A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-06-21 / 19. szám
A kapitalista országók nagy része a fegyverkezésben, a háborús hódításokban és fasiszta diktatúra létrehozásában látta a világgazdasági válságból kivezető utat. 1933 januárjában Hitler pártja győzött Németországban. Felvetődhet a kérdés, hogy Hitler fasiszta pártja hogyan kerülhetett uralomra? Nos, a munkásosztály nem volt egységes, a munkások nagy része a szociáldemokrata vezetőkkel tartott, és hitt azoknak az elméleteknek, amelyek azt hirdették, hogy a burzsoáziával együttműködve el lehet jutni a szocializmushoz. Hitler legsikeresebb fegyvere az antikommunizmus volt. A német fasiszták antikommunista hangulat keltésével készülődtek Franciaország, Csehszlovákia, Ausztria, Lengyelország és a Szovjetunió elleni támadásra. Veszélybe került a Csehszlovák Köztársaság. A CSKP felismerte a helyzetet és a népi tömegeket mozgósítva kényszeritette a kormányt a csehszlovák—szovjet szövetségi szerződés megkötésére. Ebtosítani a parlament kizárásával. Megszigorítja a köztársaság védelméről szóló törvényt és a sajtótörvényt, valamint a rendkívüli rendőri intézkedésekről szóló törvényt. Elfogadtatja a politikai pártok tevékenységének megszüntetéséről és feloszlatásáról szóló törvényt. Ugyanakkor engedélyezi a német fasizmus csehszlovákiai henleini ügynökségének a tevékenységét. A CSKP erélyesen tiltakozott az ilyen intézkedések ellen, s 1933 márciusában azzal fordult a kormányban helyet foglaló szocialistákhoz, hogy rendezzenek közös akciókat, lépjenek fel közösen a munkásosztály politikai jogainak védelméért. A jobboldali szocialista vezetők azonban nem voltak hajlandók szembefordulni a fasizmussal. Elvetették az egységes antifasiszta front javaslatát. Azzal támadták a CSKP-t, hogy „nemzetellenes" és gyengíti a köztársaságot. A CSKP KB -1933 októberében megtartott Vili. teljes ülésén felszólította a pártot: szálljon szembe o nacionalista áramlattal, harcoljon a különböző nemzetiségi dolgozók igazságos követeléseiért. Persze a kommunisták felvilágosító munkája A VfOftfVW/ A dolgozók manifesitációja Koiicében (Kassán) 1938. VII. 30-án A NÉPPEL TŰZÖN-VÍZEN ÁT ben a Szovjetunió arra kötelezte magát, hogy támadás esetén segítséget nyújt Csehszlovákiának. Hitler pártjának győzelmére és háború fenyegetőzésére pedig úgy reagált, hogy gyorsan kiépítette nehéziparát. A Szovjetuniót nem érintette a világgazdasági válság. 1929- től 1937-ig több mint kétszeresére növekedett a foglalkoztatott munkások és hivatalnokok száma. Hitler példáján fellelkesülve egyes országok reakciós erői úgy vélték, hogy elérkezett az ideje a kommunistákkal, a szocialistákkal és a demokratákkal való leszámolásnak. Egyre szükségesebbé vált a munkásosztály nemzeti és nemzetközi méretű akcióegységének kialakítása. A Kommunista Internacionólé Végrehajtó Bizottsága 1933 márciusában egységes magatartásra és fellépésre szólította fel a nemzetközi munkásosztályt a fasizmus, a háború és a tőke offenzívája ellen. Csehszlovákiát súlyosan érintette a gazdasági válság. 1933 februárjában a munkanélküliek száma a hivatalos adatok szerint is elérte a 920 000-et. Az egész ország gazdasági és politikai életét befolyásolta a Németországból fenyegető veszély. A cseh fasiszták egyre nyíltabban szervezkedtek, mozgolódtak. Szlovákiában sem volt más a helyzet. Hlinka néppártja és a katolikus klérus vezetői szövetkeztek a fasizmussal. 1933 nyarán a nyitrai Pribinaünnepségeket már szeparatista tüntetésre használták fel. A kormány úgy próbálta elterelni a figyelmet az egyre súlyosabb gazdasági helyzetről, hogy hozzálátott a demokratikus jogok fokozatos felszámolásához. 1933. június 9-én megszavaztatja a felhatalmazási törvényt, amely szerint fontos gazdasági és politikai intézkedéseket lehetett foganamind nehezebbé vált. Ugyanis a kommunistaellenes uszítás ekkor már elérte tetőfokát. Év végéig a pártot már-már illegalitásba kényszerítették. Az összes legális pártsajtót és a forradalmi tömegszervezetek sajtóját három hónap alatt kétszer betiltották. A CSKP funkcionáriusainak és tagjainak százait letartóztatták és bebörtönözték. A kommunista községi bírókat megfosztották tisztségüktől. Házkutatásokat tartottak. A „kommunistagyanús" munkásokat és alkalmazottakat elbocsátották. A CSKP 1934 januárjában megtartott országos konferenciája megállapította, hogy a párt az összpontosított rendőrségi és ideológiai támadás ellenére is helytállt. 1934 júniusában a CSKP KB IX. teljes ülésén Gottwald beszámolója már egész konkrétan meghatározza, hogy a kommunistáknak mit kell tenniük a fasiszta diktatúra és a háború megakadályozásáért, és azért, hogy a dolgozók kiharcolják a szabadságot és a hatalmat. A fasiszta Németország nyugtalanította a világot, és veszélyeztette a békét. Ebben a nyomasztó nemzetközi légkörben tartotta VII. kongreszszusát 1935 nyarán Moszkvában a Kommunista Internacionólé is. A fő beszámolót „A fasizmus támadása és a Kommunista Internacionále feladatai a munkásosztály egységéért a fasizmus ellen folytatott harcban“ címmel Georgi Dimitrov tartotta. A VII. kongresszus mondta ki, hogy „a proletariátus akcióegysége nemzeti és nemzetközi méretekben: ez az a hatalmas fegyver, amely a munkásosztályt képessé teszi nemcsak eredményes védekezésre, hanem eredményes ellentámadásra is a fasizmus, az osztályellenség ellen“. Trnavai tornásznök egy csoportja A kommunista „Munkás“ kassai terjesz „i
