A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-09-16 / 32. szám
irtást, műtrágyázást, permetezést végző növényvédő gépeink iránt viszont a mezőgazdászok tanúsító* nak egyre fokozódó érdeklődést. • — Nem túlságosan költséges, mondjuk;, a repülőgépes műtrágyaszórás? — Nem. A „varjúk“ által végzett munka alaposságát és gyors ütemét tekintve, mindenképpen önköltséges beruházás. Itt is érvényes az az íratlan törvény, miszerint mi kéthárom nap alatt vagyunk képesek elvégezni mindazt, ami hagyományos módszerrel hetekig is eltartana. És adódhat olyan időjárás is, amikor a földi gépeket nem bírja el a felázott talaj, mi meg vígan tudunk permetezni vagy műtrágyát szórni, A Slov-air által biztosított személyforgalmat lebonyolítani, az elsősorban egészségügyi feladatokat ellátó légi taxiszolgálatot kiszolgálni, illetve e légitársaság többi, nemzetgazdaságilag ugyancsak nagyon fontos tevékenységét maradéktalanul ellátni — mindez nagy és felelősségteljes munka. E bonyolult feladatokhoz, a különböző típusú repülőgépek üzemeltetéséhez és karbantartásához jól képzett szakemberek kellenek, akik mindennapi munkájukat nem pusztán foglalkozásnak, hanem elsősorban hivatásnak is tekintik. E munka különleges varázsa nem csupán a repülősöknek kijáró természetes csodálatban rejlik, hanem abban is, hogy napról napra új és olykor bizony teljesen váratlan feladatokkal kell megbirkózniuk. Nem véletlen hát, hogy a közhit úgy tartja, miszerint a repülés a bátrak hivatása. Petrek mérnök erélyesen tiltakozik : — Ez is épp olyan hivatás, mint sok egyéb népszerű foglalkozás, csupán még nagyobb pontosságot és fegyelmezettséget követel, mert a repülésbiztonság mindennél fontosabb. Olyan eréllyel tiltakozik, mintha nem is az üzemvezető asszisztense, hanem egy gyakorlott pilóta szájából hallanám ezeket a szavakat. Rögtön meg is kockáztatom hát a kérdést: vajon ő is aktív repülős-e? Testtartása egyből feloldódik, tekintetéből jóleső melegség sugárzik. — Természetesen. Suhanckorom óta versenyszerűen űzöm a repülést, de azért semmivel sem tartom magam bátrabbnak másoknál... Legfeljebb szerencsésebbnek ... — Miért? — A repülés közben szerzett élmények sokasága miatt. Mert egy idő múltán nemcsak a repülés technikáját tanulja meg valaki, de a levegőben töltött órák szépségét is élvezni kezdi. ... És egy vérbeli repülős számára ez semmivel sem pótolható ... EDUARD PETREK, mérnök KONTÁR GYULA felvételei Pillanatkép az irányítótoronyból*' MILAN VITALIS
