A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-11-04 / 37. szám

A csehszlovák—szovjet barátsági hónap gaz­dag, évről évre élénk figyelemmel kísért kulturális rendezvénysorozatának egyik leg­rangosabb és egyben a mozinézők tízezreit vonzó eseményét az új szovjet filmek műsorra tűzése jelenti. Ez a nem kis érdeklődéssel várt, hagyomá­nyos őszvégi filmbemutató — társadalmi és művészi szempontból — érdekes képet nyújt a kortárs szovjet kinematográfiáról; sőt, talán akár az egész eszten­dei szovjet filmtermés legújabb és legsikeresebb alkotásait reprezentáló filmszemlének is tekinthető. Kétségtelen, hogy jogos hát az a várakozás, mely alkalomról alkalomra megelőzi nálunk a barátsági hónap filmbemutatóinak többségét, hiszen a mai szovjet kinematográfia tematikai s művészi törekvé­seinek középpontjában — a szocialista filmművészet küldetésével összhangban — elsősorban napjaink szovjet társadalma, annak mindennapi élete és problémái állnak. A szovjet fiiművészet egy további, művészi tökéllyel ábrázolt témája a számos ember­telen és mindmáig sajgó emlékekkel kísértő második világháború eseményeinek, hősi küzdelmének fel­idézése. így érthető s természetes oz a fokozott érdeklődés, mely hazánkban a barátsági hónapban vetítésre kerülő szovjet filmek iránt tapasztalható, hiszen ezekben a hetekben a mozilátogatók ezrei sokoldalú s művészi tekintetben is teljes képet nyer­hetnek napjaink szovjet filmművészetéről. Az idei barátsági hónap hazánk felszabadulása 30. évfordulójának jegyében zajlik. Ezért az ennek keretében bemutatásra kerülő 11 szovjet filmalkotás talán minden eddiginél igényesebb válogatást tükröz. A színészek vagy a rendezők sorában olyan híres nevekkel találkozhatunk, mint Szergej Bondarcsuk, Vaszilij Suksin, Vjacseszlav Tyihonov, Jurij Nyikulin, Irina Skopcevova és sokan mások. A hazáért harcoltak — ez a címe Sz. Bondarcsuk bemutatásra kerülő filmjének, melynek forgatókönyvét a neves színész és rendező Mihail Solohov világhírű regénye alapján írta. Körültekintő és lelkiismeretes munkáját igazolja, hogy Solohov eredeti szándéka értelmében, az egyszerű szovjet katonák, az egész szovjet nép hősiességét és bátorságát örökítette meg. Távol áll tőle azonban minden felszínes ábrázolás­­mód. Ellenkezőleg: főszereplőinek tettei és jelleme révén az egész nemzet sorsát sejteti, bepillantást nyújt az olykor embertelennek tűnő megpróbáltatá­sokban harcoló szovjet katonák lelkületébe. A ha­záért harcoltak három főszerepét V. Suksin, V. Tyiho­nov és Sz. Bondarcsuk játszók, s alakításaikról csu­pán a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. Az elmúlt harminc esztendőben már számos film készült a második világháború harcairól, katonáiról. E filmek sikere bizonyítja, hogy ez a téma mindaddig időszerű, sőt, szükségszerű marad, amíg az emberi­ség örökre el nem hárítja egy esetleges újabb hábo­rú veszélyét. Ilyen háborúellenes memento a Mi visszatérünk című film is, mely a Nagy Honvédő Háború egyszerű katonáinak sorsát ábrázolja, az ő Jelenet a Blokádból hősiességüknek állít emléket. Sokáig emlékezetünk­ben élnek majd a film hatásos, drámai jelenetei, melyek kifejezően ábrázolják, hogy a háború kegyet­len körülményei között miként is vezet az egyén útja a haza védelmének közös ügyéhez. A film kulcs­figuráit V. Ivasov, V. Tyihonov, Oteg Zsakov és Gatina Polszkihova játsszák. Blokád — ez a címe Mihail Jersov rendező legújabb négyrészes filmjének, mely­ben a fasiszták által körülzárt Leningrad 900 napig tartó hősi küzdelmének drámai mozzanatai elevened­nek meg. A filmből egyelőre az első két rész készült el, melyeket máris nagy sikerrel vetítenek a szovjet filmszínházakban. A film külön érdekessége, hogy cselekményét a leningrádi harcok során fényképezett eredeti dokumentumrészletek is hitelesítik. A Vorosi­­lovot, Sztálint, Zsukovot, Hitlert és további 48 törté­nelmi alakot eredetiben felelevenítő film egyben arra is választ ad, hogy a fasisztáknak miért nem sikerült leigázniuk a Néva-parti várost, bár a frontvonal a peremkerületekben húzódott.. . Legutóbb például a Figuera Da Foz-i portugál filmfesztiválon aratott nagy sikert a nemrég elhunyt Vaszilij Suksin Vörös Kányala című filmje. Ez a nap­jainkban játszódó, balladaszerűen fogalmazott törté­net egy olyan ember sorsáról, küzdelméről vall, aki okulva saját hibáján szakítani akar múltjával és a társadalom számára hasznosan, új célok és tervek alapján kíván élni. Börtönbüntetését letöltve, kilépve a fogház'kapuján ezért férfias elhatározással kezd új élethez, bár akkor még nem sejti, hogy milyen nehéz, szinte tragikus akadályok tornyosulnak majd előtte élete új céljainak elérése közben . . . Egy nyílt ember rejtett, belső lelki világának tűnődő hangula­tú, költőien megrajzolt képét tárja elénk a Vörös Kányafa, a főszerepet alakító és a rendezést is vál­laló Vaszilij Suksin utolsó remekműve. Nehéz, szinte lehetetlen a barátsági hónapban be­mutatásra kerülő 11 szovjet film mindegyikéről külön­­külön is szólni, hiszen egytől egyig kiváló művészek remek alkotásairól van szó! Egy házasság megpró­báltatásairól szól Nyikoláj Gubenko napjainkban játszódó filmje, a Ha boldog akarsz lenni; a tavalyi Karlovy Vary-i filmfesztivál nagydíját nyerte a Szerel­mesek románca című film, melyben Andrej Mihalkov- Koncsalovszkij rendező két’fiatal tragikus kimenetelű szerelmének történetét mondja el; de figyelemre méltó alkotások a Ne leiedd a neved, a Vörös Flot­tilla matróza című filmek is. Feltétlen említést érde­mel, hogy a mozilótogatóknak ismét alkalmuk nyílik majd megtekinteni a felszabadulás után készült szov­jet filmek leghíresebb alkotásainak egyikét, a Grigo­­rij Csuhraj rendezte „Ballada a katonáról“ Vlagyimir Ivasovval, Zsanna Prohorenkovávol, Antónia Makszi­­movával és Nyikoláj Kriucskovval a főszerepekben. (Archív felv.) A_____ BARÁTSÁGI HÚNAP FILMJEI 4 M. Solohov regényéből készült A hazáért harcoltak című film ▼ Izgalmas történetet tár a néző elé a Mi visszatérünk című film 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom