A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-04-20 / 13. szám

A mai lengyel valóságot látványos változások jellemzik. És ez nem csupán a motorizációs — ahogy a varsóiak ne­vezik — „fiatizációs" robbanásban nyil­vánul meg, hanem szinte mindenütt, ahol emberek élnek és dolgoznak. Az utcákon a Polski-Fiatok mellett megje­lentek a francia licenc alapján gyártott csendes és kényelmes Berliette buszok (bár még azért sokkal több Ikarus és Škoda buszt látni). A lengyel ipar elmélyítette kooperációs együttműködését — a korszerűség köve­telményeinek megfelelően — külföldi cégekkel, a KGST-orszógok vállalatai­val, szervezeteivel csakúgy, mint az azon kívül álló államokéival. Így való­sítja meg a lengyel ipar a termelés sza­kosítását, biztosítja részvételét a nem­zetközi munkamegosztásban s termékei­nek keresettségét, sikerét a külpiacon. A lengyel ipar és mezőgazdaság egyes termékek mennyiségének tekinte­tében a világ élvonalába került. Hogy néhány konkrét adattal szolgáljunk: Lengyelország a fekete- és barnaszén­termelésben az ötödik, a horganyérc termelésében a nyolcadik, a gyapjú­fonaléban a kilencedik, az acél, ce­ment, cellulóz termelésében pedig a tizedik helyet foglalja el a világon. Mezőgazdaság: rozs- és burgonyater­melés — 2. hely, zab, cukor- és takar­mányrépa — 4. hely, tej — 6. hely, hús — 10. hely. A nemzeti jövedelem évi növekedése 10 százalék — messze felülmúlja a ta­valy befejezett ötéves tervben előirány­zott 6,8 százalékot. A reálbérek, lakos­sági jövedelmek emelkedése, de ugyan­így a beruházások terjedelme, valamint a külkereskedelmi forgalom már 1973-ban meghaladta az 1975 végére várt szintet. Javult a lakáshelyzet — bár a lakások méretei szerényebbek mint Csehszlovákiában —, a beruházási ke­retekből a lakásépítésre növekvő össze­geket fordítanak. Míg a hatvanas éve­ket — a háború utáni erős demográfiai ' hullám miatt — foglalkoztatási gondok jellemezték, ma a fordítottjáról tanús­kodnak a statisztikák, sőt Sziléziában, i Katowice környékén már munkaerő­­hiányról panaszkodnak. Az sem véletlen, hogy a termelés az előző tervidőszak végéig mintegy 70 százalékkal emelke- I dett a tervben előirányzott 48—50 szó­­zalékkal szemben. Mi volt e világviszonylatban is feltűnő növekedés forrása? Legelső sorban is az a helyes döntés, amelyet a LEMP VI. kongresszusa fogalmazott meg, ki- ■ jelölve a radikális társadalmi-gazdasági változások módozatait. Ennek nyomán százezrek jutottak új munkalehetőség­hez. Kiaknázták az éxtenzív tényezőkben rejlő tartalékokat s az intenzív fejlesz­tésre helyezték a fő súlyt. Páratlan ütemben hajtottak végre kiterjedt berú- { házásokat. Elég, ha három esztendő adatait említjük: 1972-ben 21,5, ezt kö­vetően 1973-ban 23, végül 1974-ben 25 százalékkal növekedett a beruházások értéke. Érdekes év volt 1973. A vezetés ekkor úgy látta, újabb összegekre van szükség, az eredetileg szánt keretet 350 miliárd zlotyval emelték — 1900 milliárd zlotyra. Az előző ötéves terv időszakában, ! S 1970 és 1975 között szinte újrateremtő­­; dött a lengyel gépipar, textilipar, a I vegyipar, a hajógyártás. Jelentősen fej­­■ lődött a vas- és színesfém-kohászat, a textilgyártás és a konfekcióipar, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó és a konzervipar, az energiatermelés, , a fogyasztási cikkek termelése és a leg­fiatalabb, legkorszerűbb ágazat — az ; elektronikai ipar. Tucatjával nyíltak az ; új bányák. (A magas bányaipari fej­lesztés — tekintettel a nagy energia­válság után kialakult helyzetre — he­lyesnek bizonyult; a lengyel exportban a szén nagyon ütőképes termék.) Az ilyen jelentős fejlesztéshez azonban a hazai erőforrások nem voltak eleaen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom