A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-06-21 / 19. szám
1. Janda Iván, iskolaigazgató 2. Rajzóra az első osztályban 3. Korszerű szemléltető oktatás folyik a biológiateremben 4. Az iskola főbejárata a kijevi Állami Egyetem.', a prágai Károly Egyetem hallgatója lettem .. . Tulajdonképpen két és fél évtized történetét, 25 év munkával telt hétköznapjait idézik — és dicsérik — az egykori diákoknak ezek a röpke, de őszinte sorai. A felszabadulás után 1950-ben nyílt meg Bratislavában az else? magyar tannyelvű iskola. Osztatlan elemi iskola volt 65 tanulóval. Egy évvel később már Főréven, Ligetfalun és Zabosban is létesültek osztályok. Az iskola számos kezdeti nehézséggel küszködött, ennek ellenére azonban egyre gyarapodott a tanulók száma. Először a Zoch utcára, majd 1959-ben mai székhelyére, o Duna utcára költözött a fővárosi magyar tannyelvű iskola. Azóta — természetesen — az alapiskola mellett már gimnázium is működik egy fedél, közös igazgatás alatt. Az alapiskolának ebben a tanévben közel 300, a gimnáziumnak pedig közel 350 tanulója volt. És ami a legfontosabb: az első elemitől az érettségit jelentő negyedik gimnáziumig sokoldalú, színvonalas és korszerű oktatás folyik minden osztályban. A szakoktatós időszerű követelményeinek megfelelően fizikai, kémiai, biológiai és nyelvi laboratórium áll a diákok rendelkezésére. Az igazgató vajon milyen szavakkal szokta a ballagás napján útjukra bocsátani a vágyakkal és tervekkel teli maturánsokat? Janda Iván elmosolyodik. — Most bizony rossz diák leszek, mert erre csak nehezen tudok válaszolni ... Többnyire ugyanis a pillanatnyi érzéseimet mondom el ilyenkor. Rendszerint azonban türelemre, kitartásra, szorgalomra és igyekezetre intem őket. Magam is úgy tapasztaltam, hogy ez a legfontosabb az ember életében. E szlovákiai viszonylatban is jeles tanulmányi eredményekkel, a gimnáziumban önálló matematika-fizika irányzatú osztállyal büszkélkedő intézmény egyik tantermében az iskola . néhány végzős diákjával: Kecskés Rozáliával, Somogyi Katalinnal, Szabó Frigyessel, Csetö lánossal és Turner Miklóssal beszélgetek. Kötetlen társalgásunk tárgya aligha lehetne más, mint az érettségit követő terveik. ROZI: „Népművelést szeretnék tanulni, éspedig Prágában a Károly Egyetemen. Újvár mellől, Kürtről származom, ahol tetemes anyagi ráfordítással egy új kultúrház fog fölépülni. Tanulmányaim befejeztével ezért szülőfalumban szeretném a kulturális élet irányítását vállalni.“ JÁNOS: „Mielőtt kitöltöttük volna a különböző jelentkezési űrlapokat, a lehetőségek pontos tájékozódásában sokat segített az iskolában kapott pólyaválasztási tanácsadás. Terveinket természetesen az osztályfőnökkel és a szüléinkkel is megbeszéltük. Én a Szlovák Műszaki Főiskola építészmérnöki karára jelentkeztem. Ha az idén esetleg nem vennének föl, jövőre újra megpróbálom." KATI: „Szüleimmel gyakran beszélgettünk arról, hogy az érettségi után hová is menjek. Eleinte „humán" pálya iránt érdeklődtem, beláttam azonban, hogy közgazdászként könnyebben tudnék érvényesülni. Csak a fölvételim sikerüljön! . ..“ FRIGYES: „Galónta mellől, Deókiról származom. Úgy érzem, sokat tanultam, sokat fejlődtem a gimnáziumban töltött esztendők alatt. Dolgoztam az irodalmi színpadban, az iskola diáklapjában, jártam színházba, moziba. Jelentkezési lapomat én is Prágába küldtem, filozófia-történelem irányzaton szeretnék tovább tanulni. Sokat hallottam mór a Prágában tanuló magyar diákok Adyköréról. Ha felvesznek az egyetemre én is tagja leszek." MIKLÓS: „Egy célom van: a Komenský Egyetem természettudományi karán fizikát szeretnék tanulni. Évek óta foglalkozom a matematikával, logikával és a fizikával, többször vettem részt a a különböző diákolimpiákon is. Ha nem vesznek fel, akkor munkaviszonyba lépek és jövőre ismét szerencsét próbálok." Sokáig beszélgetünk még az érettségi körüli izgalmakról, a felnőttség és a tényleges érettség sarkalatos kérdéseiről, arról, hogy a „matúra" valóban felnőtté avatja-e a fiatalokat? . .. Úgy érzem, Rozi fogalmazta meg a legtömörebben, legkifejezőbben a választ ezekre a kérdésekre: — Csak az lehet tényleg felnőtt, aki ennek megfelelően cselekszik, gondolkozik és minden tettéért vállalni is tudta a felelősséget. Aki egy felnőtthöz méltón viselkedik, aki megbecsüli a munkatársait és a családját is — mondja határozottan o népművelőnek készülő csinos kürti lány. Egy pillanatra eltűnődik, s akkor még Frigyes is kiegészíti osztálytársnője szavait: — A fiatalok többsége, gondolom, tudatosítja, hogy az érettségi tulajdonképpen csak egy szimbólum. Hogy valaki mikor számít már válóban felnőttnek, azt elsősorban a tetteivel bizonyítja! Mire ezek a sorok megjelennek, a Duna utcai negyedikes gimnazisták leérettségiztek már, sőt, többen a felvételi vizsga izgalmain is túl lesznek . . . A riporternek azonban mindmáig gyakran vissza-visszacsengenek még a mosolygó tekintetű Rozi, a komoly arcú Frigyes és társaik fiatalosan bátor, fel - nőttesen higgadt és nyílt szavai, mert úgy tűnik: nemcsak ötvenöt további osztálytársuk, hanem az életbe lépő, 18—19 éves korosztály nevében fogalmaztak ... (i-r) KONTÁR GYULA felvételei nyi lakás Királyhelmecen, mint az utóbbi bárom évtizedben. S száz esztendő alatt nem fejlődött annyit a város. Bölcsődék, napközi otthonok nyíltak, új hatalmas sportpálya és állatkórház létesült, egész utcasorokat bontanak le és helyükre 8 — 10 emeletes állami épületeket építenek. Letették az alapkövét a több millió korona költséggel épülő bútorgyárnak, s megnyitotta kapuit a tucatnyi üzletegységet magába foglaló kétemeletes áruház. A Nemzeti Front választási programja és a községfejlesztési terv fokozatosan megvalósul. Királyhelmecröl végleg eltűnt az „SOS kunyhósor“, a szalma- és nádtető és a vályog. Eltűnt a mocsár is a város szívéből. Tavasszal a kertek aljáról már békabrekegést sem hallani. DEMJÉN FERENC (Vaszily Ambrus felvétele és archív) FIATALOK Nové Zámkyban (Érsekújvárok) a városi üzlethálózat már nem felelt meg a követelményeknek. A megnövekedett utasforgalom és a város központi fekvése szerint megkövetelte új üzlethelyiségek építését. 1971 márciusában megkezdték egy új áruház építését. Az építkezés költségei majdnem ötvenmillió koronát tettek ki. Földszintjén található az élelmiszer- és papírbolt, a drogéria, a büfé. Első emeletére mozgólépcső viszi tel a vásárlót. Itt található a készruha, a méteráru, a boráru és a cipőrészleg. Második emeletén lakásberendezéseket és a háztartási cikkeket helyezték el. Itt vásárolhatjuk a különféle sport- és campingfelszereléseket. Az új áruház érdekességei közé tartozik még. hogy 220 alkalmazottjának ÁRUHÁZA az átlagos életkora 29 év. A nagy épület hasznos területe 10 S00 ni-. Az áruház megnyitásának első napján körülbelül nyolcezer volt a látogatók és a vásárlók száma. Mindjárt az első napon 870 000 korona értékű áru talált gazdájára. A fiatal alkalmazottak áruházában a „Mindent a vásárlóért“ jelszó jegyében dolgoznak. A fiatalok a szocialista munkaversenybe is bekapcsolódnak. A tapasztaltabb elárusítók 57 tanuló betanításával is foglalkoznak. A dolgozók kötelezettséget vállaltak, amely szerint 1500 brigádórát fordítanak környezetszépítésre, további 800-at az áruk kirakására és elraktározására, s 900 000 koronával növelik a kiskereskedelmi forgalmat. Kép és szöveg: BOGDÁNY GÉZA
