A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-05 / 28. szám
ILLÉS SÁNDOR MERT NEM SZERETIK A TÉTLENSÉGET... Névszerint kilencvenkettőt számoltunk. De a valóságban ennél többen vannak, mert a függönyök mögött, a kibérelt, olajos padlójú próbatermek szögleteiben, a nézőtereken vannak segítő kezek, amelyek, ha csak pillanatnyi mozdulataikkal is, de egyengetik a Regős, az Új Nemzedék tánccsoportok, a Szép Szó Ifjúsági Színpad, a Csermely Kórus épülő utait. Újjáéledt, tenniakaróvá lett a kosicei (kassai) fiatalság. Végre megtalálta önmagát! Paraszti kesergós énekeinken, tükörfényes népi kultúránkon át elmondhatja gondjait, örömeit s mindazt, ami csak így mondható el . . . Ök vallanak most magukról : A Csermely Kórus — Miért csinálod? — Mert nem szeretem a tétlenséget. Számomra a napi nyolc órás munka után még hosszú a délután és az este. Mivel az énekléshez érzek legtöbb vonzalmat, minden habozás nélkül jelentkeztem a Csermely Kórusba. Nem bántam meg. Nagyon jó így együtt lenni — mondja Tóth István, a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozója. — Csermely Kórus. Szépen hangzó nevet választottatok. Mit rejt magába ez az elnevezés? — kérdezem Havasi Józseftől, a kórus alapítójától és karnagyától. — A Kosice melletti Csermelyvölgyben a fák között egy kristálytiszta vizű patakocska, a Csermely csörgedezik. Azt akarjuk, hogy a mi dalunk is ilyen kristálytiszta legyen, hogy eljusson az emberi szívekig. — Mi késztetett arra, hogy kórust alakíts? — Bratislavában a Zeneművészeti Főiskola hallgatójaként én is tagja voltam az Ifjú Szívek énekkarának. Kulcsár Tibortól és Kovács Kálmántól, az Ifjú Szívek igazgatójától, illetve karnagyától nagyon sokat tanultam. Mikor visszatértem Kassára, a magammal hozott élmények, tapasztalatok késztettek arra, hogy kórust alapítsak. — Mit tudsz mondani eddigi tevékenységetekről? — kérdezzük a kórus egyik tagját, Szúnyogh Juditot. — A kezdeti nehézségekből talán több is a nyakunkba szakadt, mint amennyit vártunk volna. Többször okozott problémát a próbaterem hiánya és a fellépésekhez szükséges öltözékek beszerzése. De erről inkább nem beszélek, mert én is szívesebben idézgetem az örömteljesebb dolgokat. Nos, ilyesmiben is volt részünk. Sikeresnek tartjuk a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett fellépésünket a Thália Színpadon, a magyarországi, sátoraljai vendégszereplésünket. A szlovák rádió kosicei stúdiójában öt énekkari számunkat is feljátszották. Sikeresen szerepeltünk Füleken, a Kodály Napok elődöntőjén is. — Terveitek? — Arra törekszünk, hogy hosszú életű legyen a kórus — veszi át a szót Kollár Péter, az együttes vezetője. — Célunk, hogy a többi csoportokkal együtt mi is méltóképpen képviseljük nemzeti kultúránkat. Az Új Nemzedék Állandóan formálódik, tagjai cserélődnek. Talán ezért viseli az Új Nemzedék nevet? Tavaly már a felbomlás határán állt, de Illés Sándor koreográfus újjáalakította az együttest. A régi csoportból csupán ketten maradtak. Egyikük Petrik Boriska, aki jelenleg koreográfusi tanfolyamra jár: — Hű maradtam az Új Nemzedékhez, márcsak azért is, mert itt kezdtem el táncolni. Illés Sanyi tanított meg az alapokra, ő szerettette meg velem a népi táncot. Az együttesnek már neve van, s kitartó gyakorlás után egy-két hónapon belül bizonyára méltók leszünk e névhez. Suba Róbert új tag. Kassán kezdett el táncolni: — Először nem is akartam eljönni, s barátaim unszoltak. Később viszont már azt kívántam, hogy sose érjen véget egy-egy próba vagy fellépés. Buzová Viera szlovák kislány, nem tud magyarul. Az Új Nemzedékben mégis barátok közt van, otthonosan érzi magát. Ö az együttes egyik legaktívabb tagja: — Nem tudom elképzelni az életemet tánc nélkül. A kolléganőm, Boriska hozott ide. Szeretnék magyarul is megtanulni, mert nemcsak a csárdást szerettem meg, hanem a magyar nyelvet is. Az együttes már jónéhány meghívást kapott. Tehát a bizonyítás újabb mérföldkövei előtt áll. Sok sikert kívánunk nekik! A Regős Akárhogy is vesszük, merész dolog volt az országos hírű Új Nemzedék mellett egy új tánccsoportot alakítani. Katona Pista elképzelése azonban jónak bizonyult. Négy hónapos munka után. már bemutatót tartott a Regős. A nyolc ősi hangulatú tánccal méltán aratott sikert. — Nagyon fontos, hogy az igazi folklórt magunkévá tegyük, hogy ott legyen minden idegszálunkban, mert nagyapáink táncait csak átéléssel lehet táncolni, s ezáltal tovább éltetni — jegyzi meg Katona Pista mindjárt beszélgetésünk elején. — A táncokat mi nem „elméletileg" sajátítottuk el — folytatja Szitás István. — Időt és fáradságot nem sajnálva „portyáztunk" Bodrogköz és Zemplén falvaiban, ahol a lakosság népitánc-szokásait több mint ötszáz méter hosszúságú filmszalagra vettük fel. Ezeket a táncokat akarjuk bemutatni a közönségnek, de mindenekelőtt a fiataloknak. TÓTH ISTVÁN — Lehet ezt ilyen spontán nekifutással csinálni? — Nem vak nekifutással kezdtük a gyűjtést — válaszolja Katona Pista, a koreográfus. — Budapesten az Állami Balettintézetben néptáncszakközépiskolát végeztem. Felkészülhettem hát erre a munkára. Csoportunk tagjaival sokat beszélgettünk a népi anyag gyűjtéséről. Foglalkoztunk többek között Bartók és Kodály munkamódszereivel is. A Szép Szó A szó szép. És szépen kimondani: művészet. Á művészet pedig érték. S aki művészi értéket teremt, az dicséretet érdemel. A Szép Szó Ifjúsági Színpadnak Gágyor Péter a rendezője: — Új, egészséges összeállítások megvalósítását akarjuk, kihasználva a szöveg adta lehetőségeket, a zenei és tánc-betéteket. Ifjúsági színpad vagyunk és nem irodalmi, mert nemcsak az irodalom keretei között mozgunk. Szűcs Zsuzsi a csoport legidősebb tagja. Már szülőfalujában, Csicserben az amatőr kisszínpadi mozgalom aktív részese volt. Első kérdésem akaratlanul is a „miért?". — Hogy miért csinálom? Mert még nem tudom abbahagyni! — Ha egy perc alatt kellene jellemezned a csoportot, mit mondanál? — Tenniakarás, lelkesedés, öszszetartás. Hizsnyai Zoli az egyik legfiatalabb tag. Már azelőtt is szavalt, de „komolyan" csak itt kezdte: — Nem tudnék úgy élni, hogy csak tanulok, eszem, alszom. Ez kevés. Többet akarok. Valami olyat, ami lelkesít, ,-,feldob". Amikor kiállunk a színpadra és előadjuk Nagy László Menyegzőjét, egy a célunk: irodalommal „fertőzni" meg az embereket. Még a próbák is elragadtatnak, kielégítenek, mert amit csinálunk, azt tiszta szívvel csináljuk, és nem is akarjuk abbahagyni ... LÁNCI SZ. GYÖRGY és ZOLCZER JÁNOS (Csernay Mária felvételei) 23 HAVASI JÓZSEF KÁTONA PISTA
