A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-07-22 / 27. szám

CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítása Ai ünnepi hangverseny egyik legnagyobb sikerét a CSEMADOK Rimavská So bota-i (rimaszombati) vegyeskara aratta zenei szerkezetére, igyekszik betartani az intonáció és a helyes kiejtés sza­bályait. A kórusok ugyanakkor tisztá­ban vannak az egyes szólamok szere­pével, a dinamika, a technikai felké­szültség és a tiszta hangzás fontossá­gával. A körvezetők hozzáértő körül­tekintéséről és jó ízléséről tanúskodott, hogy kórusaik számára szinte kivétel nélkül megfelelő műveket választottak az egyetemes kórusirodalomból. Észre­vehető volt, hogy mind a karvezetők, mind a végleges műsort kialakító bi­zottság tagjai tudatosan arra töreked­tek, hogy a III. Kodály-napok méltó­képpen beilleszkedjék az ország fel­­szabadulása 30. évfordulójának ün­nepségsorozatába. E törekedés ered­ményeképpen az énekkarok műsorá­ban megfelelő arányban szerepeltek mozgalmi dalok, illetve szlovák, cseh orosz nyelvű kórusművek is. A kissé hosszúra nyúlt vasárnap délutáni ün­nepi műsorban jóleső érzéssel tapasz­talhattuk továbbá azt is, hogy kórusa­inkban egyre komolyabb hangsúlyt fektetnek a rendszeres hangképzésre és a kórusművek művészileg is csiszolt, dinamikoilag árnyalt előadására. Kétségtelen, hogy a pozitív tapasz­talatok döntő fölényben vannak a fesz­tivállal kapcsolatos egyéb észrevéte­lekkel szemben, bár a következő Ko­dály-napok még nagyobb sikere ér­dekében ilyenekről is szólni kell. Hibá­nak tartom például, hogy a sereg­szemle második napjának délelőttjén — a kórusok kisebb-nagyobb komoly­sággal vett akusztikai és térpróbáit leszámítva — lényegében nem volt semmilyen fesztiváli műsor. Gyakorla­tilag nem történt semmi, és így kissé ellaposodott az előző este felizzott hangulat. Ezzel szemben viszont a va­sárnap délutáni program afféle „mammutműsorró" kerekedett, ami na­gyon fárasztólag hatott a színpadra lépő kórusokra és a szép számú né­zőseregre is. (Az idei ünnepi hangver­seny például néhány perc híján, ke­reken öt és fél órát tartott!) Gondo­lom, „beleférne" a Kodály-napok két teljes napra tervezett műsorába né­hány szavaló, egy-egy irodalmi szín­pad szerepeltetése (természetesen a rendezvénnyel összefüggő verses vagy prózai műsorokkal; érdekes lenne kí­sérletet tenni egy-egy szűkebb körű kamarahangversennyel is, arra is mód nyílna, hogy e rangos seregszemle vi­lághírű névadójának sokrétű munkás­ságáról szóló népszerű tudományos előadáson kívül egy szakszerűen ösz­­szeállított stúdióműsor keretében — élő hangszermuzsika vagy hangleme­zek segítségével — az érdeklődők be­hatóbban s „eredetiben" is megismer­kedjenek Kodály Zoltán felbecsülhe­tetlen értékű munkásságával. Gondo­lom, néhány ilyen vagy ehhez hasonló ötlet megvalósítása csak pezsgőbbé, még tartalmasabbá ' és feledhetetle­nebbé tehetné a három évenként megrendezett s mindig jogos érdeklő­déssel várt Kodály-napokat. Június 21—22-én legjobb kórusaink ajkáról zengett, szárnyalt a dal. Szom­baton este a galántai járás hat köz­ségének zsúfolásig telt kultúrházában, vasárnap délután pedig a járási szék­hely perzselő napsütésben fürdő sza­badtéri színpadán. Jobbnál jobb kóru­sok csaltak elégedett mosolyt a nézők ezreinek arcára . . . míg végül fölcsen­dült a legnagyobb kórus: sor került a közönség és az énekkarok közös kar­éneklésére. Felemelő, szép érzés volt„ hiszen nem kevesebb, mintegy három­ezer ember dalolt egyszerre. Először egyszólamban, majd kánonban; elő­ször kissé félszegen, majd egyre bát­rabban, teli torokból. Vass Lajos, Er­­kel-díjas zeneszerző irányításával be­teljesedett a kodályi üzenet: „Mii nek­tek hegedű, zongora! Van a gégétek-, ben olyan hangszer, hogy szebben szól a világ minden hegedűjénél . . ." És szólt is ez a „hangszer" — min­den egyéb hangszernél mesésebben! B. M. P. Kontár Gyula felvételei SIKERES RENDEZVÉNY , A Daloló Ipolyvölgye járási dal- és táncünnepélyt az Ipel'sky Sokolec-i (ipolyszakállasi) Művelődési Otthonban rendezték meg. A CSEMADOK levicei (lévai) járási bizottsága és az ipoly­szakállasi helyi szervek mindent meg­tettek azért, hogy az immár tizedszer — hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére — megrendezett járási dal- és táncünnépély jól sikerül­jön. A közönségnek szép látványban, szép élményben volt része, s olyan mű­sort tekintett meg, amely hűen tükrözte a népművészeti csoportok fejlődését. A járási dal- és táncünnepélyen si­keresen szerepelt a lévai, az ipolysza­kállasi, a százdi énekkar, a lévai, a százdi, a hokovcei (egegi), a plást'ovcei (palásti), a Horné Semerovce-i (felső­­szemerédi), a zeliezovcei (zselízi), az ipolyszakállasi, a Júr nad Hronom-i (garamgyörgyi) és a sahyi (ipolysági) tánccsoport; Mágyel Gizella, Lipták Zsuzsa és Telekes Adrianna szólóéneke­sek, a százdi és egegi fonót bemutató folklórcsoportok, a százdi és lévai cite­­razenekar, s a pástovcei (ipolypásztói) Kozák Tibor vezette népi zenekar. A lévai járásban számos további cso­port és szólóénekes tevékenykedik, s ők szintén igényt tartanak a dal- és tánc­ünnepélyen való szereplésre. Sajnos, mindezideig nem tudták szerepeltetni őket, ezért a CSEMADOK járási bizott­ságának elnöksége úgy határozott, hogy a jövőben egész napos dal- és táncünnepélyt szervez Ipolyszakállason. ÁBEL GÁBOR JÓL SIKERÜLT SEREGSZEMLE Hagyományosan június közepén ke­rül sor minden évben a CSEMADOK kosicei (kassai) járási dal- és táncün­nepélyére a somodi fürdőben. A fes­tői környezet nagyszerű hátteret bizto­sít ennek a járási viszonylatban is ran­gos, nyári kulturális rendezvénynek. Az idei XXI. dal- és táncünnepély így a messzi környék lakóit is oda vonzot­ta. A járási dal- és táncünnepélyt a CSEMADOK járási bizottsága a járási párt- és állami szervekkel közösen ren­dezte az ország felszabadulása 30. év­fordulója jegyében. A délelőtti műsor­ban, ahogy az a korábbi rendezvénye­ken is történt, most is a diák- és ifjú­sági csoportok szerepeltek. A rendező­ség ezzel a műsorral az utánpótlás számára biztosít szereplési lehetősé­get. A délutáni műsort a CSEMADOK szepsi helyi szervezetének énekkara nyitotta meg, s az ünnepi beszédek el­hangzása után az év elején alakult Regős népi tónccsoport bemutatkozá­sával kezdődött. Nagy sikerrel szere­pelt az Új Nemzedék népművészeti együttes, a CSEMADOK és a SZISZ közös nagyidai tánccsoportja, a szesz­től menyecskék éneklő csoportja és a citerazenekar, valamint a két vendég­együttes, a presovi Torysa és a mis­kolci Avas táncegyüttes. A közel öt­ezer főt számláló közönség értékes, él­ményekben gazdag népművészeti mű­sorban gyönyörködhetett. Az együtte­sek lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy egyre igényesebb tánckompozí­ciókat sorolnak műsorukba. Remélhe­tőleg a színvonal emelkedése nem áll meg, s a következő dal- és tóncün­­nepély közönsége az ideihez hasonló, nagyszerű teljesítménynek tapsolhat majd a somodi fürdő szabadtéri szín­padán. Felvételeinken a jól sikerült dal- és táncünnepély közönsége és a fellépő együttesek egyike láthatók.-gs­(A szerző felvételei) CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom