A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-02-24 / 7. szám
DINAMIKUS ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT FEJLŐDÉS Szovjetunióban minimális és ötven év alatt lényegében alig változott. Átlagosan a család összjövedelmének 3 százaléka. Az állam a lakásállomány fenntartásához évente ötmilliárd rubellel járul hozzá, s ez az összeg a lakásépítkezés kiterjedtségével állandóan növekedik. Az anyagi és lakásviszonyok megjavítása, az orvosegészségügyi ellátás fejlesztése és a környezetvédelem kiterjesztése (a szociálökológiai kérdéseknek az irányelvek javaslata külön fejezetet szentel) jó alapokat teremtő szovjet emberek egészségének erősítéséhez és átlagos életkoruk további növekedéséhez (noha ezen a téren a Szovjetunió már úgy is az egyik első helyet foglalja el a világon). BIZTOS START A Szovjetunióban — akárcsak a szocialista közösség többi országában — január elsejével megkezdődött az új ötéves terv első esztedejében esedékes feladatok végrehajtása. A kilencedik ötéves terv sikeres teljesítése — valamennyi döntő mutató tekintetében — lehetővé tette az új szovjet ötéves terv sikeres beindítását, amint azt Nyikolaj Babjakov, az Állami Tervhivatal, a GOSZPLAN elnöke az ország 1976. évi népgazdaságfejlesztési tervéről szóló beszámolójában a Legfelsőbb Tanács ülésén megállapította. Rendkívüli figyelmet fordít a terv a termelési kapacitások gazdaságos kihasználására, progresszív technológiai A gépesítés, automatizálás nagy szerepet játszik a fogyasztási cikkek termelésének növelésében. — A kilencedik ötéves terv egyik nagyszabású létesítményének, az ivanavszki lonóipaii kombinátnak (moszkvai körzet) kártoltfonalüzeme eljárások bevezetésére, korszerű gépek és berendezések gyártására. A minisztériumok és a trösztök mór megkapták a konkrét feladatokat, ami a termelés technológiai szintjének s elsősorban minőségének emelését illeti. A tizedik szovjet ötéves tervidőszak első esztendejében sokat kell tenni annak érdekében, hogy a gyakorlatban megvalósuljon a szovjet mezőgazdaság komplex fejlesztési programja. Bővítik anyagi-műszaki alapját — tovább folyik gépesítése, megkapja a tervben előirányzott műtrágya-mennyiségeket, kiterjedt talajjavitási munkálatokat hajtanak végre, számolnak hatalmas állattenyésztési terméket előállító telepek létesítésével. Mindez a növénytermelésnek és az állati termékek termelésének fokozatos intenzívebbé tételével együtt lehetővé teszi a mezőgazdasági össztermelés terjedelmének 121 milliárd rubelra való növelését, ami hét százalékkal több, mint amennyit a mezőgazdaság a kilencedik ötéves tervidőszak folyamán évi átlagban produkált. A megtermelt gabona mennyiségének az előirányzat szerint mintegy 14 százalékkal kell növekednie. A SZOCIALIZMUS — SZABAD TERMELŐK KÖZÖSSÉGE Az alapvető gazdasági ágazatok fejlődési üteme jelentős mértékben a befektetések racionális kihasználásától függ. Természetes tehát, hogy miért áll a termelékenység növelésének, újabb és újabb tartalékok feltárásának kérdése az érdeklődés középpontjában. Az ipari termelés terjedelmének ebben az ötéves tervidőszakban 35—39 százalékkal kell növekednie. De ennek a növekedésnek a 85 százalékát a munkatermelékenység növelésével kell elérni! A szocializmus alapkérdéseiről van itt szó. A marxizmus klasszikusai, Marx és Engels, meg voltak győződve róla, hogy a szocializmus a szabad, társas termelést folytató emberek öntudatos tevékenysége által sokfkai erősebb termelőerőket fejleszt ki, mint a kapitalizmus a gazdasági nyomás, a fenyegető munkanélküliség, az egyes ember munkája hatékonysága raffinált növelésének összes módszereivel. A munkafegyelem, a munka szervezettsége és hatékonysága fontos tényezők a munkatermelékenység növeléséért folyó harcban, a szocialista és a kapitalista rendszer közötti vetélkedésben. De természetesen nem az egyedüliek. A technológia fejlettség, a tudományos-műszaki haladás nyújtotta lehetőségek kihasználása, a parazita kizsákmányoló rétegek hiánya, a válságok, a munkanélküliség hiánya, a lemondás a látszólagos szükségletek felkeltéséről, amelyeknek kielégítése csak a további profitszerzést szolgálja, ezek együttesen további fontos tényezők. Éppen ez a probléma és megoldásának módja vet fényt az egész emberiség egyik alapvető kérdésére: megmutatja, hogyan valósul meg a szocializmusban első ízben a dolgozóknak olyan mértékű szabadsága, amely még a demokratikus kapitalista államban is elképzelhetetlen, ahol a dolgozó a termelési folyamatban, akárcsak valaha, továbbra is a vállalkozó „alattvalója". Mi éppen azért vagyunk kommunisták,
