A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-11 / 29. szám
Statika Gyula a helyi nemzeti bizottság elnöke Sok községben azért nincs kulturális élet, mert nincs háza a kultúrának. Ezeket az embereket még csak megértem. De itt, ahol színpad várja a műkedvelőket, nem értem az emberek hozzáállását. Egy kis egyetértéssel, összefogással biztos. találnának egy helyiséget, ahol a próbákat meg lehetne tartani. A lakosság társadalmi munkájának értéke több mint egy millió korona. Létrehozásán az egész falu népe fáradozott. Ezért milliomosok a deméndiek. Együttes erővel megbirkóztak a feladatokkal. Ami négy éve még álom volt, ma kézzelfogható valóság. Van már szökókutuk, impozáns autóbuszvórótermük, cukrászdájuk, korszerű közvilágításuk, szép házasságkötő termük. Maguk készítették önmaguknak. FISTER MAGDA Prandl Sándor felvételei TÁNCOSLÁBÚ „MUNKÁSOK” Azt a címet is adhattam volna a sahyi (ipolysági) gimnazisták szovjetbarát klubja keretében megalakult táncegyüttest bemutató írásomnak, hogy „Az akaraterő diadala“. Bár ez a cím talán kissé fellengzősnek hangzott volna, különösen annak a hat szerény kislánynak a számára, akik a „Katinka“ táncegyüttest alkotják. Ennek ellenére állítom, hogy ez a kis együttes létét tekintve egy kicsit mégis az akaraterő diadala. Ugyanis meglehetősen sok nehézség leküzdése után jutottak el az első fellépésükig. Amikor a szovjetbarát klub a tavalyi működési tervét elkészítette, kiderült, hogy nincs állandó jellegű tánccsoportja. Rendezvényeiken csak alkalmi „együttesek' léptek fel, azok is gyakran csupán az utolsó pillanatban „ugrottak be“. így aztán hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére számos kötelezettségvállalás között egy táncegyüttes megalakítása is szerepelt. Olyan táncegyüttesé, amelynek a repertoárjában csakis orosz táncok lesznek majd.Amikor tavaly november elején megindult a tagok toborzása, érdeklődő lett volna elég, de a próbák idejét nehéz volt egyeztetni az órarenddel, több kislány, akik szívesen táncoltak volna, már az időközben ugyancsak megalakult „Veszjolije Gyevuski" énekegyüttes tagja volt és újabb próbákon már nem volt idejük részt venni. Aztán a problémák megoldódtak. Tíz kislány jelentkezett az együttesbe és a negyedik A osztályból egy kislány a koreográfiák összeállításának igényes munkáját vállalta. Elkezdődtek a próbák és az I. A osztály tantermében Pénzes Éva koreográfus irányításával az új együttes minden kedden délután fülbemászó orosz dallamok ütemére szorgalmasan és lelkesen gyakorolt. Elsőként a „Kazacsok" című orosz táncot tanulták be és úgy tervezték, hogy a decemberi hagyományos Télapó-esten be is mutatják a közönségnek. Ekkor mór formaruhájuk és nevük is volt: „Katinka' táncegyüttes. Sajnos a Télapóesten nem léphettek fel. A náthaláz-járvány közbeszólt. Két kislány huzamosabb ideig tartó betegség, másik kettő egyéb komoly ok miatt morzsolódott le az együttesből. Hat kislány azonban kitartott, óriási lelkesedéssel folytatta a munkát. Az igen ügyes és sokoldalú Révay Kati lett a vezetőjük. Hosszan elbeszélgettünk vele a .Kalinka* táncegyüttes további sorsáról. — Nem adtuk fei c küzdelmet, már ami az együttes létét illeti — mondta Révay Kati. — Nem töprenghettünk sokáig a .lenni vagy nem lenni*“ kérdésen, mivel klubunknak kötelezettségvállalása volt az együttes létrehozása. Hatan maradtunk és szerénytelenség nélkül állíthatom, a hat legjobban táncoló kislány. így a további munka nem volt nehéz. Klubunk „A barátság esztródja' című műsor bemutatására készült. Mi is felléptünk. Hatalmas sikert arattunk. Annyira tetszett a számunk, hogy amikor a tanév vége felé iskolánkba látogatott Csontos Vilmos költő és Klu-A táncegyüttes tagjai Révay Kati, o .Katinka“ táncegyüttes sokoldalú vezetője bunk a már említett esztrádműsor legjobb számaival szórakoztatta a költőt, ismét fel kellett lépnünk. — További tervek? — Vannak. Az új tanévben az első osztályosok körében akarunk toborzást végezni. Szeretnénk duplájára növelni az együttes létszámát. Koreográfusunk, Pénzes Évi kitüntetéssel leérettségizett, tehát elhagy minket, de iskolánk esti tagozatáról már két újabb koreográfusunk van. Idén novemberben, a barátság hónapjában a „Veszjolije gyevuski“ énekegyüttessel közösen meg akarjuk rendezni ,A szovjet zene estjét“, amelyre meghívjuk iskolánk volt növendékét, a bratislavai konzervatórium operatanszakos végzős hallgatóját, Mits Klárit és további hivatásos énekeseket és hangszerszólistákat. Amikor arról faggatom Révay Katit, mit mondana el magáról, csak mosolyog és hallgat. Szerényen eltitkolja, hogy ó az egyik legsokoldalúbb tagja a szovjetbarát klubnak. A „Katinka" táncegyüttesben ügyesen és rutinosan mozog, a .Veszjolije gyevuski* énekegyüttesnek ő az egyik legjobb hangú szólistája, nagyon szépen szaval mind magyar, mind orosz nyelven. Tavaly az iskolai orosz szavalóversenynek a Puskin emlékversenynek ő volt az egyik győztese. Az esztrádműsorok vidám jeleneteiben is tehetségesen. nagy kedvvel mókázik, komédiázik. Ezek után talán már nem is kellene mondanom, hogy Révay Kati dédelget egy álmot: színésznő szeretne lenni. Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnánk, hogy a .Katinka* táncegyüttes többi tagjai ha sokoldalúságban nem is, de lelkesedésben vetekedhetnek vezetőjükkel, Révay Katival, s amíg ilyen lelkesek, fegyelmezettek és ügyesek maradnak, addig az ipolysági gimnazisták szovjetbarát klubja számíthat rájuk. Táncoslábú .kalinkások“, további jó munkát! (i. Ihraczky felvételei) SÁGI TÓTH TIBOR 15
