A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-10-21 / 36. szám
a sivatag nyomorúságos füvén legeltették. De a kőolaj egycsapásra megváltoztatott mindent. Huszonöt évvel ezelőtt a fővárosban, El-Kuvaitban még magas várfal fogta gyűrűbe a lapos tetejű, keskeny ablakos vályogházikókat. Az 1951- ben megkezdett rekonstrukció eredményeképpen meglepő gyorsasággal egy modern, szép város keletkezett a sivatagban. Eltűntek a szűk, keleties sikátorok, helyükben széles aszfaltozott sugárutak épültek. Az utcákon még fákat, virágokat is látni, holott a víz itt szó szerint aranyat er. 1964-ben kezdte meg működését egy tengervíz lepárló berendezés, amely naponta 27 millió liter ivóvizet állít elő. (Azelőtt az ivóvizet Irakból hozták csónakokon.) Ma a széles sugárutakon csaknem fél millió gépkocsi közlekedik, s El-Kuvait igazi világváros képét nyújtja. Főutcája, a Fahd Szalem mentén három-kilenc emeletes hipermodern épületekben vannak a kormányhivatalok, a bankok, az elegáns üzletek, amelyek tele vannak a világ minden részéből behozott és vámmentesen árusított árukkal. De az új élet még nem törölte el mindenütt a múlt nyomait: a korszerű új vásárcsarnok szomszédságában ma is ott zsibong a hagyományos, színpompás arab piac, a szúk. Jelentős olajkikötője, Mena al- Ahmadi tabu az idegen számára, de erős ellentéte a luxusautóknak és a modern városrésznek a régi kikötő a jellegzetes halász- és gyöngyhalász-bárkákkal s a takarmányt meg gyümölcsöt szállító kis hajókká. A bárkák építése még hagyományos, de meg kell jegyezni, hogy ma már többségüket Dieselmotor hajtja. A kuvaiti honos beduinok meggazdagodtak, mert jócskán részesülnek az ország olajjövedelméből. (A város lakóinak csak a fele törzsökös kuvaiti. Ennek számit az olyan arab, akinek ősei már itt éltek vagy 1922 előtt telepedett le az országban. A másik fele iraki, perzsa, indiai, pakisztáni, palesztin, líbiai, valamint európai származású vendégmunkás. Ezek csak öt évre kapnak később megújítható munkavállalási engedélyt, hogy ne kérhessék honosításukat s az ezzel járó igen jelentős jogokat. (A meggazdagodott beduin családok mindegyike három-négy gépkocsival rendelkezik; statisztikai adatok szerint az egy családra jutó gépkocsik számát tekintve Kuvait az első s az egy lakosra számított 4000 dolláros nemzeti jövedelmével a harmadik helyen áll a világon. Ezzel szemben a vendégmunkások bére meglehetősen alacsony, alig haladja meg a létminimumot. Kuvait lényegében mindenből behozatalra szorul, bár a kormány mindent megtesz nemcsak az olajtermelés és -feldolgozás fejlesztésére, hanem más iparágak létesítésére is. így megindult a marónátron- és sósavgyártás (műtrágyaalapanyagok), a tégla-, cement- és bútoripar. Űjabban egy alumíniumöntöde és egy autó-összeszerelő üzem is működik. Folyik a mezőgazdaság korszerűsítése is. Megindult az üvegházi, permetezéses zöldségtermesztés, bár az itt termesztett paradicsom, zöldpaprika, uborka stb. egyelőre lényegesen drágább a behozottnál, elsősorban a rendkívül költségesen előállított édesvíz felhasználása miatt. De a kormányzat mindent megtesz a korszerű ipar és mezőgazdaság kiépítésére, számítva azokra az időkre amikor majd kimerül a 7 milliárc tonnára becsült olajkészlet, s az or-A Perzsa-öböl partján fekvő kis emirátus, Kuvait neve ma mindenkiben a mesebeli gazdagság képzetét kelti. Ennek alapja, az olaj csaknem kimeríthetetlen mennyiségben árad: a tőkés világ ismert olajkészleteinek 20 százaléka található Kuvait területén. Valamivel több mint harminc évvel ezelőtt Kuvait egyike volt a legszegényebb arab országoknak. A csaknem negyedmillió beduinnak nagy része nomád életmódot folytatott, tevéiket, juhaikat, kecskéiket Bárkák a régi kikötőben El-Kuvait belvárosa így öltöznek még ma is a sivagati életmódhoz L szokott arabok Aranyműves bolt
