A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-12-02 / 40. szám

„Elképzelhető, hogy van a világon egy ember, aki novellák által — jelen kötet novellái által — él. Nevezzük Morvainak, Kádár Zoltánnak vagy Gálnak. Esetleg ne hívjuk sehogyan, legyen csak ,.ő“, vagy a „férfi“, le­gyen a „fiú“, mindig ugyanaz marad. De még a „felügyelő úr" és a szeren­csétlen sorsú Marcinké alakjában is ráakadunk némely jellemző vonására, emberi esendősége árnyalataira. Bo­nyolult jellem ennyi alakban? Talán nem is. Nyugtalan ember ő. aki test­ben és lélekben szorgalmasan ingá­zik Garam menti faluja és a főváros között. Élni akar. és ezért mindent megtesz. Ügy is mondhatnám: fut „a boldogság után '. Eléri-e? Talán" — ír­ja Duba Gyula most megjelent „An­gyal vagy madárijesztő?“ című. válo­gatott elbeszéléseket tartalmazó kötete ajánlásában. A gyűjteményben, amelyet Koncsol László válogatott és Csanda Sándor látott el utószóval, megtaláljuk a leg­jobb csehszlovákiai magyar novellista­ként elkönyvelt Duba eddigi három novelláskötetének. a „Csillagtalan égen struccmadár“, a „Delfinek“ és az „Ug­rás a semmibe" című kötetnek a leg­jobb novelláit, valamint a szerző né­hány újabb, kötetben eddig még nem publikált elbeszélését. Duba elbeszélő módszerének fő erős­sége a meggyőző, a körülményekre és a részletekre is kiterjedő lélektani motiváció, és a témához alkalmazkodó adekvát stílus. Bizonyosak lehetünk, hogy a „Vajúdó parasztvilág“ nagy si­kere után az új Duba-könyv is az ol­vasók kedvenc olvasmánya lesz. A Szépirodalmi Könyvkiadó új Mó­ricz Zsigmond-sorozatának most meg­jelent legújabb kötete a nagy magyar realista regényeinek első sorozatát tar­talmazza, az 1910 — 1914 közötti évek­ben született írásokat. Az első világháború kitörését meg­előző évek korai regényei a Jókai- és Mikszáth-hagyományoktól indult író témakeresésének sokoldalúságáról és az írói megformálás sokrétűségéről vallanak. A paraszti életet állítja első regénye, a ..Sárarany" középpontjába. A naturalista színekkel festett Túri Dani lázadó alakja Móricz Zsigmond regényeinek egyik legemlékezetesebb figurája. Következő regényei, a „Harmatos rózsa“ és a „Galamb papné“ a jókaias idill, a mikszáthi írói látásmód útját követik. A kisvárosi polgári élet teljes képét „Az Isten háta mögött" című regényben rajzolja meg. az elnyomott lelkek kisszerű életének fölényes, iro­nikus ábrázolása tette remekművé e korai Móricz-írást. Töredékben maradt a bányászvidék munkásvilágát bemutató regénye, a ..Jószerencsét“. A hatalmas tablónak tervezett regényt a háború kitörése miatt hagyta félbe, és egy évtizeddel később változatlanul. befejezetlenül publikálta. „írtam, mert az Élet diktálta ... S jött a Háború: és felrobbantotta, mint minden életet — írja Móricz a ..Jósze­rencsét" utolsó oldalán. „A rádióban hétfő reggelenként el­hangzó ételreceptjeimet tartalmazza ez a kis kötet" — írja Lévai Vera, a Mi­nerva és a Madách Könyvkiadó közös gondozásában megjelent „Szakács­­könyv ábécében“ című kötet szerzője s így folytatja: „Ügy vélem, a hallgatók azért fo­gadták oly nagy érdeklődéssel — s le­veleikben azért kérik tőlem szinte ki­elégíthetetlen mértékben —, mert meg­érezték, hogy nemcsak főzni akarom tanítani híresen jól főző asszonytár­saimat, hanem a család étrendjének változatosságát, korszerűségét szeret­ném növelni. És legfőképpen az álta­lam gyakorlatból megismert külföldi konyhák egészséges, új ízeket hozó, nem hizlaló ételeit szeretném ismer­tetni velük, figyelembe véve a mai háziasszony szűkreszabott idejét, de azt is, hogy az egyes szokatlanabb ételekhez kaphatók-e nálunk a meg­felelő hozzávalók . . . Szolgálja hát ez a szakácskönyv az egészséges, az új­szerű s 'egyszersmind korszerű étkezés elterjesztését és a háziasszonyi önál­lóság gondolatát is“. A legifjabb olvasók két pompás gye­rekkönyvben gyönyörködhetnek. Az egyik. Tersánszky Józsi Jenő nagysze­rű meséje, a „Makk Marci hőstette“, a másik Rácz Olivér pompás leporel­lója. a „Szelíd állatok“. Mi volt Makk Marci hőstette? Talán tüzet oltott, vagy életet mentett? Bi­zony csak annyi volt. hogy visszasze­rezte a három elcsalt kismalacot a ra­vasz rókától, és visszavitte a nekiszo­morodott Jalikának. De aki kételkedik benne, hogy ez igazi hőstett volt, az olvassa el Tersánszky Józsi Jenő tör­ténetét. Biztosan jó szórakozásban lesz része, és szívébe zárja a könyv hősét és a könyv íróját is. Rácz Olivér „Szelíd állatok" című leporellóját pedig a Móra Könyvkiadó és a Madách jelentette meg közös gondozásban. Róna Emy gyönyörű raj­zaival 89 800 összpéldányban. Ugyancsak a fiatal olvasók örömét szolgálja a Többsincs királyfi című vá­logatás, amely a legnagyobb magyar mesemondó Benedek Elek ötven me­séjét nyújtja át egy csokorban. Az Iskolások Könyvtára sorozat Az ember tragédiáját, Madách Imre drá­mai költeményét kínálja olvasóinak, a középiskolások tízezreinek. Az oly sokáig és oly méltatlanul háttérbe szorult s napjainkban “gyre nagyobb népszerűségre szert tevő Krú­dy Gyula nyolc legszebb regényét a „Magyar Remekírók“ sorozatban ol­vashatjuk újra. Nevezetesen a követ­kező írásokat: A vörös postakocsi, Napraforgó, Az utitárs, Kleofásné ka­kasa, Hét Bagoly, Valakit elvisz az ördög, Boldogult úrfikoromban. Tersánszky Józsi Jenő a már emlí­tett „Makk Marci hőstette“ mellett az Olcsó Könyvtár olvasóit örvendezteti meg két kisregényével. A havasi se­lyemfiúval és a Viszontlátásra, drága című háborús históriával. „Tízévi harc önmagunk ellen. Har­colni kell önmagunk ellen, hogy ön­magunk fölébe emelkedhessünk. Tíz­évi béke. mely háborúknak gyermeke és szülője. Ne panaszkodj! A végén ott a béke! Jerünk elébe! Barátnőm, asszonyom, felajánlom néked sebeimet. Ez a leg­jobb. amit az élettől kaptam. Mert mindegyik egy előre tett lépés jegye“. Ezekkel a mondatokkal fejezte be 1933 szeptemberében Romain Rolland nagy regényciklusát, az „Elvarázsolt lélek“-et amely most jelent meg újra Benedek Marcell fordításában az Eu­rópa Kiadónál. Párkány Antal könyve, Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kultu­rális életben pedig a Madách Könyv­kiadó legfrissebb kiadványa. — nyi — 19 EGY FÉRFI MAGÁBAN A kalandnak vége. Megütöttem. Könnyű szerető? All ember emberrel szemben. Visszakoznom nem lehet; végig kell játszanom amit kezdtem, a játék és csacsogás ellenére jóllehet. A dalbéli szép violák szirma lehullt és a porban — lábam körül — pacsirták. Virág, madár: értelmét venné a szónak, s elmarad hát tőlünk a nagy közös ének, elteszem öreg gitárom, hagyd te is: virágom tőled búcsúzom; ezt így nem lehet. \ Zúdul a hó, előttünk egy teljes tél. I A miénk. Ha maradsz. KÖRÜLMÉNYEK Halak ívnak az égben dől belőlük az ikra Robaj indul az ég fölissza Egymásba fordulnak egymásba szakadnak s átszinlenek idegen héjon a fogalmak Belekötődni nyomjelző golyók fényinél a talajba Kiválni VARGA IMRE két verse: (Zalay Adrián illusztrációja)

Next

/
Oldalképek
Tartalom