A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-01-06 / 1. szám
voltak. Gyorsan elsajátították a kézművességet és egyéb ismereteket. Jubo, egy szabadságát visszavásárolt rabszolga 110 évvel ezelőtt „olajflottát“ létesített a Niger, Brass, Bonny, Imo és Calabar folyón — ma is látni pálmafaháncscsal összekötözött több száz kis hordóból összetákolt furcsa tutajokat: pálmaolajat szállítanak a déli kikötőkbe. Az ibókban mindig hagyományosan élt a vágy a művelődés után. A családok képesek voltak kuporgatni, nyomorogni, csakhogy biztosíthassák gyerekeik számára az iskolapénzt. (Éppen a Keleti Tartományban — fekete Afrikában az elsők között — vezették be a kötelező iskolalátogatást.) Mint tanult, képzett emberek, az ibók már az angol uralom idején érvényesülni tudtak, mint tisztviselők, tanítók, vasutasok, szakmunkások. Nemzeti tragédiájuk 1966-ban kezdődött. 1966. január 15-én fiatal katonatisztek antifeudális felkelést robbantottak ki, de végül is az ibo nemzetiségű Ironsi tábornok, a hadsereg főparancsnoka ragadta magához a hatalmat. Ironsi, tekintet nélkül a törzsi érdekekre, egységesíteni akarta az országot és megszüntette a szövetségi államLagosban sok a szakosított piac. A legeredetibb a Dzsankara (lopott és csempészáruk) és az Idumagbo, ahol kozmetikai és gyógyászati cikkeket árulnak. Mentateát szájöblítéshez, „alum“ ágacskákat fogtisztításhoz, sokféle színes krétát arcpúderként, különféle füveket, gyökereket, bogyókat terméketlenség, hasmenés, köhögés s minden lehetséges betegség ellen, közelebbről meghatározhatatlan „szerencsét hozó“ és „gilisztahajtó“ port. A varázsszereket külön sátrakban árulják; hátborzongató a választék: állati koponyák, kitömött kaméleonok, krokodilfogazat. A zsúfolt nyugati városrész mellett két negyed érdemel még említést: az Ikoyi-sziget, ahol a lóversenypálya és a golfpálya szomszédságában az európaiak és a módos afrikaiak laknak, és a Doddan Barracks, itt hatalmas laktanyák állnak, ahonnan már három katonai puccsot hajtottak végre, a legutolsót idén júliusban. HAT ÉVVEL BIAFRA UTÁN Lagostól 570 kilométerre van Enugu, a Keleti Tartomány (Eastern Region) székhelye. A kulturált ibo nép lakja, Nigéria egyetlen etnikai csoportja, amely nem ismerte a királyság, szultánság intézményét: a közügyeket az öregek fanácsai intézték. John Adams angol hajóskapitány, aki a 18. században az itteni Calabarban rabszolgákat vásárolt, azt irta az ibókról, hogy „büszkék és zárkózottak“. De mint rabszolgák igen keresettek és a többi törzsbelinél ötven százalékkal drágábbak rendszert. Alig nyolchónapos uralmának Gowon alezredes, a hadsereg vezérkari főnöke vetett véget, aki katonai puccsal átvette a hatalmat és visszaállította a szövetségi államrendszert. Ironsit s az ibo tiszteket elfogták, kivégezték. Északon kitörtek a törzsi viszályok, tömegesen mészárolták az ibókat; 33 ezer ibót megöltek, 1,8 millió kénytelen volt elmenekülni. Erre 1967. május 30-án a Keleti Tartomány vezetői Biafra néven független köztársaságot hoztak létre. Kitört a háború — amelyet mindkét részről hallatlan kegyetlenséggel vezettek — a központi kormány csapatai és a biafrai egységek között. Végül két és fél évig tartó pusztító polgárháború és százezrek életét követelő éhínség után a biafrai egységek 1970. január 13-án kapituláltak. Enugu már kilábalt a háborúban szenvedett sebeiből. Ibók és jorubák megtalálták a közös utat. A Keleti Tartomány fővárosában csak egyetlen utcán, az Ogui Roadon húsz könyvesboltot lehet összeszámolni, s a piac nem bizarr útvesztő, hanem urbanisztikailag átgondolt komplexum, ahol mindent blokkokba csoportosítottak, úgyhogy ha valaki azt mondja, hogy a legtarkább falklorisztikus maszkokat a 27. blokkban, a 4. utcában, a 12. számú boltban kapni, akkor ezt akár becsukott szemmel is megtalálja az ember. Ml LESZ A LEGÚJABB PUCCS UTÁN? Gowon tábornokot, aki elkövette azt a taktikai hibát, hogy júliusban Az ibadani egyetem — az első fekete Afrikában elment Ugandába, hogy ott részt vegyen az Afrikai Egység Szervezetének értekezletén, puccsal megfosztotta hatalmától a hadsereg. Az új államfő Muritala Ranat Mohammed lett. Haussza törzsbeli muzulmán s a brit Sandhurst katonai akadémia neveltje. A puccsra egy órával azután került sor, hogy a tábornok Londonból hazatért Kanóba, a hausszák lakta Északi Tartomány fővárosába. Az új államfő elsősorban a korrupciót és a hagyományos törzsi vezetők érdekeinek mellőzését vetette Gowon szemére. Sikerül az új kormányzatnak megtalálni a megoldást, amely tekintetbe venné Nigériának, mint egységes államnak érdekeit — márpedig a maga 80 millió lakosával Nigéria a legnépesebb afrikai állam, itt él fekete Afrika lakosságának a fele — s ugyanakkor biztosítaná a több mint 200 különböző nép, népcsoport harmonikus fejlődését? S ezenkívül átadja a hadsereg valamikor a jövőben a hatalmat polgári kormánynak, amely választott népképviseleti parlamentre támaszkodnék? A nigériai hadsereg ma 250 000 főt tesz ki, s a katonai kiadások évi félmiíliárd dollárra növekedtek. „Hadnagy Mercedeszszel“ — ez ma közmondásos kifejezés, ami a tisztek magas fizetésére utal. Nigériának minden feltétele megvan ahhoz, hogy aránylag rövid időn belül az afrikai függetlenség kirakatává legyen. A fejlődés már most is számottevő. Már ma — az olajbevételek jóvoltából — 8 milliárd dollár (!) devizatartalékkal rendelkezik. Tavaly október 1-én volt tizenöt éve, hogy elnyerte függetlenségét ... JAROSLAV BOUČEK 9
