A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-04-06 / 11. szám
S' . *Me' * "Sis EMELEEDÖ ÉLETSZÍNVONAL A Magyar Népköztársaság csakúgy, mint valamennyi szocialista ország, az idén január elsején indította be az 1976—1980. évekre szóló új népgazdaságfejlesztési tervét, amely — az előző terv teljesítése terén elért jó eredményekre támaszkodva a népgazdaság további dinamikus, kiegyensúlyozott fejlesztését irányozza elő. A negyedik ötéves terv egyik sarkalatos célkitűzése volt, hogy tovább növekedjék a lakosság életszínvonala, javuljanak az életkörülmények a Magyar Népköztársaságban. A tervek valóra váltását a magyar gazdaság számára időközben jelentkező nemzetközi tendenciák — mindenekelőtt a nyersanyagárok nagy mértékű emelkedése és a tőkés infláció — bizonyos mértékig megnehezítették, éppen ezért különösen eredményként könyvelhető el a tény, hogy az életszínvonolnövelés minden lényeges mutatóját sikerült teljesíteni. A népgazdasági terv előirányzatának megfelelően a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1971 és 1975 között évente átlagosan 4,6 százalékkal, öt év alatt összesen 25 százalékkal emelkedett. A korábbi ötéves tervidőszakhoz hasonlóan továbbra is érvényesült az a tendencia, hogy növekedtek a társadalmi juttatások. Az egy keresőre jutó reálbér az elmúl? öt esztendőben 16 százalékkal, a mezőgazdaság tevékenységéből származó pénzjövedelmek 5 év alatt évi átlagban 4,8 százalékkal emelkedtek. A pénzbeli és a természetbeni juttatások — a korábbi időszakhoz hasonlóan — a negyedik ötéves terv időszakában is gyorsabban növekedtek, mint a bérek. Jellemző példa erre, hogy 1970-ben 13 millió forintot, 1975-ben pedig 27,5 milliárd forintot fizettek ki nyugdíjak címén. A társadalmi juttatások a fordított összeget növeli a családpolitikai határozatok végrehajtása. Jellemző adat; 1970-ben 2,8 milliárd forintot. 1975-ben pedig 6,2 milliárd forintot fizettek ki családi pótlék címén. A lakosság fogyasztása 5 év alatt 28 százalékkal — évi átlagban 5 százalékkal — emelkedett, lényegében a terveknek megfelelően. Az elmúlt 5 évben bekövetkezett fogyasztási tendencia változások a lakosság életmódjának kedvező arányú átalakulását tükrözik. Az összes fogyasztáson belül emelkedett az iparcikkek és szolgáltatások aránya. A legjellegzetesebb vonás — amely már a megelőző másfél évtized fogyasztását is jellemezte — a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának átlagot meghaladó ütemű növekedése, a háztartások nagyfokú gépesítettsége, a lakberendezési cikkek és a személygépkocsi-állomány szembetűnő gyarapodása. Megfigyelhető volt, hogy a korábbinál nagyobb mértékben közeledett o városi lakosságéhoz a falusi lakosság életmódja. A motorizáció térhódítása, a csökkentett munkaidő általánossá válása (e tervperiódusban vezették be a rövidített munkahetet és a szabadszombatot), valamint a jövedelmek emelkedése nagy mértékben hatott a bel- és külföldi turizmus fejlődésére is. A lakosság turisztikával kapcsolatos pénzkiadásai kétszer gyorsabb ütemben nőttek, mint az összes kiadások. 1970-ben 1 millió, 1975-ben fjedig 3.5 millió magyar turista látogatott külföldre. A mindkét irányú turizmus terén Csehszlovákia áll Magyarország partnerei közül az első helyen. Az elmúlt 5 esztendő folyamán tovább javultak a lakásviszonyok; összesen 400 ezer lakás épült, s az elmúlt három év átlagában ezer lakosra évente 8,2—8,6 lakás jutott, ami nemzetközi összehasonlításbon is jó aránynak mondható. Mindez magával hozta a lakáskultúra nagy arányú fejlődését; jellemző, hogy a lakosság másfélszer annyit fordított bútorvásárlásra, mint az előző ötéves tervidőszakban. Az ipar, a mezőgazdoság fejlesztésében, a fogyasztási cikkek termelésének növelésében, választékának bővítésében igen nagy szerepe van a KGST keretében megvalósuló együttműködésnek, kölcsönös árucsereforgalomnak, külkereskedelmi kapcsolatoknak. Magyarország és Csehszlovákia népgazdaságában egyaránt 40—45 százalékos a külkereskedelem részesedési aránya. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a 3. legnagyobb külkereskedelmi partnere a Magyar Népköztársaságnak; Magyarország pedig a negyedik a csehszlovák export-import szocialista üzletfelei között. A külkereskedelmi kapcsolat dinamikus mozgását érzékletesen fejezi ki, hogy míg 1940-ben 341 millió rubelt tett ki az árucsere értéke, 1974- ben — eredeti árakon — már 608 millió rubel volt a kölcsönös forgalom, s az 1975-ös évet újabb mintegy 8 százalékos emelkedéssel zárták a partnerek. Magyarország rendszeresen részt vesz a Csehszlovákiában évente megrendezésre kerülő három nagy nemzetköri vásáron — az őszi brnói nemzetközi gépipari vásáron, ugyanitt tavaszszol a fogyasztási cikkek nemzetközi vásárán és nyáron Bratislavában az Inchebán, a vegyipari cikkek és gépek nemzetközi vásárán. Ezeken a gazdasági eredményeken kívül ugyancsak nagy lehetőséget nyújtanak a szakmai-piaci tájékozódásra, elősegítve a két szocialista ország gazdasági együttműködésének, a kölcsönösen előnyös kapcsolatoknak további bővülését. Mindez hozzájárul — mindkét országban — az új, egyeztetett ötéves tervek teljesítéséhez, amely tervek célja: tovább javítani a lakosság életkörülményeit, a két ország társadul mi-gazdasági fejlettségének megfelelően tovább növelni a reáljövedelmeket, a fogyasztás elért növekedési ütemének fenntartásával. — ta — 1. Budapest—Erzsébet-hid 2. Az Újpalotai lakótelep, óvodával 3. Budapest—Váci utca 4. A Helikon Szálló strandszigete a Balatonban, Keszthely 25
