búcsút az óesztendőnek. Bussán is, másutt is emlékeznek rá, hogy legfelső párt és állami szerveink felhívással fordultak a szö­vetkezeti tagokhoz: növeljék terme­lési eredményeiket! Nos, a bussaiak akkor vállalták, hogy az államnak 15 000 liter tejet adnak el terven felül. A CSKP XV. kongresszusa tisz­teletére a dolgozók még fokoztó,': igyekezetüket és év végéig további 13 000 liter tejet termeltek ki. Ser­téseladási tervüket pedig 23 mázsá­val teljesítették túl. Ján Lettrich mérnök, főzootechnikus és Bán Ti­bor zootechnikus mindjárt év elején nagy gonddal láttak hozzá a mala­cok törzskönyvezéséhez. Azzal kezdtük rövid képkommen­­tárunkat, hogy feltettük a kérdést: a világ végén van-e Bússá? És fe­leltünk rá: talán nem is volt ott soha. Ami pedig a termelési ered­ményeiket illeti, nem is akarnak ott lenni soha. A munkában elért jó eredménye­ikkel hallatnak magukról. Joggal és büszkén mondhatják: jó érzéssel hagytuk mögöttünk az 1975-ös esz­tendőt, és bizalommal tekintünk a jövőbe! SZENVEDÉLYES TÉVÉNÉZŐ Jarmila Labancová a Tesla Rožňov nemzeti vállalat dolgozója. Az egyik szocialista brigád tagjaként képer­nyők belső szerkezetéhez gyárt al­katrészeket. Kifogástalanul végzi munkáját és ez másképp nem is lehetséges. Ezen a munkahelyen a legjelentéktele­nebbnek látszó selejt később egy egész (készüléken bosszulja meg ma­gát. Jarmilánok természetesen a mi­nőségi követelmény már régen nem okoz gondot. Szakmunkás a javá­ból. Persze, nemcsak ő, az üzem vala­mennyi dolgozója is ilyen. Hogy ter­melési tervüket a lehető legjobban teljesíthessék, szocialista brigádok­ba tömörültek. És elsők között rea­gáltak a CSKP KB felhívására: nö­veljék a munkatermelékenységet! A CSKP XV. kongresszusa tiszte­letére felajánlották, hogy eredeti (kö­telezettségvállalásukat további 10 000 képernyő és 28 000 belső képernyő-szerkezet gyártásával meg­emelik. így aztán az 1975-ös eszten­dőben 25 000 képernyővel és 108 000 belső képernyő-szerkezettel gyártot­tak többet a tervezettnél. Ennek kö­vetkeztében nem jelent gondot a megnövekedett export- és hazai igé­nyek kielégítése. Jarmila Labancová tudja, hogy munkája nélkül nem (készülhet el a képernyő és a megannyi belső kép­ernyő-szerkezet. Tisztában van az­zal is, hogy minden dolgozó nagyon lelkiismeretes munkájára van szük­ség, hogy a kooperáló vállalatok hibátlan képernyőket építhessenek be a készülékekbe. Végül és nem utolsósorban Jar­mila Labancovának az is eszébe jut, hogy az a bizonyos készüléik hozzá is eljuthat, hiszen ő is szen­vedélyes tévénéző . .. FÉNYES KRISTÄLYCSILLÄR A vállalat dolgozói teljes mérték­ben tudatosítják, hogy jó munká­jukkal hazánk üvegiparának szerez­nek hírnevet. Kommunista pártunk XV. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásuk is erről ta­núskodik: a Lustra dolgozói kiviteli tervüket már november végéig tel­jesítik. így járulnak hozzá a vilá­gítótestek exportjának növeléséhez, hogy a fényes csillárok a’ csehszlo­vák termelők becsületes munkáját hirdethessék világszerte. Libuše Rybanková látogatásunk idején éppen egy csiszolással díszí­tett ikristálycsillár ös.szeállitásán fá­radozott. Ragyogó, csodálatos tárgy került ki keze alól. Vajon hová ve­zet majd a kristálycsillár további út­ja? Prágába, Budapestre vagy vala­melyik távoli világvárosba? Kamenický Šenov: rokonszenves város Észaík-Csehországban, a Česká Lípa-i járásban. Hogy miről híres? Mert ez a város tagadhatatlanul hí­res, hiszen nevét világszerte isme­rik. Bizonyára olvasóm is azonnal kitalálta: igen, itt található a Lustra nemzeti vállalat, amelynek termé­keit, a stílusos világítótesteket, a csodaszép csillárokat nemcsak ha­zánkban, hanem az egész világon ismerik és keresik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom