A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-01-06 / 1. szám

CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások Helyi szervezeteink té­len tartott kultúrműso­raiban gyakran jutnak szóhoz népi tánc­­együtteseink és folk­lórcsoportjaink, hogy ízelítőt adjanak egész évi munkájuk eredmé­nyeiből, s ezzel is azt bizonyítsák: fontos kö­telességüknek tartják népi hagyományaink ápolását. Kontár Gyula felv. TÖBBET - JOBBAN Egy helyi szervezet munkájáról és terveiről Helyi szervezeteinknél ezidőtájt tetőzik a hetek óta tartó sürgés-forgás: folynak az évzáró taggyű­lések, készülnek a beszámolók — ügyelve arra, hogy az egész évi tevékenységből semmi ne maradjon ki. Még egyszer, legalább szóban, felelevenítik az el­múlt esztendő sikereit és problémáit, és készülődnek a kuftúrcsoportok tagjai is, hiszen az évzárókon ők is fel szeretnének lépni ... Nincs ez másként a nagykürtösi járásban sem. Aki ismeri a CSEMAOOK munkáját, az tudja, hogy itt szombat-vasárnap .is akad bőven tennivaló. Kü­lönösen az évzárók idején. így volt ez azon a no­vemberi vasárnapon is, amikor a kürtösi járás köz­ségeiben jártam, s egyebek között egy érdekes év­zárón is részt vettem. A vinicai (ipoiynyéki) CSEMADOK alapszervezet a járásban elsők között tartotta meg évzáró köz­gyűlését. Ipolynyék a járás legnagyobb községe, la­kosainak száma 2500 fő. A helyi CSEMADOK-szer­­vezet — 203 tagjával — szintén a járás legnagyobb szervezete. Sajnos, az évzárón azonban csupán negyvenen jelentek meg a helyi kultúrotthonban. Azt hiszem nem véletlen ez, hanem annak a visz­­szaesésrvek következménye, amely tavaly érte a nyéki szervezetet. Nézzük hát mit végzett, milyen eredményeket ért el 1975-ben a CSEMADOK Ipolynyéken?! Kezdjük talán a szervezet énekkarával, mely szép sikerrel szerepelt a községben rendezett mozgalmi dalok járási fesztiválján. A rendezvény sikeres le­bonyolításában a járási szerveken kívül nogy érde­me van a helyi szervezet vezetőségének is. Az iro­dalomnépszerűsítő munka terén figyelmet érdemel a Jókai-emlékest, melyet a nagy mesemondó szüle­tésének 150. évfordulója tiszteletére szerveztek, va­lamint József Attila, Szenczi Molnár Albert és Rad­nóti Miklós költészetéről elhangzott előadások. Ti­zenöten indultak a „30 év szabad hazában" című vetélkedőben, ahol sikerrel szerepeltek, és egy csa­patuk az országos döntőbe is bejutott. A szavalok helyi, járási és kerületi szintű versenyeken arattak sikert több alkalommal is. A különböző évfordulók kapcsán a CSEMADOK kultúrcsoportjai színes mű­sorral járultak hozzá az ünnepségek színvonalasab­bá tételéhez. Ezek után joggal kérdezheti valaki: hol van hát itt a visszaesés, miben nyilvánult meg a törés a szervezet tevékenységében, hiszen számos helyi szer­vezetünk egész évi tevékenysége ettől sokkal „sze­rényebb"!? Igen ám, csakhogy az értékelésnél a lehetősége­ket is figyelembe kell venni? Ezek ismeretében vi­szont már joggal várhatunk sokkal többet a nyé­kiektől. Érzi ezt a vezetőség és a tagság egyaránt. A beszámolóban s a vitában rá is mutattak a hi­bákra, a kihasználatlanul maradt lehetőségekre. Van még tennivaló a tagtoborzás terén, minden le­hetőség megvan egy irodalmi színpad és éneklő­csoport létrehívására is. Ismét régi kerékvágásba kellene lendíteni a szép hagyományokra tekintő színjátszó és népi táncmozgalmat Az idei munka­tervben két előadás (A CSKP megalakulásának je­lentősége. A marxizmus ideológiai és politikai el­lenfele a maoizmus), és egy irodalmi est (A cseh­szlovákiai forradalmi költészet estje) megszervezése is szerepel. Beszélgetéseket szerveznek majd a párt megalakulásának jelentőségéről, a párt érdemes harcosairól, az országépítés felszabadulás óta elért eredményeiről. Bekapcsolódnak a „Néppel tűzön— vízen át" című vetélkedőbe, és szeretnék, ha kép­viselőjük ott lenne a „Tavaszi szél vizet áraszt" népdalversenyében is. Fokozni akarják a polgári ügyek testületével való együttműködést, és bekap­csolódnak’ a Mikszáth Kálmán Színpadi Napok című járási versenybe is. A sok egyéb tervezett akció mellett, fokozatosabb figyelmet szentelnek majd a Hét előfizetőinek emelésére. Amint azt a beszámo­ló és a határozati javaslat leszögezte: a CSEMA­DOK ipoiynyéki alapszervezet fő feladata lesz, hogy 1976-ban tevékenységük kapcsolódjon a párt meg­alapítása 55. évfordulójának méltó megünneplésé­hez, s ezáltal tovább erősítsék a tagság bizalmát a CSKP iránt. A kitűzött elvégzésre váró feladat tehát Ipoly­nyéken nem kevés. Bízunk benne, hogy terveiket sikerül is megvalósítaniuk. GORFOL JENŐ SZÍVESEN LÁTOGATOTT HELY A topolníkyi (nyárasdi) községi népkönyvtár a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás egyik legjobban felszerelt könyvtára. A polcokon több mint hatezer kötetet tartanak nyilván. Zsigárcsik Jenő könyvtárostól tudjuk, hogy a téli időszakra va­ló felkészülés megtörtént. Az olvasók számos könyv­újdonsággal találkozhatnak. Mindenképpen örvendetes, hogy állandóan nö­vekedik az olvasók száma. Jelenleg majdnem négy­száz olvasót tartanak számon, de a téli időszakban ötszázan is kölcsönöznek könyveket. A szépirodalmi művek iránt legnagyobb az érdeklődés. A kiköl­csönzött könyvek (évente 7000) negyven százaléka. A népkönyvtár vezetője szorosan együttműködik a CSEMADOK helyi szervezetével. Nagy népszerűség­nek örvend az író-olvasó találkozó, az irodalmi ve­télkedő, a könyvekről folytatott beszélgetés, vala­mint a diákok részére rendezett irodalmi délután. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Hónapja alkal­mából célul tűzték ki a könyv- és olvasómozgalom további népszerűsítését, az orosz és szovjet írók műveinek olvasását. Megvitatták Puskin Jevgenyin Onyegin c. művét és Lenin Októberi forradalom című tanulmányát. Az általános iskola tanulói kö­zött vetélkedőt rendeztek „Ki tud többet a Szovjet­unióról?" címmel. Megszervezték az orosz és szovjet irodalom kiállítását. Képkiállítást is- nyitottak. No­vemberben díjmentesen lehetett beiratkozni a könyv­tárba. A népkönyvtár és az általános iskola között jó a hangulat. A tanulók közül száznegyvenen kölcsö­nöznek ki könyveket rendszeresen. Főleg kötelező olvasmányokat. A jövőben a lehetőséghez mérten növelni akarják a kötelező olvasmányok példány­számát. Folyamatosan töltik fel a könyvtárat isme­retterjesztő irodalommal. Öregek és fiatalok egyformán szívesen látogatják a könyvtárat Mert az ott található könyvek érde­kesek és vonzóak, szocialista népművelésünk nélkü­lözhetetlen alkotóelemei. SVINGER ISTVÁN SIKERES TALÁLKOZÓ A CSEMADOK lučeneci (losonci) helyi szervezete író-olvasó találkozót szervezett Lóska Lajossal, a nemrég megjelent „Tábortűz a vöröskőn" című re­gény szerzőjével. A leleményes kezdeményezők arra törekedtek, hogy a fiatalok még jobban megismer­jék a munkások felszabadulás előtti életét, küzdel­meit, harcait az igazságosabb társadalmi rend meg­teremtéséért. A találkozó résztvevői szinte egyöntetűen elismer­ték, hogy az író reális képet fest a füleki munká­sok életéről és harcáról. Bednár József elnök nyitot­ta meg az irodalmi estet, majd Lőrincz Albertné mutatta be az írót. Számos szemelvény felolvasásá­val tette érdekessé előadását. Lóska Lajos önmagáról, életéről és további ter­veiről beszélt. Elmondotta, hogy még a háború előtt, a Losoncon megjelenő Indulás című folyóirat­ban jelentek meg első írásai. Nem egy csalódás, olykor meg nem értés után jutott el első könyve megírásáig, p figyelmet érdemlő És mégis felkél a nap című regényéig. A vitában értékes megjegy­zések hangzottak el. SÓLYOM LÁSZLÓ GAZDAG TEVÉKENYSÉG A CSEMADOK košľcei (kassai) járási bizottsága a közelmúltban választmányi ülést tartott, ezen ér­tékelte az elmúlt időszak tevékenységét a szervezeti és a kulturális munka területén, és kidolgozta — a CSEMADOK KB-irányelvei, valamint a járási kon­ferencia határozatai alapján — a következő idő­szakra vonatkozó munkatervét. A járási bizottság választmánya elé terjesztett elnökségi beszámoló megállapította, hogy a járás­ban a CSEMADOK helyi szervezeteinek többségé­ben stabilizálódott a szervezeti tevékenység. A he­lyi szervezetek az év elejétől 294 vezetőségi ülést és 29 tagsági gyűlést tartottak. A népművelési munka keretében több politikai, és irodalmi előadást, számos vetélkedőt, valamint író-olvasó találkozót rendeztek a helyi szervezetek. Az 55 politikai előadásnak mintegy 12 ezer hallga­tója volt: a 22 irodalmi esten, illetve előadáson több mint háromezer ember jelent meg, A járás CSEMADOK-szervezeteinek tagjai 27 alkalommal találkoztak írókkal, s a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok keretében több helyi szervezet könyvvásárlással egybekötött könyvkiállítást rende­zett. CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom