A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-10-07 / 34. szám
évektől kezdve gyors gazdasági fellendülésnek örvendhetett. (Ennek, igaz, most már vége. Állandó sztrájkok és tüntetések jelzik az elégedetlenséget és az életfeltételek romlását, akárcsak mindenütt Nyugat-Európában.) A bajok itt mások. A gazdasági élet romlásán kívül Spanyolországot különleges gondok emésztik. Az egyik az utódlási harc. hogy hová, merre tartson Spanyolország a 82 éves, egészségileg megrokkant államfő távozása után. A másik a több mint 35 esztendő óta megoldatlan baszk kérdés. Kiéleződött a politikai harc, sorozatos merényletek történnek, különösen 1973. december 20 óta, a miliő r gépkocsijával együtt levegőbe röpítették Carrero Blanco miniszterelnökét. A politikai merényletek természetesen nem jelentenek megoldást, csak növelik a zűrzavart: a terror éllénterrort szül, a rendszer rendőrsége felhasználja az alkalmat arra, hogy meghurcolja politikai ellenfeleit. Ez történt április óta: a három baszk tartomány hónapokon keresztül, mint már annyiszor az utóbbi esztendőkben, „rendkívüli állapotban” élt. Augusztus végén a világsajtó figyelme ismét a baszk kérdés felé terelődött, amikor egy spanyol katonai bíróság halálra ítélt két baszk ellenállót, az ETA baszk szeparatista szervezet tagját, azzal a váddal, hogy 1974-ben fegyveres harcban megöltek egy csendőrt. A burgosi halálos ítéletek nyomán újabb hatalmas tiltakozási hullám árasztotta el Spanyolországot. Csak a baszk területeken mintegy 130 ezer dolgozó sztrájkolt, San Sebastianban, ZarDusban és más városokban felvonulásokon, tömegtüntetéseken bélyegezték meg a vésztörvényszék ítéletét, a tömeg több helyen összecsapott a karhatalmi erőkkel. A rendőrség San Sebastianban a tüntető tömeg közé lőtt. Megmozdult a világ közvéleménye, szágokban, elsősorban a Benelux államokban. Kitartóan ragaszkodnak nemzeti nyelvükhöz és kultúrájukhoz. Spanyolországban a három baszk tartományban élnek. Ezek Alava (fővárosa Vittoria), Guipúzcoa (főv. San Sebastian) és Vizcaya (főv. Bilbao). A baszk tartományok — baszkul Euzkodi, spanyolul Vascongadas — székhelye ugyancsak Bilbao. A középkor folyamán a baszk tartományok elvesztették önállóságukat, és a 16. században a spanyol királyság részévé váltak. 1876-ig azonban bizonyos fokú önkormányzatuk volt. 1936-ban a köztársasági kormány széleskörű autonómiát biztosított a baszk tartományoknak. Franco azonban fasiszta felkelőivel és intervenciós csapataival 1937 nyarán leverte a baszkok elkeseredett ellenállását és megszüntette a Baszkföld autonómiáját. A baszkok azóta is — mint a Franco-rendszernek talán legelkeseredettebb ellenségei — kitartóan harcolnak nemzetiségi jogaikért, a terület autonómiájáért. Amióta Korzika szigetén az idén nyáron a szeparatista ARC (Korzika Újjászületésének Akcióbizottsága) vezetésével fellángolt a függetlenségi harc,-a francia kormánynak megnövekedtek a gondjai. A francia csendőrség erélyes fellépését Alexandre Sanquinetti (maga is korzikai származású), a gaulleista párt volt főtitkára egy rádiónyilatkozatában így indokolta meg: „Ha Korzikában meghótrálunk, meq kell hátrálnunk Bretagne-ban is, a Baszkföldön is, Katalóniában, Elzászban, Flandriában és így tovább . . ." Tehát a franciaországi baszkok is — mint látszik — alighanem szívesen élnének együtt a Pireneusok déli oldalán lakó testvéreikkel . . . A nyáron alkalmam volt ellátogatni a Baszkföldre. Bayonne-nál értük el az Atlanti-óceánt, bár a város maga az Adour folyó torkolatától 6 kilométernyire fekszik. Bayonne a franciaországi FORBON0Ó BASZKFÖLD A portugáliai eseményekről szóló jelentések, helyzetelemzések nap mint nap sok-sok hasábot, sőt olykor oldalakat töltenek meg a világsajtóban, a Franco-rendszer —- igaz kevésbé jelentős és látványos — bomlási folyamatának így érthetően kevesebb publicitás jut. Fiatal tisztek csoportja — nyilván a portugál példától ösztönözve — ott is megpróbálkozott ugyan valamiféle szervezkedéssel, de igen hamar leleplezték és — letartóztatták őket. Mindenesetre a jelek arra vallanak, hogy a spanyol hadseregben is megindult az erjedés. Bár sok a hasonlóság, a spanyol bomlási folyamatot mégsem lehet a portugáliai változásokhoz hasonlítani: A spanyol hadsereget és gazdasági életet nem rendítette meg egy tizennégy éves értelmetlen gyarmati háború, amely ráadásul vereséggel végződött. A közös történelmi múlt ellenére más a két nép vérmérséklete és részben kultúrája. És ne felejtsük el, amíg Portugália „Európa szegényházává" sülylyedt, a nagy szomszéd a hatvanas nyugat-európai szocialista pártok, demokratikus szervezetek, sőt kormányok jelentették be tiltakozásukat. A Békevilágtanács titkársága nyilatkozatot tett közzé, s ebben határozottan tiltakozik a két baszk hazafi ügyében kimondott halálos ítélet ellen. A BVT felhívással fordult minden békebizottsághoz, párthoz és szakszervezethez, közéleti személyiséghez és államférfihoz; haladéktalanul követeljék a spanyol kormánytól a két hazafi életének megmentését, minden politikai fogoly szabadon bocsátását, amnesztia meghirdetését és az emberi jogok tiszteletben tartását. A baszkok Nyugat-Európa egyetlen nem indoeurópai népe. A Pireneusok északi és déli lejtőjén, Francia- és Spanyolországban élnek. Eredetük máig sem tisztázott, Európg egyetlen más népével sincsenek rokonságban, feltehetőleg az ibérek utódair Számuk Spanyolországiban kb. 600 ezer, Franciaországban kb. 200 ezer; mintegy 300 ezren kivándoroltak, főképp Dél-A;nerikába. Újabban sokan dolgoznak mint vendégmunkások a nyugat-európai orbaszk terület legnagyobb, legjelentősebb városa, püspöki székhely. Valamikor fontos erősség volt, még ma is uralja a várost a maga szigorú fenségével a 17. században épített és még 1814-ben is (az angolok ellen) újabb erődökkel bővített vár, a Citadella; van egy, a 12. századból származó várkastélya és még ma is meglehetősen épek a gall-római időkből fennmaradt városfalak. Különösen érdekes a Saint-Esprit nevű városrész szorosan egymás mellé épült, baszk típusú, lapos tetejű és erkélyekkel ellátott házaival, s a Port-Neuf utca, festői árkádsoraival. A város legszebb része az ún. Allées Marines, az Adour balpartján, a tengerpartig húzódó sétahelyek. .Érdemes megtekinteni a 15. század végén épült Saint-Esprit templomot, az északi gát stílusú Ste-Marie székesegyházat (13—14. sz.). A Daqourette-házban (16. sz.) van a Baszk Múzeum, egy igen gazdag, a maga nemében egyedülálló néprajzi gyűjtemény. Biarritz északi Baszkföld második 16
