A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-06-14 / 18. szám
A Barbarossa-A BALKÁNI VILLÁMHÁBORÜ csődje 1941. í Uni its ZZ. 1941. április 6-án Hitler váratlanul megtámadta Jugoszláviát, majd lerohanta Görögországot. Jugoszlávia április 17-én, Görögország négy nappal később kapitulált. A balkáni országok megszállása váratlan gondokkal járt. Jugoszláviában is, Görögországban is nyugtalanították a megszállókat a partizánok. A Balkánon állomásozó német egységeket meg kellett erősíteni, a Szovjetunió ellen tervezett támadást pedig egy hónappal el kellett halasztani. A SZOVJETUNIÓ MEGTÁMADÁSA 1941. június 22-én, vasárnap, hajnali 3 óra 15 perckor a Harmadik Birodalom hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. Az orvtámadás előestéjén Adolf Hitler vezérkari tisztjeinek mondotta: — Minden háború kezdete olyan, mint egy nagy kapu kitárása. Az ember sohasem tudja, hogy a kapu mögötti sötétség mit rejteget... A magas rangú tisztek vitába sem mertek szállni vezérükkel, aki mint-terv Adolf Hitler 1940. június 31-én az alpesi Berghofba, nyári nyaralójába rendelte vezérkarát. Halder tábornok, a vezérkar főnöke Hitler minden szavát gyorsírással jegyezte le. — 1941 tavaszán megtámadjuk Oroszországot! Minél hamarabb verjük szét, győzzük le, annál jobb — jelentette ki a náci vezér, majd így folytatta: — Az ország gazdasági erejét villámháborúval kell szétzúznunk. A háború nyolc, tíz, legfeljebb tizenkét hétig tarthat. Elrendelem, hogy a hadművelet tervezetét — Barbarossa fedőnév alatt — a legrövidebb időn belül részletesen dolgozzák ki. Hitler kétfrontos háborút készített elő. Olyan háborút, amelyet két évvel ezelőtt még ő maga is végzetesnek tartott. A vezérkari tisztek ellenvetés nélkül hallgatták végig Hitler titkos tervét. A Barbarossa-terv első változatát 1940 őszére dolgozták ki. A vezérkar vezetőinek a véleményét is figyelembevéve kiegészítették, és december 5-én átadták Hitlernek, aki azt december 18. keltezéssel jóváhagyta. A Barbarossa-terv fő feladatául a Szovjetunió három hónapon belüli legyőzését tűzte ki. A náci Németországban látszólagosan csönd, béke volt. A franciaországi villámháború befejezése után a diákok és a szakmunkások leszereltek, és a hadianyagok gyártása is az elmúlt évek szintjén mozgott. A német nép a náci propaganda hatása következtében még távolról sem sejtette, hogy Hitler kalandor politikája a pusztulásba sodorja az országot. A náci vezér parancsot adott Leningrád elfoglalása és elpusztítására. Tervét a hős leningrádi védők meghiúsították. A harcok háztömbről háztömbre folytak A 62. szovjet hadsereg parancsnoksága Krilov vezérőrnagy, Zsukov tábornok, Gurov politikai biztos és Rodimzev vezérőrnagy Sztálingrád védelmét tárgyalják Elvtársak, harcra! -g- hívta támadásra baj társait az egyik sztálingrádi rohamosztag parancsnoka egy hazardér, egy kártyára tette fel az ország sorsát. Hitler valóban egy nagy kaput tárt ki, amely mögött erős, egységes, szabadságát és hazáját szerető nép élt (melynek békés országépítő munkáját törte, zúzta szét). A Szovjetunió azonban nem készült a háborúra. Ez vitathatatlan. Hitler támadása _ — noha dr. Sorge, az egyik legügyesebb szovjet hírszerző Tokióból jelezte Hitler tervét — váratlanul érte az országot. Ezzel magyarázhatók a kezdeti sikerek, amelyeket a nácik a háború első szakaszában értek el. Több mint hatmillió náci katona 3712 tankkal, 4950 repülőgéppel, 50 ezer ágyúval, aknavetővel és 193 hadihajóval tört a Szovjetunióra. Hitler nem tudta, hogy Napóleon is június 22-én indította oroszországi hadjáratát, és a kezdeti sikerek any-Friedrich Paulus tábornok tisztjeivel a döntő sztálingrádi csata után
