A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-11-11 / 38. szám

E rövid történelmi visszapillantás utón ugorjunk át néhány évszázadot egyenesen a közelmúltba, a máso­dik világháború utáni évekbe. A hatvanas évek elején nyílt meg 1960-ban a bratislavai állatkert, tehát az idén fennállásának tizen­ötödik évfordulóját ünnepli. Ez alkalom nemcsak az ünnep­lésre, de a számvetésre is. Lássuk hát, milyen volt a kezdet, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie az intézménynek az induláskor, mennyit fejlődött tizenöt év alatt, s vessünk talán egy pillantást a jö­vőbe is. Csehszlovákia tizeahárom állat­kertje között a bratislavai a legfiata­labb, és annak ellenére, hogy be­rendezése, felszerelése csak ideig­lenes, mégis az elmúlt tizenöt év alatt figyelemre méltó munkát fej­tett ki és jelentős eredményeket éri el. Egyetlenegy statisztikai ada meggyőzhet erről bennünket. Az 1960-tól 1974-ig terjedő időt, tehát tizenöt év átlagát alapul véve a fi­zető látogatók száma közel három és fél millió volt. (Tekintettel kell lenni arra is, hogy 1973-ban öt hó­napon keresztül vesztegzár alatt volt az állatkert, a látogatás szüne­telt.) A fizető látogatók mellett nem szabad megfeledkezni a tanuló ifjú­ság népes csoportjairól, ezek ter­mészetrajzi óra keretében díjtalanul tekinthetik meg az állatokat. Egy állatkert munkájának ered­ményességét — azon kívül, hogy fenn tudja tartani a nagyközönség érdeklődését — legjobban az állo­mány természetes szaporulata jelzi. Ez kézzel foghatóan bizonyítja, hogy a gondjaira bízott állatok megfelelő ellátásban, lelkiismeretes gondozásban részesülnek. Az állat­kert vezetőjének és szakembereinek minden dicséretnél és elismerésnél többet jelent, ha elgyönyörködhet­nek egy-egy újszülött állat esetlen, bukdácsoló első lépéseiben. Az állatkert e téren szép ered­ményeket mutathat fel. Számos állat «— leopárd, jaguár, puma, hiúz, farkas, antilop, strucc, hima­­lájai medve és néhány apró exoti­­kus madár — látta itt meg a nap­világot és sikerült is felnevelni őket. Az idén szaporulat volt a leopárd „házaspárnál". Zora és Bleszk eddig már tizenhat csemetét nevelt fel. A Mánya nevű himalájai medve-mama ebben az évben a ti­zennegyedik bocsot hozta a világra, sőt egy alkalommal egy barna­medve bocsait is „örökbe fogadta". De az ausztráliai dingók és az anti­lopok is megszaporodtak. A bratislavai állatkert már régen túlnőtte mai kereteit, azért tervbe vették egy teljesen új, korszerű óllatkert létesítését 96 hektár terü­leten. Ez lesz az ország legnagyobb ilyen létesítménye. A jelenlegi 7,6 hektár területű állatkertet kívánják fokozatosan bővíteni. Az új állat­kertben elhelyezett állatok a nö­vényzettel együtt olyan természetes összképet fognak nyújtani, mintha az állatokat eredeti környezetükben látnánk. A bejárat körüli térségben dús vegetáció és nagy kiterjedésű vízfelület fogadja majd a látogató­kat. Ugyancsak a bejárat közelében lesz a vízimadarak pavilonja. Drót­­kötélpálya épül, ennek kabinjából kényelmesen be lehet tekinteni majd az álatkert egész területét. Természetesen bővülni fog az állatállomány is. A majomházban minden jelentősebb fajta képviselve lesz. A legnagyobb pavilon a med­vék számára készül. Beszereznek elefántokat, orrszarvúakat, vízilova­kat és zsiráfokat. Az idei jubileum fontos határköve a bratislavai állatkert fennállásának nemcsak azért, mert a sok gond és nehézség ellenére az intézmény eddigi eredményes és jó munkájá­ról adhat számot, de azért is, mert az idén kezdődik az a tíz évre ter­vezett nagyszabású beruházás, amelynek befejezésével a bratisla­vai ZOO jelentős tényezőjévé válik az európai állatkertek rendszeré­nek. VÖRÖSMARTY GÉZA 25 PALO KOSTAL felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom