A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-07-22 / 27. szám
CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo A Kodály-napok miisorát az egyesített vegyeskarok fellépése zárta A CSEMADOK KB, a Népművelési Intézet, a galántai járási és városi szervek küldöttsége megkoszorúzta V. I. Lenin szobrát ZENGETT, SZÁRNYALT A DAL „Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig." Kodály Zoltán vélekedett így a zene semmivel sem pótolható, csodás szerepéről az ember életében. Nem véletlen hót, hogy a magyar zeneművészet halhatatlan mestere abban látta az emberek zenei ismeretei széleskörű gyarapításának legcélszerűbb módját, hogy minél több embert, Dr. György István, a CSEMADOK KB titkára megnyitotta a Rozsnyói Munkásdalárda hagyománydús tevékenységét idéző emlékkiállítást minél nagyobb tömegeket kell közvetlen kapcsolatba hozni a dallamok élő varázsával ... E kodályi elképzelés értelmében pedig éppen a karéneklés az egyik legtermészetesebb, leghatékonyabb módja annak, hogy a gyakorlatban minél szélesebb körben megkedveltessük a zenét és a lehető legszilárdabb alapokra helyezzük a zenei műveltséget. Természetes tehát, hogy a CSEMADOK is jelentős részt vállalt és vállal — magára a csehszlovákiai magyar dolgozók zenei oktatásából és neveléséből. Ennek az élénk figyelemmel kísért területnek valóban fontos szerep jut az öntevékeny művészeti mozgalom egészében. E sokrétű erkölcsi és anyagi gondoskodásnak eredménye, hogy napjainkban a karéneklés az amatőr művészeti tevékenység egyik legnépszerűbb, legközkedveltebb és országos viszonylatban is figyelemre méltó sikerekkel büszkélkedő formája. Hazai magyar kórusmozgalmunk utóbbi esztendőkben tapasztalható aktivizálódásának eredményeként, jelenleg kereken hatvan felnőtt énekkar és talán száznál is több férfi, illetve női éneklő csoport munkáját irányítja a CSEMADOK KB; de számos kórus működik a járási vagy a helyi népművelési intézmények támogatásával is. Konkrét adatok igazolják, hogy országszerte egyre több énekkar dolgozik, s szinte „futószalagon" kapjuk a híreket a különböző helyi, körzeti vagy járási dalostalálkozókról. E sorozatosan érkező hírek hallatán joggal merül föl a kérdés: művészi színvonal tekintetében, országos viszonylatban, vajon hol tart hazai magyar felnőtt kórusmozgalmunk? Erre hivatott objektív és a szakemberek számára számos tapasztalatot érlelő választ adni a szlovákiai magyar felnőtt énekkarok három évente megrendezésre kerülő központi seregszemléje — a galántai Kodály-napok. Legjobb kórusainknak ezt az országos találkozóját ez idén már harmadszor rendezték meg a bratislavai Népművelési Intézet és a CSEMADOK Központi Bizottsága, a galántai járási és városi szervek közreműködésével. Az idei, III. Kodály-napok rangját fokozta, hogy Csehszlovákia felszabadulása 30. évfordulójának jegyében került megrendezésre. A fesztivál első napján e jelentős jubileum jegyében rendeztek ünnepi műsoros estet a galántai járás hat községében, de a rendezvénysorozat szép és emlékezetes mozzanata volt a galántai Lenin-szobor megkoszorúzása is, amelyen Lőrincz Gyula, a CSKP XB tagja, a CSEMADOK KB elnöke is részt vett. Az idei országos énekkari fesztivál egyik legpozitívabb eredménye, hogy összesen csaknem harminc kórus nevezett be. Közülük a négy „elődöntő" jellegű körzeti vetélkedőn tapasztaltak alapján tizennégy szlovákiai magyar kórust hívtak meg Galántára, de részt vettek a seregszemlén a galántai járás legjobb kórusai is, vendégként pedig a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, az Ifjú Szívek vegyeskara, a székesfehérvári VIDEOTON gyár vegyeskarának kamarakórusa és a szeredi ZVON szlovák vendégkórus. Természetesen, a kétnapos központi rendezvény sokrétű tapasztalatainak részletes elemzése elsősorban a kórusmozgalommal foglalkozó szakemberek feladata lesz, ám néhány általános tapasztalatot talán a „kívülálló" krónikás is bátran papírra vethet. így például már elöljáróban leszögezhető, hogy a legutóbbi országos kórusfesztivál óta mennyiségben és minőségben egyaránt sokat fejlődött az énekkari mozgalom. Felnőtt kórusainak száma egyre gyarapszik, régebbi énekkaraink pedig egyre igényesebb kórusművek előadására vállalkoznak. Galántán ismét bebizonyosodott, amit már a területi elődöntők kapcsán is leszögeztünk: kórusaink felkészültsége bizonyítja, hogy a CSMTKÉ ösztönző hatására és a Népművelési Intézet által szervezett karvezetői tanfolyam eredményeként állandósult, sőt, továbbra is egyre növekszik a karéneklés iránti érdeklődés. Az énekkarok többsége jól ismeri a színpadi szereplés törvényeit, tudatosan ügyel a dalok CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo
