A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)

1975-07-08 / 25. szám

Károly bácsit a hátsó udvarbon találtuk. A kertet készült meglocsolni.

— Csak így vagyok, teszekveszek a ház körül. Mennék még dolgozni, erőm is volna, de nézze csak — mutat a száradó lepedőre, dunyhára, hálóingre —, beteg a feleségem. Beteg? Inkább élő halott. A jobb fele teljesen béna, bal felén már csak a bőr van a csontokon, de azért még beszél. Észnél van szegénykém. Tudom, hogy kötelességem gondozni, így hozta a sors, hát megteszem. Jobb volna, ha még itt sürögne-forogna körülöttem. Jó dolgos asszony volt egész életében. Megértünk mór jobb napokat is, most ránk szakadt a baj. De tudja — fordul hirtelen felém —, az nagyon jó dolog, hogy mivel ágyban fekvő beteg, a nyugdíjon kívül még négyszáz korona gondozási segélyt is kap havonta. Ez és a nyugdíj az egyetlen megélhetési forrósunk. A múltkor olvastam az újságban, hogy ismét felemelik az alacsony nyugdijakat. Ez nagyon jó lesz. Úgy sincs senkim, akire támaszkodhatnék. A nyugdíjamból szépen megélhetek.'

Már rég elbúcsúztam Károly bácsitól, de gondolataim még mindig nála jártak. Sosem hittem volna, hogy egy férfi olyan rendben és tisztán tudja tartani a lakást, ápolni tudjon egy beteget. Nem panaszkodott, búcsúzáskor is mosoly bújkált a szája szögletében, nem látszott rajta, hogy el lenne keseredve. Fájdalmait állandóan panaszoló feleségét is kedves, csendes, szelíd szóval intette:

— Légy türelmes, anyukám.

Nem törte őt meg az élet kegyetlensége, hogy elsorvadni látja élete párját, biztos talajt érez a lába alatt. Látja, tudja, érzi, nem hiába dolgozott, nem hiába harcolt. Ha majd nem tud dolgozni, ha egyszer ő is beteg lesz, gondoskodik róla az állam, a társadalom.

FISTER MAGDA Vámos Gábor felvételei

Balogh Károly

GOMBASZÖGÖN TALÁLKOZUNKI

A természet pazar remekműve az erdőborította Gömört ékesítő gombaszögi völgy ... Aligha akad művész, aki ennél szebb tájképet tudna vásznára vagy regényébe álmodni. Ebben a csodaszép környezetben minden esztendőben — az idén már huszadszor — társrendezőivel karöltve országos dal- és táncünnepéiyt rendez a CSEMADOK Központi Bizottsága. Két napon át zeng és szárnyal itt a dal, derűs arcú s táncoslábú fiatalok csizmája alatt kopog

a szabadtéri színpad padlója. Kulturális életünk eseményszámba menő ünnepe ez a hagyományos gombaszögi randevú, hiszen országszerte százszámra dolgoznak lelkes tánccsoportjaink, népi együtteseink, férfi és női éneklő csoportjaink. Egész évi munkájuk kicsúcsosodása az országos dal- és táncünnepély. E nagy érdeklődésre számottartó rendezvény részleteiről kértünk rövid tájékoztatót Varga Jánostól, a CSEMADOK Központi Bizottságának titkárától.

(Kontár Gyula felvételei)

— Titkár elvtárs, ön egyben az országos dal- és táncünnepély előkészítő bizottságának elnöke is. Aligha kérdezhetnénk hát meg valaki illetékesebbtől: milyen célkitűzések jegyében kerül sor július 12—13-án az idei, jubileumi gombaszögi találkozóra?

— A csehszlovákiai magyar dolgozók XX. országos dal- és táncünnepélyét lazánk felszabadulásának 30. évfordulója jegyében rendezzük meg. Csehszlovákia nemzeteivel és nemzetiségeivel együtt rójuk le őszinte hálánkat a szovjet népnek, a hős szovjet katonáknak, akiknek a fasizmus fölött aratott történelmi győzelme számunkra is meghozta a szabadságot és megteremtette annak előfeltételeit, hogy népünk a CSKP vezetésével saját kezébe vegye sorsának irányítását. Gombaszög ezért — akárcsak minden esztendőben — ez idén is szabad szocialista jelenünk és nemzetiségi kultúránk folyamatos fejlődésének bizonyítéka lesz.

— Miben határozná meg a hagyományos gombaszögi találkozó helyét nemzetiségi kulturális életünkben?

— Ez a Szlovákia minden tájáról, szereplőkként és lelkes közönségként, tízezreket vonzo országos dal- és táncünnepély műsora kiválóan bizonyítja a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek egységét; bizonyítéka annak, hogy egymás kultúrájának kölcsönös megismerése útján fűzzük egyre szorosabbra népeink között a barátság szálait. A csehszlovákiai magyar amatőr népművészeti mozgalom tekintetében Gombaszögöt, gondolom, a legrangosabb rendezvényünknek tekinthetjük, hiszen ide már valóban csak a legjobb szólistáink és együtteseink kapnak meghívást. S mivel a legjobbak seregszemléje ez, így joggal tartjuk népművészeti mozgalmunk művészi mércéjének is. Csoportjaink hónapokig készülnek és versengenek egymás között a Gombaszögön való szereplés jogáért. E rendezvény rangját misem igazolhatja jobban, minthogy évről évre magasrangú pórt- és kormányküldöttséget is köszönthetünk vendégeink körében.

— Mit hallhatnánk hát az idei,

jubileumi műsorról?

— Elöljáróban talán azt, hogy minden eddigi esztendőnél alaposabban és körültekintőbben készítettük elő. Dalolva szép az élet... — ezt a címet kapta szombat délutáni nyitófnűsorunk, melyben ismert, hivatásos művészek, táncdalénekesek és legjobb amatőr szólistáink, éneklő csoportjaink szerepelnek majd. Ezt követi majd az idei országos dal- és táncünnepélyre meghívott szovjet vendégegyüttes nagy érdeklődéssel várt műsora. Este pedig, az ünnepi nagygyűlést követően, a CSEMADOK legjobb táncegyütteseinek közös ünnepi népművészeti műsorát láthatja a közönség. E műsor külön érdekessége, hogy az eddig csupán külön-külön szereplő együttesek három

közös táncot is bemutatnak: a Tavaszi táncok című leánytáncot, a Gömöri verbunkos című férfitáncot és a Huppantós és páros című, ugyancsak erre az alkalomra született új koreográfiát. E közös táncok nemcsak tartalmi és minőségi gazdagodást jelentenek, de egyben méltó kifejezői is a felszabadulás 30. és az országos dal- és táncünnepély húszéves jubileuma feletti őszinte örömünknek. A rendezvény másnapjának műsorát folklórcsoportjainknak az egykori népszokásokat és viseieteket felelevenítő népművészeti bemutatója nyitja, vasárnap délután pedig a hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére összeállított ünnepi műsort tapsolhatja majd meg a minden bizonnyal nagyszámú közönség. Ebben a műsorban szerepel az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes, a kosicei (kassai) Dargov Népművészeti Együttes, a népszerű ukrán Karpatyanyin és a KISZ Központi Művészegyüttes Budapestről.

— Mit mondana el gombaszögi „előzetesként" szánt beszélgetésünk befejezéseképpen?

— Remélem, kedvez majd az időjárás, és akkor bizonyosan mindenkinek felejthetetlen élményben lesz része, aki ellátogat erre a varázslatosan szép gömöri völgyben rendezett jubileumi dal- és táncünnepélyre. Ezért hát: viszontlátásra Gombaszögön!

15