A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-08-11 / 29. szám

tot tett. A két űrhajó egészen megkö­zelítette egymást, az irányító közpon­tokban felszerelt hatalmas képernyőn — s ugyanakkor a televízió-készülékek képernyőjén szerte a világon — látni, ahogy az Apollo közeledik a Szo­juzhoz, tengelye 20 fokos szögben áll a Szojuzhoz; ezt a dokkoló berende­zéshez tartozó speciális műszerrel egyenlítik ki. Az Apollo manőverét kéz­zel irányítják. Történelmi pillanat, a két űrhajó egészen megközelíti egymást, érintkeznek a dokkoló egységek, lazán összekapcsolódnak az elsődleges kap­csok, majd a gyűrűs felületek egymás­ra húzása után a 8 darab záróhorog is rögzítődik. 19 óra, 12 perc moszkvai idő sze­rint. Leonov hangját hallani: „Létrejött az összekapcsolás, éreztük ezt azon, hogy az űrhajó kissé megremegett — és rögtön hozzáteszi angolul (az űrha­jósok egymás nyelvét használták a köl­csönös érintkezésben): — Kitűnően csi­náltad, Tom.“ Az ötfőnyi legénység ezután ellen­őrizte, hogy teljesen hermetikusan tör­tént-e az összekapcsolás. Folytatódott mindkét űrhajón a munka az előre ki­dolgozott pontos időterv szerint. Két órával az összekapcsolás után az űrha­jósok levetették az űröltönyt s csak ke­zeslábasban maradtak. Ellenőrizték a zsilipkamra két végén felszerelt záróaj­­tót, majd megkezdődött a zsilipkamra feltöltése 520 higanymilliméter nyomá­sú „Szojuz-levegővel” — hidrogén-oxi­gén gázkeverékkel (az Apollo űrhajó­kon — a Hold-kísérletekhez alkalmaz­kodva — tiszta oxigént használnak). Csakhamar megtörtént az első kézfo­gás az űrben. A két űrhajó összekapcsolásával lét­rejött űrállomás, űrlaboratóriumként működött az együttes repülés során, öt fontosabb kísérletet végeztek; ezek közül három fizikai, kettő biológiai jel­legű volt. Az első során az Apollo űr­hajó — szétkapcsolódva a Szojuztól — mesterséges napfogyatkozást idézett elő a Szojuz űrhajó számára, ezt a Szojuzból felvételek sorával rögzítették s majd a Földön kielemzik. Ezután is­mét összekapcsolási kísérlet kezdődött. A második kísérlettel áz ibolyántúli su­gárzásokat tanulmányozták úgy, hogy az Apollo indított ilyen sugárzást a Szojuz felé, onnan tükörrel visszaverték az Apollóra, s ott színképelemzővel méréseket végeztek. A harmadik kísér­let során egy különleges olvasztóke­mencében, mintegy 1000 Celsius fokon, olyan fémötvözetet állítottak elő. ami­lyeneket földi körülmények között lehe­tetlen létrehozni. A negyedik kísérlet tizenkét órán át tartott, ennek során mesterséges gombatenyészetet létesítet­tek és figyeltek meg. Az ötödik kísér­lettel a mikroorganizmusok létkörülmé­nyeit vizsgálták az űrhajósok. Ez utób­bi nagy jelentőségű lehet a rákkutatás szempontjából. Egyébként a Szojuz—Apollo űrrepü­lés idején a három amerikai és a két szovjet űrhajós mellett még két szov­jet űrhajós keringett földkörüli pályán, a Szojuz—19 és az 1975. május 24-én indított Szaljut—4 tudományos űrállo­más legénysége rádión keresztül kap­csolatba lépett egymással. Tehát egy­szerre heten voltak a világűrben. Jelképes értelmű, hogy Leonovék ma­gukkal vitték az ENSZ zászlaját, s ezt az űrtalálkozó alkalmával átadták Staf­­fordéknak. A közös kísérlet befejezése után ők hozták vissza a Földre, és az­óta a világszervezet székházában őr­zik. Természetes, hogy világviszonylatban igen nagy a sajtóvisszhangja a sikeres űrrandevúnak. Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár nyilatkozatában kiemelte: a kö­zös szovjet—amerikai kísérlet új dimen­ziót visz az űrkutatásba, és ezenkívül jelzi, hogy e két ország együtt kíván munkálkodni az emberiség javára, ezért a kísérlet biztató tényező az ENSZ-nek a "ilágűr békés felhasználását szolgá­ló erőfeszítéseiben. A közös űrrepülés — azon túl, hogy fontos ismeretekkel gazdagítja az em­beriséget — egyszersmind olyan tudo­mányos vállalkozás, amely a két ország közötti kapcsolatok normalizálódásától is elválaszthatatlan: egyszerre tükrözi a békés egymás mellett élés elvének tér­hódítását és elő is segíti ezt a folya­matot. A közös űrkísérlet újra ráirá­nyítja a figyelmet arra, milyen nagy lehetőségei vannak a két ország dina­mikus tudományos együttműködésének más, nem kevésbé fontos területeken. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és Gerald Ford, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is hangsúlyoz­ták — az Apollo és a Szojuz űrhajó összekapcsolását követő első pillana­tokban az űrhajósokhoz küldött üzene­tükben — az EPASZ-nak (a közös űr­kísérlet hivatalos rövidítése — Ekszpe­­rimentalnij Poljot Apollo—Szojuz) tör­ténelmi jelentőségét, a békére gyako­rolt óriási hatását az űrtalálkozónak, amely a békés egymás mellett élés el­veinek alapján egyre szélesedő nem­zetközi együttműködés megnyilvánulá­sa. Mint Brezsnyev elvtárs mondotta, a mostani közös űrrepülés egyebek kö­­: zött a jövendő nemzetközi orbitális ál­lomásoknak is előre vetített képe. Csak remélhetjük, hogy az űrhajó­zások évében, a Szojuz—Apollo békés ; csillagképe alatt ez a nemzetközi j együttműködés tovább szélesedik az ‘ egész világ népeinek javára. — ta —

Next

/
Oldalképek
Tartalom