A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-09-16 / 32. szám
Egy régi borcímke Kézi festésű dísztál 1875-böl, Hollóházáról „titkolta, dugta, takarta,“ pedig akik dugták, takarták „pengére tették magukat". Később Darvas Részeg eső című regényében ezt így fogalmazta: „embererdő védett". Győri Elek sírjának és Darvas József emléktáblájának megkoszorúzása után az összegyűlt írók „elszéledtek" a tiszaladányi embererdőben. Vagyis a program szerint családlátogatás következett. Vendéglátó házigazdámat tavaly a véletlen sodorta mellém. Most a tavalyi ismeretség okán kerültem Csikaiékhoz — vendégnek. Az idei, negyedik Tokaji írótábor fő témáját „A nő és a munka" összefoglaló címmel jelölték; ezt a nők nemzetközi éve alkalmából tűzte napirendre a találkozó szervező bizottsága. Az írótábor munkája három napon át ennek a témának a jegyében zajlott. Több é/dekes előadás, szociológiai felmérés hozta közelebb az ezzel kapcsolatos problémákat. Tóth Pál szociológus a vidéki ipartelepítésről, a nő munkájáról és az átalafejlődött kőedénygyárának köszönheti, amely kevés híján kétszáz esztendős, s így Magyarország legrégibb kerámiaipari üzeme. A gyár történelmét összefoglaló monográfiában olvastam: „Az elv: munkálkodni az egyetemes porcelánművészetért, s ugyanakkor kifejezni azt, ami a mienk, a művészet ideális világába vezet népművészetünk modern átmentésén át, talán oda, ahova népzenei gyűjtésünk és a régi magyar dalkincs feldolgozása során Bartók és Kodály eljutott. Üj legyen, népi, magyar és XX. századi!" Szép és nemes célkitűzés, amelynek megvalósítása a Hollókői Porcelángyár rangját adja és jelzi. Este Komlóskán, egy hegyek közé bújt szlovák nemzetiségi faluban tájegységi nemzetiségi és irodalmi műsor keretében találkoztunk a falu lakóival; a rendezvényre a nemzetiségi klubkönyvtár megnyitása alkalmából került sor. Az ünnepségen bejelentették, hogy a klubkönyvtárat Jankó Král'ról, a szlovák nép kiváló költőjéről nevezik el. szesűrítik a lexikális tudás alapanyagát, s amelyben az adatoknak, tényeknek, esetleges összefüggéseknek könnyen utánanézhetünk." A Magyar Remekírók sorozatban jelentek meg Kölcsey Ferenc válogatott müvei. Öelötte a hazafias költészet a múlt dicsőítésére s a jelen siratására szorítkozott, az övé: vallomásszerű megnyilatkozása a hazaszeretetnek, föléje emelve azt minden egyéb érzésnek, a szerelemének is . .. — írta róla Horváth János, az egyik legnagyobb magyar irodalomtörténész, így folytatva: Az ő hazaszeretete a vallásossággal egyenrangú, szent, magasztos érzés, azért tudott nemesítőleg hatni költészetbeli utódaira. Gyökeres, művelt hazaszeretet az: a nemzeti múlt átérzésén alapszik, s történeti szolidaritással kapcsolódik ahhoz ... A tragikus sorsot ily mélyen és személyesen senki sem érezte meg, s nem fejezte ki. Amint költői gyakorlata hátterében általában filozófia rejlik: hazafias költészetének a magyar történelem adja meg a filozófiai alapot és mélységet. Az 1882. év húsvétján eltűnt tiszaeszlóri cselédlány, Solymosi Eszter halálában vált hősnővé — alakja torz szimbólummá, neve az antiszemita mozgalom jelszavává lett. Solymosi Eszternek vérét vették a zsidók és húsvéti pászkájukba keverték — röppent fel a képtelen középkori babonákat felelevenítő vád. Krúdy Gyulának az eszlári vérvádról s a „nagy perről” szóló, máig kiadatlan regénye, a most megjelent A tiszaeszlári Solymosi Eszter, nemcsak az 1880-as évek dühödt és ostoba antiszemitizmusát jeleníti meg, hanem az