A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-06-08 / 17. szám

Gold vagy a mályvalila Lady X és még sorolhatnám ... pillantásod körbe-körbe járjon a szivárvány minden színében pom­pázó virágok sokaságán; hogy föl­­vidulj, elmosolyodj és tekinteted élénk táncot járjon a tulipánok, szegfűk, gerberák, orchideák, kard­virágok, azáleák, virágzó kaktuszok tarka mezején. Hogy feloldódj és gyöngéden magadhoz szorítsd ked­vesedet, s kedvet kapj, hogy az első virágkereskedésben neki is vegyél egy csokorra valót a természetnek ebből a pompás ajándékából. FINALE MODERATO ÉS LARGO INTERMEZZO A bratislavai nemzetközi virágkiállí­tás — hivatalos nevén Flóra '76 — tizenhat ország jobb, legnevesebb kertészeinek, illetve hát az általuk nemesített és nevelt virágok talál­kozója volt. Április 23-tól május 2-ig a pompás színek és gyengéd illatok mesés birodalmává változtak a Duna-parti Kultúra és Pihenés Park sétányának kiállítási csarnokai. És az emberek szeretnek gyönyörködni a virágokban, mert a napi látoga­tottság 10—15 ezer fő között inga­dozott. A délutáni „csúcsok" idejé­ben volt, akinek fél óránál is többet kellett várakoznia, amig bejutott egy-egy pavilonba, ám az ott eléje táruló látvány bőven kárpótolt min­den fáradságot . . . A virágkiállítás keretében nem­zetközi tudományos értekezletet rendeztek a városok zöldövezetei­nek védelméről, külön részleg mu­tatta be a kerti földmegmunkáló aépeket, az attraktív környezetben divatbemutatókat rendeztek; s ter­mészetesen nem hiányzott a virág­magok, dugvónyhagymák vételének lehetősége sem. A legszebb virágokat díjazták. A kiállítás színvonalát bizonyítja, hogy harmincnál több érem talált gazdára I RONDO A virágoknak, hivatalosan, fennkölt és szép nevük van. Mondhatnám: egzotikus. Ez a bársonyos, apró szirmú a Gerbera; hegyes szirmú, nagyvirágú növény a Strelizia; kis, finom kelyhe van az Alstromériá­­nak; emez a sárga kelyhű pedig az Echeveria Glauca. De találkoztam itt Proteávai, Heliconiávai is... Nehéz megjegyezni ezeket a neve­ket, ezért az Irist a jövőben is in­kább nősziromnak, az Adonis ver­nalist tavaszi héricsnek és az ibo­lyát — ibolyának hívom majd ma­gamban. Régi igazság, hogy a virág a bölcsőtől a sírig kíséri az embert. A virág egy év alatt éli át mindazt, amit az ember 60—70 esztendő so­rán. De ha eljő a tavasz, a virág újból kikel és rámosolyog a világ­ra. Hatvan-hetven esztendő alatt a hóvirág ugyanennyiszer dugja ki a fejét a fagyos földből. És ez az állandó újjászületés ejti ámulatba az embert, ezért szereti a virágo­kat... (-i) KONTÁR GYULA felvételei Elég volt belépned az illatozó csar­nokok valamelyikébe, hogy az ott töltött percek alatt elfeledd minden gondodat s problémádat; hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom