A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-12-16 / 42. szám

CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás« Lőrinci Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK KB elnöke ünnepi megnyitóját tartja Prandl Sándor felvételei SZÍNVONALAS vetélkedő, izgalmas döntő hagyományok gyorsabb, teljesebb fel­tárása érdekében nagyobb figyelmet és támogatást érdemel a néprajzi gyűjtőmunka is. Azt is fontosnak tarta­nánk, hogy tánccsoportjaink találjanak állandó kapcsolatot a helybeli üzemek­kel és földművesszövetkezetekkel. Énekkari mozgalmunk az utóbbi öt esztendő során mennyiségileg és minő­ségileg egyaránt sokat fejlődött. Ez ellenben nem azt jelenti, hogy a jövő­ben nem kell az eddiginél is fokozot­tabb figyelmet szentelni a karvezetők képzésére, ami szorosan összefügg a karvezetői utánpótlás kérdéseivel is. Bővíteni szeretnénk a kórusok rendel­kezésére álló kottoválasztékot is, hogy kórusaink a különböző rendezvényeken a mainál gazdagabb műsoranyaggal szerepelhessenek. Szükségesnek tartjuk, hogy énekkaraink aktívabban kapcso­lódjanak be az országos körusmozga­­lomba, gyakrabban szerepeljenek a különböző központi rendezvényeken. A szakvélemény úgy tartja, hogy kórusaink művészi színvonala, a felszabadulás óta, a legmagasabb minőségi és mennyiségi mutatókat érte el, s ez további jó mun­kára kötelezi énekkorainkat. A színjátszó mozgalomban a közel­jövőben több problémát kell megolda­nunk. Igaz, Thália öntevékeny követői­nek szakmai törekvéseit nagyban segi­­tik a Népművelési Intézet által rende­zett központi tanfolyamok, s a külön­böző kiadványok, mégis úgy tapasztal­juk, hogy több jól képzett rendezőre lenne szükségünk. Sőt, nemcsak szám­beli gyarapodásra, hanem fiatalításra is! Sok esetben ezen a munkaszakaszon is komoly problémát okoz a szükséges anyagi feltételek biztosítása. Gyors, fel­tétlen orvoslásra szoruló jelenségnek tartom, hogy a helyi vagy járási nép­művelési intézmények itt-ott csak bizo­nyos ellenszolgáltatás fejében (például név- vogy „gazdocsere") hajlandók anyagi támogatásban részesíteni egy­­egy színjátszó csoportot. Ez teljesen helytelen felfogás, hiszen az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának erre vonatkozó irányelve kimondja: a járá­sok területén működő öntevékeny együt­teseknek elsősorban az illetékes nép­művelési központ rendelkezésére álló anyagi eszközökre kell támaszkodniuk. A népművelési intézmények kötelessége ezért, hogy ésszerűen és érdem szerint jutalmazzák, segítsék a csoportokat. Befejezésképpen talán már csak annyit, hogy o jövőben munkánk min­den szokaszán nagyobb figyelmet for­dítunk majd a CSEMADOK és a nép­művelési intézmények, illetve az állami s társadalmi szervek szorosabb együtt­működésére. Ezzel talán az ifjúság kö­rében is népszerűbbé tesszük az önte­vékeny művészeti tevékenységet. Szük­séges, hogy a jövőben külön szempont­ként értékeljük csoportjaink müsorpoli­­tikáját is, melynek alopját továbbra is népünk haladó hagyományai, o szlovák, cseh és szovjet szerzők művei fogják jelenteni. Pártunk közelgő XV. kongresz­­szuso különösen időszerűvé teszi ezt oz eszmei és tartalmi követelményt. Sze­retnénk, hogy o jól végzett öntevékeny művészeti munka természetes velejárója legyen az ember mindennapi életének; hogy élő szóval, dallal, tánccal minden eddiginél eredményesebben tudjuk ki­fejezésre juttatni a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek szilárd ba­rátságát. KONTÁR GYULA felvételei Amolyan Íratlan törvény mór, hogy minden verseny kicsúcsosodása, legna­gyobb érdeklődéssel várt, legizgalma­sabb fordulója o legjobbak találkozó­ja — a döntő . . . Természetesen, nem volt ez másként a CSEMADOK KB és társrendezői által meghirdetett orszá­gos történelmi-honismereti vetélkedő: a 30 ÉV SZABAD HAZÁBAN esetében sem, melyre november 15-én Bratisla­­vóban került sor. Olvasóink bizányosan tudják, hogy a vetélkedő első fordulójától mindvégig lapunk is élénk figyelemmel kísérte a vetélkedőt, sőt, jónéhány kérdés kö­zelebbi ismertetésével segítséget is nyújtott a versenyzőknek! Mire ezek a sorok megjelennek, addigro minden ér­deklődő bizonyára tudni fogja, hogy nem volt ez másként az országos dön­tő előtt sem, sajnos azonban rajtunk kívül álló nyomdatechnikai körülmé­nyek alaposan „megtréfáltak" bennün­ket s a vetélkedő döntőjének résztve­vőit is. A döntő előtti napokra „időzí­tett" tudósítás, valamint a segítségnek szánt segédanyag ugyanis csupán a döntő után látott napvilágot... A mindvégig színvonalas vetélkedő ennek ellenére fordulatos és izgalmas finálé­val zárult, omi így csak tovább növe­li a versenyzők tudásának és sokolda­lú felkészültségének értékét. De vegyük sorjába oz eseményeket! A vetélkedő első fordulójában össze­sen 291 csoport, azaz 873 versenyző JÁNOS BÁCSI PANASZA Először is hadd mutatom bo Pitsch­­man János bácsit: hetvennégy éves. s nyugdíjbavonulósa óta — tehát pon­tosan tizenkét éve - a CSEMADOK- ban tevékenykedik. Jelenleg a rozna­­vai (rozsnyói) helyi szervezet titkára. Azelőtt postamester volt. Dunajská Stredában (Dunaszerdahelyen). majd itt. Rozsnyón dolgozott. A CSEMADOK rozsnyói helyi szer­vezetének keretén belül működik a száztíz éves múltra visszatekintő nagy vegyeskar. a hires rozsnyói dalárda, de még ezen kívül is van a szervezet­nek egy kisebb énekkara, a férfikórus, amely általában állami temetéseken szokott fellépni. A színjátszó csoport nem egészen a CSEMADOK-é. ahogy Pitschman bácsi mondja, ennek a he­lyi népművelési központ a ..kereszt­apja". De van a CSEMADOK helyi szervezetének egy balettiskolája is. s a néprajzi szakkör szintén jól műkö­dik . . . Miért, mire panaszkodik hót Pitsch­man János bácsi? vett részt. Ami külön értéke a verseny­nek, hogy felnőttek és fiatalok egy­aránt érdeklődést tanúsítottak a szóra­kozva tanulás elvét szolgáló vetélke­dés iránt. Bizonyításképp hodd említ­sünk csak hórom példát: a komáromi járásban még o nyugdíjasok csapata is versenyre kelt. a dunaszerdahelyi já­rás Nagyszarva községében a hnb és a CSEMADOK helyi szervezetének el­nöke is tagja volt a vetélkedő csapat­nak, míg a nagykürtösi járásban vi­szont a pedagógusok együtt vetélked­tek a diákokkal ... A kürtösi járás egyéb szempontból is jeleskedett, hi­szen itt az első forduló küzdelmeiben 35 csoport vett részt, de 'a tőketerebe­­si járásban 31, a lévaiban 30 és a du­naszerdahelyi járásban pedig 28 cso­port indult a vetélkedő első fordulójá­ban! A verseny első két fordulóját még tavasszal bonyolították le, szep­temberben pedig nagy érdeklődés mu­tatkozott a három országos elődöntő (kerületi forduló) iránt is, hiszen az ide jutott 27 legjobb csoport versenyzőinek vetélkedését ezernél is több néző iz­gulta végig. Mindenütt nagyon szoros versenyben, jobbára csak pótkérdések feladásával dőlt el: ki vehet majd részt a bratislavai döntőn? A nagy érdeklődéssel várt döntő — melynek vendégei között megjelent Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK KB elnöke és Fóbry Ist­ván, az SZNT alelnöke, a CSEMADOK Rozsnyón háromszor játszott a MATESZ Thália Színpadának társu­lata: kérem, mind a háromszor ráfi­zettünk. a közönség egyszerűen nem érdeklődött az előadás iránt. Hát nem kell ezeknek semmi? Vannak olyanok is. akik kilépnek a CSEMADOK-ból. Hogy miért? Azt mondják: „Minek csináljam? Hiszen semmi hasznom sincs belőle..Az embereknek már csak a pénz számit? Még a kultúrából is hasznot akarnak húzni? El kell ismernünk, hogy Pitschman bácsi joggal panaszkodik, bár azt is megjegyezzük, hogy azért Rozsnyón is vannak a CSEMADOK-nak aktív, lel­kes tagjai, akiket János bácsi méltat­lankodó szavai nem érintenek. (Hiszen a szervezet kulturális csoportjai sem valami absztrakt, emberek fölötti lé­tesítmények.) De ..akinek nem inge. ne vegye magára". Azoknak a címére pedig, akik azt tartják, hogy a kultú­rából semmi hasznuk sincs, csupán annyit jegyzek meg. hogy a kultúra sohasem volt és sohasem lesz ..húsos­fazék“. ver KB Elnökségének tagja —, a verseny­zők sokoldalú felkészü^égét, az előző fordulók jó színvonalának hírét igazol­ta. A közel három órás versenyben fő­képpen a tornaijai, bratislavai, ipoly­­sógi, dunaszerdahelyi és füleki gim­názium csapatai vívtak fej-fej melletti küzdelmet; de többnyire jól sikerült, helyes válaszokat adtak oz ipolynyéki, rozsnyói, érsekújvári és szepsi verseny­zők is. A kilenc jó csapat közül végülis a tornaijaink (Vólent Anna, Fekete Ir­ma, Bodnár Ilona) bizonyultak a leg­jobbaknak, akik mindháromszor teljes pontszómot érő helyes válasszal meg­nyerték a versenyt. A második helyen a bratislavai magyar tannyelvű gimná­zium csapata (Braunsteiner Glória, Pe­tényi Zsuzsa, Fekete Marian) végzett, a harmadik helyezett pedig o Pásztor Piroska, Gól Milan és Korcsok László összetételű ipolysági csapat lett. A CSEMADOK Központi Bizottsága és társrendezői óltol meghirdetett or­szágos vetélkedő — az előző eszten­dők hasonló versenyeihez hasonlóan —, részben új színnel gazdagította a szö­vetség sokrétű tevékenységét, másrészt új szervezési tapasztalatokkal is gaz­dagította o rendezőket. S mert helyi szervezeteinkben és a fiatalok körében érdeklődés mutatkozik o szórakozás és az új ismeretszerzés ilyen formája iránt, ezeket a verseny gördülékenysé­­gét, fordulatosságát segítő tapasztala­tokat feltétlenül kamatoztatni is kell. ♦ Kommunisto szombatot tartottak a CSEMADOK-tagok Nánón. Negyve­nen vettek részt a munkában és négy­száz órát dolgoztak le. A Stúrovói (Pár­kányi) Városi Nemzeti Bizottság válasz­tási programjában szerepel a két mil­lió korona költséggel épülő ifjúsági hóz. A képviselők szinte naponta láto­gatják a körzetükbe tartozó családo­kat. Szervezik a nagyon értékes társa­dalmi munkát. Ennek eredményeképpen (Z-akció keretében) már 3101 órát dol­gozott le a falu lakossága. Ruzsicska János bácsi például 156 órát töltött az építkezésen. A tömegszervezetek tag­jai sem tétlenkednek. Augusztus else­jén a kommunisták rakták le az ala­pot. S azóta már állnak a falak. Ok­tóber második felében a városi nem­zeti bizottság a CSKP KB novemberi ülése határozatainak szellemében a vá­ros egész területén brigódnapot hir­detett meg, HAJTMAN KORNÉLIA 3 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítás 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom