A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-08-11 / 29. szám

tot tett. A két űrhajó egészen megközelítette egymást, az irányító központokban felszerelt hatalmas képernyőn — s ugyanakkor a televízió-készülékek képernyőjén szerte a világon — látni, ahogy az Apollo közeledik a Szojuzhoz, tengelye 20 fokos szögben áll a Szojuzhoz; ezt a dokkoló berendezéshez tartozó speciális műszerrel egyenlítik ki. Az Apollo manőverét kézzel irányítják. Történelmi pillanat, a két űrhajó egészen megközelíti egymást, érintkeznek a dokkoló egységek, lazán összekapcsolódnak az elsődleges kapcsok, majd a gyűrűs felületek egymásra húzása után a 8 darab záróhorog is rögzítődik.

19 óra, 12 perc moszkvai idő szerint. Leonov hangját hallani: „Létrejött az összekapcsolás, éreztük ezt azon, hogy az űrhajó kissé megremegett — és rögtön hozzáteszi angolul (az űrhajósok egymás nyelvét használták a kölcsönös érintkezésben): — Kitűnően csináltad, Tom.“

Az ötfőnyi legénység ezután ellenőrizte, hogy teljesen hermetikusan történt-e az összekapcsolás. Folytatódott mindkét űrhajón a munka az előre kidolgozott pontos időterv szerint. Két órával az összekapcsolás után az űrhajósok levetették az űröltönyt s csak kezeslábasban maradtak. Ellenőrizték a zsilipkamra két végén felszerelt záróajtót, majd megkezdődött a zsilipkamra feltöltése 520 higanymilliméter nyomású „Szojuz-levegővel” — hidrogén-oxigén gázkeverékkel (az Apollo űrhajókon — a Hold-kísérletekhez alkalmazkodva — tiszta oxigént használnak). Csakhamar megtörtént az első kézfogás az űrben.

A két űrhajó összekapcsolásával létrejött űrállomás, űrlaboratóriumként működött az együttes repülés során, öt fontosabb kísérletet végeztek; ezek közül három fizikai, kettő biológiai jellegű volt. Az első során az Apollo űrhajó — szétkapcsolódva a Szojuztól — mesterséges napfogyatkozást idézett elő a Szojuz űrhajó számára, ezt a Szojuzból felvételek sorával rögzítették s majd a Földön kielemzik. Ezután ismét összekapcsolási kísérlet kezdődött. A második kísérlettel áz ibolyántúli sugárzásokat tanulmányozták úgy, hogy az Apollo indított ilyen sugárzást a Szojuz felé, onnan tükörrel visszaverték az Apollóra, s ott színképelemzővel méréseket végeztek. A harmadik kísérlet során egy különleges olvasztókemencében, mintegy 1000 Celsius fokon, olyan fémötvözetet állítottak elő. amilyeneket földi körülmények között lehetetlen létrehozni. A negyedik kísérlet tizenkét órán át tartott, ennek során mesterséges gombatenyészetet létesítettek és figyeltek meg. Az ötödik kísérlettel a mikroorganizmusok létkörülményeit vizsgálták az űrhajósok. Ez utóbbi nagy jelentőségű lehet a rákkutatás szempontjából.

Egyébként a Szojuz—Apollo űrrepülés idején a három amerikai és a két szovjet űrhajós mellett még két szovjet űrhajós keringett földkörüli pályán, a Szojuz—19 és az 1975. május 24-én indított Szaljut—4 tudományos űrállomás legénysége rádión keresztül kapcsolatba lépett egymással. Tehát egyszerre heten voltak a világűrben.

Jelképes értelmű, hogy Leonovék magukkal vitték az ENSZ zászlaját, s ezt az űrtalálkozó alkalmával átadták Staffordéknak. A közös kísérlet befejezése után ők hozták vissza a Földre, és azóta a világszervezet székházában őrzik.

Természetes, hogy világviszonylatban igen nagy a sajtóvisszhangja a sikeres űrrandevúnak. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár nyilatkozatában kiemelte: a közös szovjet—amerikai kísérlet új dimenziót visz az űrkutatásba, és ezenkívül jelzi, hogy e két ország együtt kíván munkálkodni az emberiség javára, ezért a kísérlet biztató tényező az ENSZ-nek a "ilágűr békés felhasználását szolgáló erőfeszítéseiben.

A közös űrrepülés — azon túl, hogy fontos ismeretekkel gazdagítja az emberiséget — egyszersmind olyan tudományos vállalkozás, amely a két ország közötti kapcsolatok normalizálódásától is elválaszthatatlan: egyszerre tükrözi a békés egymás mellett élés elvének térhódítását és elő is segíti ezt a folyamatot. A közös űrkísérlet újra ráirányítja a figyelmet arra, milyen nagy lehetőségei vannak a két ország dinamikus tudományos együttműködésének más, nem kevésbé fontos területeken.

Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is hangsúlyozták — az Apollo és a Szojuz űrhajó összekapcsolását követő első pillanatokban az űrhajósokhoz küldött üzenetükben — az EPASZ-nak (a közös űrkísérlet hivatalos rövidítése — Ekszperimentalnij Poljot Apollo—Szojuz) történelmi jelentőségét, a békére gyakorolt óriási hatását az űrtalálkozónak, amely a békés egymás mellett élés elveinek alapján egyre szélesedő nemzetközi együttműködés megnyilvánulása. Mint Brezsnyev elvtárs mondotta, a mostani közös űrrepülés egyebek kö: zött a jövendő nemzetközi orbitális állomásoknak is előre vetített képe.

Csak remélhetjük, hogy az űrhajózások évében, a Szojuz—Apollo békés ; csillagképe alatt ez a nemzetközi j együttműködés tovább szélesedik az ‘ egész világ népeinek javára.

— ta —