A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-11-11 / 38. szám
Bao Dai császárral az élen. Miután a VDK néphadserege 1954. május 7-én Dien Bien Phunál megsemmisítő csapást mért a francia gyarmati hadseregre, a franciák kénytelenek voltak tárgyalóasztalhoz ülni. Az 1954. július 21-én aláírt genfi szerződés biztosította a békét Indokínában; demarkációs vonalat húzott a 17. szélességi foktól valamivel délebbre a VDK és a Vietnami Köztársaság (Dél-Vietnam) között. A hétéves háború a franciáknak 5 milliárd dollárba (ebből 2 milliárd dollár amerikai segély), továbbá 100 000 halottba és 191 000 sebesültbe került. A háború beszüntetése után északon a VDK nagyarányú békés építőmunkát kezdett, míg délen a saigoni kormány az Egyesült Államokra támaszkodva a genfi egyezmény határozataival ellentétben — ez előírta, hogy az ország egyesítéséről népszavazást kell tartani — külön alkotmányozó nemzetgyűlési választásokat rendezett. Általános hajsza kezdődött a kommunisták, a baloldali szervezetek és személyek ellen. Amikor 195ó-ban a 100 000 főt számláló francia csapatok elhagyták az országot, az Egyesült Államok igyekezett kitölteni az így kialakult „vákuumot". Az USA különleges katonai egységeket és jelentős segélyt bocsátott a saigoni rezsim rendelkezésére helyzete megszilárdítása érdekében. Az 1962-ben már 10 000 amerikai „tanácsadóval" kiegészített dél-vietnami hadsereg egyre szélesebb körű hadműveleteket folytatott a kormány megdöntéséért és az ország egyesítéséért küzdő partizánalakulatok ellen. Az amerikaiak azután egyre jobban belebonyolódtak a „szennyes háborúba", jelentős szárazföldi, légi és tengeri erőkkel támogatták a korrupt saigoni rendszert. De hiába fecsérelték a dollármi lliárdokat, fiatal amerikaiak életét, nem tudták megtörni a hős vietnami nép ellenállását s végülis kénytelenek voltak kivonni katonai erőiket Dél-Vietnamból, megpecsételve ezzel saigoni szövetségesük sorsát. A saigoni rezsim egymillió fős, jól kiképzett, kitűnően felfegyverzett hadserege sorra adta fel pozícióit, s ez év áprilisának utolsó napjaiban a felszabadító néphadsereg katonái puskalövés nélkül bevonultak Saigonba. Véget ért a harmincéves indokínai háború. A Dél-Vietnam teljes felszabadításával kivívott történelmi győzelem új szakaszt, a békés alkotó munka szakaszát nyitotta meg a vietnami nép előtt. A harminc esztendős szakadatlan harcok után Vietnam most minden anyagi és emberi erőforrását a szocialista gazdaság tervszerű fejlesztésére, a lakosság életszínvonalának rendszeres növelésére összpontosíthatja. A Vietnami Demokratikus Köztársaságnak most egyszerre többszörös feladatot kell megoldania, A VDK megalakulásának is újjáépítés útján 30. évfordulóján, szeptember 2-án elhangzott beszédében Pham Van Dong miniszterelnök elmondotta: „A Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével a VDK kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya együttműködik az egész országra háruló forradalmi feladatok, a két övezet problémáinak megoldásában. A gazdasági fronton különösen parancsoló, hogy minden erőt egyesítsünk az újjáépítésre, a népgazdaság fejlesztésére." Északon idén, 1975-ben fejeződik be a szocialista népgazdaság helyreállításának szakasza, s már készül a népgazdaság és a kultúra fejlesztésének, az életszínvonal emelésének ötéves terve. E terv végrehajtása — a terv irányelveit a Vietnami Dolgozók Pártja soron levő IV. kongresszusán hagyják jóvá — 1976-ban kezdődik meg. A VDK második ötéves népgazdaságfejlesztési tervének alapvető célkitűzése a szocializmus anyagi-technikai alapjainak megteremtése. (Az első ötéves terv az 1961 —1965 közötti időszakra készült.) A békés időszak folyamán a vezetés előtt álló új feladatok megkövetelik az irányítás és az ellátás eddigi rendszerének fokozatos módosítását. A VDK sajtója is jelzi, hogy a korábban elkerülhetetlen „hadikommunizmusnak" nevezett irányítási rendszert most az új feladatoknak megfelelően hatékonyabb formák váltják fel. Vietnam vezetői a vietnami népre kényszerített harmincéves háború következményeként kialakult nehézségek ellenére bizakodóan tekintenek a jövő elé. E bizakodás egyik forrását Nguyen Duy Trinh, a VDK miniszterelnök-helyettese így fogalmazta meg: „A két országrész gazdag természeti kincseivel kiegészíti egymást. Vietnam kedvező földrajzipolitikai helyzete megteremti hazánk számára a lehetőségeket, hogy virágzó, példamutató országgá váljék." A bizakodás másik forrósa-a testvéri szocialista országokkal való együttműködés fokozása. A Szovjetunió s a többi szocialista ország a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak — fejlődésének és harcának minden szakaszában — sokoldalú és hatékony segítséget, támogatást nyújtott. Az együttműködés legfontosabb feladata most — segítséget nyújtani a szocializmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtéséhez, a szocialista iparosítás programjának végrehajtásához s a szocializmus falusi alapjainak megszilárdításához. Vietnam a jövőben is biztosan számíthat a szocialista országok proletár internacionalista segítségére, a világ haladó erőinek támogatására. — ta — Jellegzetes dzsunkák a haiphongi kikötőben Jó volt az idei rizstermés — mondja mosolyogva ez a vietnami kislány 17
