A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-04-20 / 13. szám

A mai lengyel valóságot látványos változások jellemzik. És ez nem csupán a motorizációs — ahogy a varsóiak nevezik — „fiatizációs" robbanásban nyilvánul meg, hanem szinte mindenütt, ahol emberek élnek és dolgoznak. Az utcákon a Polski-Fiatok mellett megjelentek a francia licenc alapján gyártott csendes és kényelmes Berliette buszok (bár még azért sokkal több Ikarus és Škoda buszt látni).

A lengyel ipar elmélyítette kooperációs együttműködését — a korszerűség követelményeinek megfelelően — külföldi cégekkel, a KGST-orszógok vállalataival, szervezeteivel csakúgy, mint az azon kívül álló államokéival. Így valósítja meg a lengyel ipar a termelés szakosítását, biztosítja részvételét a nemzetközi munkamegosztásban s termékeinek keresettségét, sikerét a külpiacon.

A lengyel ipar és mezőgazdaság egyes termékek mennyiségének tekintetében a világ élvonalába került. Hogy néhány konkrét adattal szolgáljunk: Lengyelország a fekete- és barnaszéntermelésben az ötödik, a horganyérc termelésében a nyolcadik, a gyapjúfonaléban a kilencedik, az acél, cement, cellulóz termelésében pedig a tizedik helyet foglalja el a világon. Mezőgazdaság: rozs- és burgonyatermelés — 2. hely, zab, cukor- és takarmányrépa — 4. hely, tej — 6. hely, hús — 10. hely.

A nemzeti jövedelem évi növekedése 10 százalék — messze felülmúlja a tavaly befejezett ötéves tervben előirányzott 6,8 százalékot. A reálbérek, lakossági jövedelmek emelkedése, de ugyanígy a beruházások terjedelme, valamint a külkereskedelmi forgalom már 1973-ban meghaladta az 1975 végére várt szintet. Javult a lakáshelyzet — bár a lakások méretei szerényebbek mint Csehszlovákiában —, a beruházási keretekből a lakásépítésre növekvő összegeket fordítanak. Míg a hatvanas éveket — a háború utáni erős demográfiai ' hullám miatt — foglalkoztatási gondok jellemezték, ma a fordítottjáról tanúskodnak a statisztikák, sőt Sziléziában, i Katowice környékén már munkaerőhiányról panaszkodnak. Az sem véletlen, hogy a termelés az előző tervidőszak végéig mintegy 70 százalékkal emelke- I dett a tervben előirányzott 48—50 szózalékkal szemben.

Mi volt e világviszonylatban is feltűnő növekedés forrása? Legelső sorban is az a helyes döntés, amelyet a LEMP VI. kongresszusa fogalmazott meg, ki- ■ jelölve a radikális társadalmi-gazdasági változások módozatait. Ennek nyomán százezrek jutottak új munkalehetőséghez. Kiaknázták az éxtenzív tényezőkben rejlő tartalékokat s az intenzív fejlesztésre helyezték a fő súlyt. Páratlan ütemben hajtottak végre kiterjedt berú- { házásokat. Elég, ha három esztendő adatait említjük: 1972-ben 21,5, ezt követően 1973-ban 23, végül 1974-ben 25 százalékkal növekedett a beruházások értéke. Érdekes év volt 1973. A vezetés ekkor úgy látta, újabb összegekre van szükség, az eredetileg szánt keretet 350 miliárd zlotyval emelték — 1900 milliárd zlotyra.

Az előző ötéves terv időszakában, ! S 1970 és 1975 között szinte újrateremtő; dött a lengyel gépipar, textilipar, a I

vegyipar, a hajógyártás. Jelentősen fej■ lődött a vas- és színesfém-kohászat, a textilgyártás és a konfekcióipar, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó és a konzervipar, az energiatermelés,

, a fogyasztási cikkek termelése és a legfiatalabb, legkorszerűbb ágazat — az ; elektronikai ipar. Tucatjával nyíltak az ; új bányák. (A magas bányaipari fejlesztés — tekintettel a nagy energiaválság után kialakult helyzetre — helyesnek bizonyult; a lengyel exportban a szén nagyon ütőképes termék.) Az ilyen jelentős fejlesztéshez azonban a hazai erőforrások nem voltak eleaen-