A Hét 1976/1 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1976-02-17 / 6. szám

CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósításoJ ORVOSLÁST AJÁNLOK Mikor rugaszkodnak el végre? Mór régóta figyelemmel kísérem a CSEMADOK-szervezetek évvégi mérle­gét, munkaterveit. Nem véletlenül. Tü­relmetlenül várom, mikor rugaszkodnak el végre a „számvetők” az indokolat­lanul megkurtított felsorolásoktól. Saj­nos, azt tapasztalom, hogy konokul ra­gaszkodnak a hagyományos sablonok­hoz, s a tagság kulturális munkájának eredményességét csupán az énekkarok, irodalmi színpadok, színjátszók és népi tánccsoportok teljesítményének a foko­zásában látják. Véleményem szerint a felsorolt művészeti ágak — háló a megfelelő gondoskodásnak — mind a minőséget, mind a mennyiséget illetően észrevehetően fejlődtek. Annál bosszan­tóbb, hogy kulturális tevékenységünk legilletékesebb irányítói néhány művé­szeti ággal eddig mostohán bántak. Az öntevékeny művészeti mozgalom em­­berebb embert kíván. Olyanokat, akik a többletmunkát szívesen vállalják. S nem utolsósorban olyanokat, akik e te­vékenységhez már régen, gyermekko­rukban hozzászoktok, És ezzel el is ér­keztem mondanivalóm lényegéhez. A sportoló a kölyökcsapatban kezdi Öntevékeny művészeti mozgalmunk művelői túlnyomórészt a felnőttek vagy az ifjúság köréből kerülnek ki. Nincs áttekintésünk orrál, hány éves koruk óta foglalkoznak „hobbyjukkal”. Egy azonban csaknem bizonyos: csupán kis részüknek volt lehetősége már gyermek­korban megismerni a színpad csodála­tos világát, közvetlenebb kapcsolatba kerülni a választott műfajjal, elsajátí­tani alaptörvényeit. Gondoljunk csak a sportvilágban jól bevált nevelési rend­szerre, ohol a sportolni vágyó egyén ténykedését a . kölyökcsapatban kezdi, és fokozatosan kerül egyre feljebb a nagy csapat tagjai közé. Lám, meny­nyire lemaradtunk kulturális téren az ehhez hasonló (és járható!) helyes út­ról! Ha megtalálnánk a megfelelő ne­velési formát, nem kellene öreg fej­jel az alapok elsajátításával kezdeni az alkotó munkát. Két művészeti ágnak nem szentelünk kellő figyelmet pán a felnőttek neveléséről, alkotó te­vékenységének a kibontakozásáról van szó, hanem a gyermekek iskolán kívüli társadalmi, népművelési tevékenységé­ről, neveléséről is, hiszen iskolás kor­ban a gyermek igen fogékony a művé­szi élmények befogadására, sót tol­mácsolására is. Az e téren végzett munka azért is fontos, mert gyerme­keinket így könnyebben elvezethetjük a művészi „szép" fogalmának világá­hoz, a művészet megértéséhez és meg­szereléséhez. Ez a tény — társadal­munk tagjainak harmonikus fejlődését illetően — az egyoldalú gépies em­bertípus kialakításának korában nem lehet közömbös számunkra! Miben látom a megoldást? Gyermekszínjátszóink helyzete sem rózsás Az eddigi módszertani gondoskodást, valamint versenylehetőséget figyelembe véve kulturális, illetve népművelési szer­veink főleg a bábjátszásnak és a gyermekszínháznak nem szentelnek kel­lő figyelmet. Pedig mindkettő a jellem­formálás fontos eszköze és a felnőtt öntevékeny mozgalom résztvevőinek kút­­forrása. Az igaz, hogy a gyermekcso­portok úttörőcsapatokban, iskolai szak­körökben vagy művelődési házakban (és nem a CSEMADOK-ban) tevékeny­kednek. Vezetőik azonban CSEMADOK- tagok, s mint ilyenek fáradságos, fi­gyelemre méltó munkát végeznek. Meg­érdemelnék tehát, hogy eredményeiket számon tartsák. Úgy érzem, nem tuda­tosítottuk eléggé, hogy amikor a nép­művelésről, az öntevékeny művészeti mozgalomról beszélünk, akkor nem csu­ACSEMADOK 103 tagú dé­­méndi (Demandice) helyi szervezete Huszár Sándor irá­nyításával aktív munkát végzett az 1975-ös esztendőben. A hnb vezetői a választási program teljesítésében elért kimagasló eredményekért Pe­ter Colotka miniszterelnöktől sze­mélyesen vették át a százezer koro­nás pénzjutalmat. A helyi szervezet tagjainak oroszlánrészük van ab­ban, hogy két év leforgása alatt elkészült az új óvoda, a vendéglő, az autóbusz-váróterem, a presszó, a ravatalozó és a fűzoltószertár. Több mint háromezer órát dolgoz­tak le társadalmi munkában. Három millió korona költséggel új művelő­dési ház épül. A lakosság abban akarja köszönteni az 1977-es esz­tendőt. A CSEMADOK helyi szerve­zet tagjai a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy hat­száz órát dolgoznak le az új műve­lődési ház építésén. A régi kultúr­­házat lebontották, de a kulturális munka így sem szünetel. Belányi Neszti RÖVIDEN A diákokból álló csoport tavaly el­határozta, hogy védnökséget vállal az általános iskola úttörői fölött. Az együttműködés lényege, hogy az úttörőkkel foglalkozva továbbképe­zik magukat, és bevételük negyven százalékát az úttörő szervezetnek ajándékozzák. Benkó Magda A szlovákiai magyar amatőr bábmoz­galom népes tábora már kezdi leráz­ni magáról az eddigi mostoha körül­mények árnyait. Néhány éve (1972) már fórumhoz is jutott, igaz, csak a komá­romi Jókai-nopok zsúfolt műsorában. A jövő azonban biztató. Dunaszerdahe­­lyen évenként seregszemlét tartanak. Szereplési feltétel, hogy minden ma­gyar nyilvántartott bóbegyüttes részt vesz az öntevékeny művészeti mozga­lom járási és kerületi versenyében. Csak ezután jöhet szóba a szlovákiai magyar bóbegyüttesek dunaszerdahelyi önálló országos fesztiválja. Az ott kiemelkedő teljesítményt nyújtó csoport képviselje végül a zsolnai országos seregszemlén a szlovákiai magyar bábmozgalmat. A bábegyüttesek célszerű tevékenykedé­sét illetően mindez optimális lehetősé­geket jelent. Persze, fokozottabb és rendszeresebb módszertani munkára kö­telezi a csoportokat. Feltételezzük, hogy népművelési szerveink minden se­gítséget megadnak majd az e téren mutatkozó lemaradás behozásához. A CSEMADOK felsőkirályi (Horná Kráľová) helyi szervezetének eszt­­rádcsoportja a CSKP XV. kongresz­­szusa tiszteletére felajánlotta, hogy az egész társadalmunk szempontjá­ból fontos esemény tiszteletére egész estét betöltő műsort tanul be. A CSEMADOK nagykürtösi (Veľký Krtiš) járási titkársága ötödször ren­dezte meg az amatőr táncdaléneke­­sek és a beat-együttesek járási fesz­tiválját. A fesztiválon négy beat­zenekor és tíz amatőr táncdaléne­­kes mérte össze tudását. A bátor­falusi (Bátorová) Fortuna, a csábi (Cebovce) Sugár, az ipolyhídvégi (Ipeľské Predmostie) Sztár és a nagycsalomi (Veľká Čalomija) Ja­guár, valamint Balázs Mária, Balga László, Mayer Erzsébet. Bálik Mi­hály, Zvara Sándor, Balázs Gábor, Kávái László és Botka László szóló­énekesek. A versenyt Ipolykeszin (Kosiny nad Ipľom) rendezték meg. A szólóénekesek közül Mayer Erzsé­bet, a beat-együttesek közül a nagycsalomi Jaguár végzett első helyen. Jámbor Valéria PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya pályázatot hirdet új énekkari művek megírására. Pályázni lehet: a) szlovákiai magyar népdalfeldolgo­zásokkal, gyermek- és ifjúsági énekka­rok számára; b) szlovákiai magyar népdalfeldolgo­zásokkal, felnőtt énekkarok számára. 6) Beküldési határidő: 1976. jú­nius 30. 7) A pályázat eredményeit 1976. au­gusztus 15-ig közöljük a sajtóban és ismertetjük írásban a szerzőkkel. Pályadijak: Pályázati feltételek: Az ő esetükben nehéz a jövő felada­tait körvonolarni, hiszen végeredmény­ben múltjuk sincsen. Pedig a lehetőség is, okár csak a bábosok esetében, ad­va volt. Csak hát a versenyre jelentke­ző gyermekszínjátszókkal ki törődött megfelelően, ki segítette őket úttörő munkájukban? Nem csodálkozom azon. hogy egyre kílótóstalanobbnak látták maguk is a helyzetet. Rájöttek, hogy munkájuk öncélú, hiszen a magyar gyermekszínhózaknak nem teremtettek bizonyítási lehetőséget. Ez a „figyel­metlenség" tulajdonképpen súlyos mu­lasztás. Népművelési és kulturális in­tézményeinknek mielőbb elfogadható megoldást kell találniuk a bajok orvos­lására. Úgy látom, a kedvezőtlen fel­tételek miatt elkeseredett csoportokat meggyőző szervező és irányító munká­val újra csatasorba lehet állítani. A módszertani segítségen túl viszont meg kellene teremteni a végeredményt sza­vatoló tömegbázist és a legjobbakat felvonultató fórumot. Mert ezek nélkül minden igyekezet csők félmegoldáshoz vezet. SZŐKE ISTVÁN 1) A szerzemények legyenek az önte­vékeny énekkarok számára könnyen éne­­kelhetők — azaz ne legyenek túl igé­nyeseik. 2) Pályázni csak eddig még nyomta­tásban nem közölt, illetve nyilvánosan elő nem adott művekkel lehet. 3) A verseny nyilvános (nem jeligés). 4) A pályázaton csak csehszlovák ál­lampolgárok vehetnek részt 5) A pályaműveket a következő cím­re kell beküldeni: Osvetový ústov, ná­rodnostné oddelenie, 897 30 Bratislava, nám. SNP 12. A borítékra kérjük rá­írni: „Sútaž no maďarské vokálne kom­a) kategória I. díj 2000 korona II. díj 1500 korona III. díj 1000 korona b) kategória I. díj 2000 korona II. díj 1500 korona III. díj 1000 korona pozície . A pályázat kiírója fenntartja magá­nak a jogot, hogy a bíráló bizottság javaslata alapján az esetleg oda nem ítélt díjak összegét külön jutalmakra használja fel. valamint, hogy o díja­zott műveket megvásárolja és terve ke­retében kiadja a szerzői jog tisztelet­ben tartása mellett. HELYREIGAZÍTÁS A Hét 1975. évi 40. számában megjelent „A Nők Nemzetközi Éve jegyé­ben" című írásban sajnálatos tévedés történt. Nem a Nőszövetség bratislavai városi bizottságának magyar szekciójáról van szó, hanem a CSEMADOK Bratislava-városi szervezetének Nők klubjáról. Olvasóink elnézését kérjük. A szerkesztőség CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés — népművészet - levelek - tudósításé 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom