A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1976-02-17 / 6. szám
IICtiTALM • A RÉM NEVE SZÍVINFARKTUS! • VÉDEKEZHETÜNK ELLENE? MEGELŐZHETJÜK A BAJT? • MIT SZABAD ÉS MIT NEM SZABAD CSINÁLNUNK? # VÁGJUK SUTBA ÉRZELMI ÉLETÜNKET?... KERÜLJÜK A NAGY LELKI MEGRÁZKÓDTATÁSOKAT! • AZ A BIZONYOS „A" TÍPUS TÁLÁN TUDJUK IS, hogy Földünkön o különféle szívbetegségek következtében szózezrek halnak meg évente, s az áldozatok főként férfiak! Még sokkalta nagyobb azoknak a száma, akiknek sikerült ugyan átvészelniük az első (vagy második) szívinfarktust, de már sohasem lesznek teljesen egészséges emberek. ÉVRÖL-ÉVRE TÖBBEN esnek áldozatul az infarktusnak. A múlt évtizedben hatvan százalékkal több 35—45 éves férfi halt meg szívinfarktus következtében a világ huszonhárom iparilag fejlett országában, mirt az ezt megelőző évtizedben. Orvosok és tudósok ezrei és tízezrei folytatnak széleskörű kutatásokat, hogyan is lehetne ennek a betegségnek elejét venni. Szakkönyvek ezrei foglalkoznak ezzel a kérdéssel, s az eredmény mindmáig nem mondható kielégítőnek. JÓ TANÁCSBÓL IS MEGÁRT A SOK! Az orvosok azt mondják: Ne egyetek zsíros ételeket és édességeket! Ne igyatok sok folyadékot! Mozogjatok! Sétáljatok! Kocogjatok! Ne igyatok szeszes italokat! Ne dohányozzatok! Ezt sem szabad, azt sem lehet! S közben kiderül, hogy egy ismert futóbajnok, aki egész életében csak futott, meg futott, szívinfarktusban halt meg! Szintúgy egy másik, aki egész életében nem cigarettázott! Vagy egy bicsérdista, aki a húsnak még csak a szagát sem bírta elviselni! Mások viszont, akik naponta többször teleeszik mogukat, annyit isznak, amenynyi csak beléjük fér, rengeteget cigarettáznak, harmincéves korukra mór „szép" pocakot eresztenek, vígan élnek, és egészségesek, mint a makk!... Tévednek az orvosok? Hazudnak? Szándékosan félrevezetnek bennünket? Nem! A legújabb kutatások szerint a szívinfarktusnak főként lélektani okai vannak. Nagy szenvedések, csalódások, sorscsapások, erős lelki megrázkódtatások, egyszóval az életben rendszerint elkerülhetetlen kellemetlenségek az okozói. S éppen erről a tényezőről beszélnek legkevesebbet az orvosok! Ml IS A SZÍVINFARKTUS? Sokan beszélnek róla, de jóval kevesebben tudják, hogy mi is tulajdonképpen. A szív az emberi szervezet leginkább igénybe vett része, s ezért a szívizomnak állandóan nagymennyiségű oxigéndús vérre van szüksége. Ha viszont a vért a szívhez juttató erek falára bizonyos zsíros anyagok — elsősorban cholesterol — rakódnak le, az erek összeszűkülnek és a szívizomba nem juthat kellő mennyiségű vér. Ilyenkor lépnek fel az előrejelző szívbóntalmak, majd a szívinfarktus, amikor is — az elégtelen vérellátás következtében — a szívizom szöveteinek egy része elhal! A vérben lévő cholesterol szaporodását elősegíti a dohányzás, a tunya életmód és a test súlyfeleslege is. Tudnunk kell továbbá, hogy ha valakinek már bizonyos fokú koszorúérelmeszesedése van, az infarktusnak különféle okai lehetnek. A szív sem végez állandóan egyforma munkát. Működése a szervezet szükségleteitől, a különféle helyzetektől függ. A szív nagyobb megerőltetésnek van kitéve, ha nehéz fizikai munkát végzünk, sportolunk, ha nagy lelki megrázkódtatást vészelünk ót és minden olyan esetben, ha a test hőmérséklete erősen megnövekszik valamilyen betegség következtében. Ily esetekben az egészséges koszorúerek kitágulnak és a rendesnél nagyobb mennyiségű, oxigénben gazdag vért juttatnak a szívizomba. Az elmeszesedett erek azonban már nem elég rugalmasak, tágulásra képtelenek, s a nagy erővel dolgozó izom nem kap elegendő vért, aminek következtében a szövetei fokozatosan elhalnak. Ennek az elhalásnak kicsúcsosodása a tulajdonképpeni szívinfarktus. URALKODJUNK MAGUNKON! Ha különféle lelki betegségek következtében a beteg ember érzelmi színvonala nagy mértékben csökken, a szakemberek teljes érzelmi blokádot emlegetnek. Az ilyen betegeknél a koszorúérelmeszesedés sokkalta ritkább, mint az érzelmileg normális embereknél. A vizsgálatok során kiderült, hogy az ilyen emberek — még hatvanadik életévük betöltése után is — teljesen egészséges koszorúerekkel rendelkeznek. Olyan betegek esetében viszont, akik felfokozott érzelmi életet éltek és éppen ennek voltak betegei, a koszorúérelmeszesedés rendszerint igen előrehaladott stádiumban volt. Ez talán azt jelenti, hogy a nagyon nyugodt, rideg és keménytermészetű emberek nem halhatnak meg szívinfarktusban, annál inkább azok, akik szenvedélyesen szeretnek élni, dolgozni, küzdeni és szenvednek, akikben viharzónák a szebbnél szebb érzések, a nemes szenvedélyek, akik a szépet és nagyot, az emberi értékeket megteremtik? Ilyen igaztalan lenne a természet? Való igaz, hogy az ilyen felfokozott érzelmi életet élő emberek esetében inkább fennáll a szívinfarktus veszélye. Ma már nemcsak az orvosok tudják, hogy az erős érzelmeket kiváltó élmények hatása alatt az egészséges ember vérében is emelkedik a cholesterol szintje, megváltozik a vér alvadékonyságának szintje és a szívműködés ritmusa. Külföldön a tudósok megkísérelték ennek a betegségnek a fejlődési időszakát szakaszokra osztani. Kitűnt, hogy a megfigyelés alatt álló betegek a három évvel később bekövetkező szívinfarktus előtt nagy lelki válságon estek keresztül (hozzátartozók váratlan halála, kudarcok az életben és a munkahelyen stb.). Ezek az események tovább nyugtalanították a megfigyelés alatt álló személyeket, s egy évvel az infarktus előtt gyakori szédülést, fejfájást és szívfájdalmat éreztek, ezekkel o tünetekkel járó kimerültséget és álmatlanságot. Két hónappal az infarktus előtt ismét erős fájdalmakról panaszkodtak. Mi volt a kiváltó ok? Egyeseknél közeledett a nyugdíjazás napja, s ez még eléggé elfogadható magyarázat, de voltak egészen nevetségesnek tűnő okok is. . . Valaki azért rettegett, hogy megélje azt a kort, amit a szülei. Egy másik örökké azért reszketett, mert úgy érezte, hogy külföldi nyaralásáról kell lemondania a betegség miatt. Ezek a körülmények olyannyira nyugtalanították az illetőket, hogy a szívinfarktus be is következett! 24