önmagát túlélő 19. század hervadását, a hajdani „dicső eszmék" elszürkülését, a táblabírák világának porba hullását is. A „boldog békeidők” korát, amelyben a magyar vidék provinciális kedélyessége mögül groteszk démonikusság sejlik elő: omladozó kúriákban kótyagos fejű Don Quijoték tanyáznak, a kvaterkázó úri társaságokban fojtott hisztéria lappang .. . A Magyar Remekírók sorozat egy további pompás kötete a Kosztolányi Dezső négy legismertebb regényét tartalmazó kiadvány. Ady Endre válogatott versei — Koczkás Sándor és Krajkó András szerkesztésében t a Szépirodalmi kiadó és a Madách közös kiadásában jelentette meg. Az ifjabb olvasók két kiváló életrajz-regénnyel gazdagíthatják gyarapodó házi könyvtárukat. Az egyik Vámos Magda: így élt Darwin című kötete, a másik A város peremén című regénybiográfia, József Attila nővérének, József Jolánnak az írása századunk hallhatatlan szocialista költőjéről. S még egy kiadvány a tanulóifjúság asztalára: Mikszáth Kálmán két elbeszélésgyűjteménye, a Tót atyafiak és A jó palócok egy kötetben, az Iskolások könyvtára sorozatban. A népszerű Nemeskürty István Onfia vágta sebét címmel jelentette meg újra egy kötetben trilógiává terebélyesedett történelmi esszé-sorozatát, a Krónika Dózsa György tetteiről, az Ez történt Mohács után és az Elfelejtett évtized című írásokat. A mai magyar prózaírás két kivaló reprezentánsának egy-egy kötetét is megtaláljuk a legújabb könyvlistán. A Kossuth-díjas Sánta Ferenc két régebbi regénye, a filmről is jól ismert Húsz óra és a huszita harcokat idéző Az áruló jelent meg egy-egy kötetben a Szépirodalmi kiadó Harminc éves sorozatában, míg Fejes Endre, a Rozsdatemető szerzője, új regénnyel jelentkezett, Szerelemről, bolond éjszakán címmel. Szabó János Internacionalisták Kirgizföldön címmel írta meg az Interhelpo ipari szövetkezet születését és sorsát, az elbeszélőként és regényíróként ismert Szabó Bélának pedig a két világháború között írt verseit gyűjtötte össze s adta ki újra a Madách Kenyér meg tej címmel. —cs— 21 kuló falusi családról adott érdekes képet. Turgonyi Júlia a nökérdés marxista megítélésével, Oravecz János pedig a dolgozó nők munkakörülményeivel, művelődési és kulturális lehetőségeivel foglalkozott. Érdekes előadást hallottunk Tarján Tamástól; címe: „A nők megváltozott társadalmi helyzetének ábrázolása a fiatal prózairók munkáiban" volt. A vitában az írótábor résztvevői, írók, költők, irodalomtörténészek, kritikusok, szociológusok, népművelési dolgozók sok észrevétellel, adalékkal járultak hozzá a teljes kép kialakításához. A későbbiek során az írótábor tagjai Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen több szocialista brigáddal találkoztak. Az utolsó napot Hollóházán, az estét pedig Komlóskán töltöttük. Hollóháza a Hegyház egyik legfestőibb részén terül el. Hírétnevét az egykori üveghutából kiA Tokaji írótábor hagyományt folytat, hagyományt ápol. Két évvel ezelőtt a munkásművelödés kérdéseivel foglalkozott; tavaly az ifjúság, az ifjúsági irodalom volt a műsoron. Az idén, mint már korábban elmondtam, „A nő és a munka" összefoglaló címmel korunk egyik legaktuáliabb kérdése került megvitatásra. Tartalmas, tanulságos, gondolatokban gazdag hetet jelentett ez a tábor minden résztvevője számára. Az idei tapasztalatok bizonyítják, hogy a Tokaji írótábor műhellyé vált, olyan mühelylyé, amely az irodalomra, az irodalom időszerű kérdéseire és a közgondolkodás sürgető gondjaira egyaránt érzékenyen reagál. GÁL SÁNDOR
